Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:SiposBéla1945/Próbalap1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Karádi Károly
Született1910. szeptember 12.
Budapest
Elhunyt1973. július 10. (62 évesen)
Budapest
GyermekeiMagdolna. (1951-)
Foglalkozásapedagógus,
biológia-növénytan szakos középiskolai tanár, 1945 előtt cserkészvezető.
Sablon • Wikidata • Segítség
Karádi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Karádi Károly domborműve. Göröntsér Vera. 2015.05.14. Az Óbudai Árpád Gimnázium lépcsőházában emléktábla idézi az egykori tanár, korábban az iskola diákja alakját. Az emléktábla felirata: Karádi Károly / 1910 – 1975 / az iskola egykori diákja, cserkész parancsnoka és haláláig kiváló tanára emlékére.


Karádi Károly
Nem található szabad kép.(?)
Karádi Károly, az Árpád Gimnázium diákja, majd nyugdíjáig vezető tanára. Tiszavölgyi István (szerk.): Az Árpád Gimnázium története. 1977.

Karádi Károly (Budapest, 1910. október 16. – Budapest, 1973. július 10.), biológia-növénytan szakos középiskolai tanár, 1948 előtt cserkészvezető.

Életútja, munkássága

[szerkesztés]

1938-ban az óbudai Árpád Gimnáziumban a földrajz-természetrajz tanára, a Magyar Királyi Természettudományi Társulat rendes tagja. Cserkésztiszt, parancsnokhelyettes 1938-1948 között.[1] 1939-ben leventeoktató, az I. cserkészkerület légoltalmi vezetőtiszt helyettese, az énekkar vezetője.[2] 1941-ben egész évben katonai szolgálatot teljesített.[3] 1945 november 12-én hazatért a hadifogságból.[4]

1943-ban a Magyar 30. honvéd században szolgált.[5]

Az óbudai Árpád Gimnáziumban a munkálatok szinte szimbolikus befejezéseként az 1940-es évek legvégére helyreállt a botanikus kert is. Közel 200 féle növény díszítette az iskolát - és segítette a szemléltető oktatást. Mint annyi más a későbbiekben, ez is Karádi Károly tanár úr munkáját dicsérte. [6]

1957-ben tankönyvet bírált.[7] 1960-ban cikket írt a Módszertani lapokban az Ember szervezete tantárgy tanításának problémájáról, ezenkívül bírálta a biológia tankönyvet.[8]1961-ben a Nagybudapesti Pártbizottság megbízásából a TTK biológiai tanszéke tantervi munkálataiban vett részt. Szakmai továbbképzést vezetett. Nem volt az MSZMP tagja.[9]


ÁBTL iratok

[szerkesztés]
  • ÁBTL iratok. Dosszié típusa. 3.1.5. Dosszié jelzete. O-11530. Volt cserkészmozgalom. A dosszié a Magyar Cserkész Szövetség történetét és vezető személyeit dolgozza fel, különös tekintettel az 1945 utáni időszakra, illetve az 1956-os forradalom alatt tanúsított magatartásukra. BM II/5-f alosztály. Megnyitva. 1958 április 21. Lezárva 1961. november 1. Az Árpád Gimnázium volt tanárai közül Karádi Károlyra (158. sz. Árpád cserkészcsapat parancsnoka volt az Árpád Gimnáziumban), Dr. Szabolcsi Miklósra (1945 után a 311. Vörösmarty cserkészcsapat parancsnoka volt) és Udvarhelyi Ágostonra (cserkészcsapat parancsnok volt) vonatkozó jelentések találhatóak. A nyomozást 1961 október 12-én zárták le. A 858 oldalas jelentésben leelenőrizték mindazon cserkészvezetők adatait, akik 1947-ben még cserkészvezetők voltak.
  • ÁBTL. 3.1.9. V-35994. Vizsgálati dosszié Abaházi János ügyében. Abaházi János 1940-től a VKF/2-es osztályán teljesített szolgálatot. 1946-ban emiatt 6 hó börtönre ítélték. 1951-ben ügyét ismét elővették és háborús és népellenes bűntett miatt 4 év börtönre ítélték. A dosszié az 1951-es nyomozás anyagit tartalmazza. A dossziéban Karádi Károly gimnáziumi tanár neve is szerepel, akit tanúként akartak kihallgatni. Javasolom Karádi Károly volt Vkf. 2-ös tartalékos főhadnagy gimnáziumi tanár, valószínű Budapesti lakos megkeresését és kihalgatását. Kemény Béla áv. főhadnagy. A dossziból nem derült ki, hogy Karádi Károlyt megtalálták-e, de beazonosították, hogy a III. kerületben tanít.


Emlékezete

[szerkesztés]
  • Barta András. Emlékezés az alma materre. A jó iskola az állandóság és a változás egysége. Beszélgetés Sinkovits Imrével. „Nyolc évig jártam a III. kerületi Állami Árpád Gimnáziumba, ami túlzás nélkül meghatározó jelentőségű volt életemben. [] Természetrajztanáruk, Karádi Károly született óbudai, egy hajógyári munkás fia. Korábban maga is az Árpádba járt. Tanárként visszatérve szervezi meg a Sinkovits Imre számára szinte második családot jelentő cserkészcsapatot. A színész utóbb így beszélt erről:”…„Sejtelmem sincs, miért szidták ezt a mozgalmat harminc évig: az Árpádban egészséges, tiszta lelkű, bajtársias, gerinces embereket nevelt, erkölcsi tartást adott. Mintha csak tudták volna a cserkészek: a gyermekkor meghatározza a felnőttkor tartalmát, értékét. Szinte észre sem vettük, ahogy játékosan előkészítettek az életre. Éltük boldog gyermekkorunkat, ugyanakkor foglalkozásainkon, kirándulásainkon, vízi túráinkon mintegy figyelmeztető bójaként ott úszott mellettünk a kérdés: hogyan valósítható meg mindez az életben? Magyar Nemzet, 1980-08-20. 195. szám.[10]
  • Sinkovits Imre levele. A ma fiatalsága a jövő Magyarországa. Szentkuthy Miklós, Kunszery Gyula, Beresztóczy György, dr. Könözsy Lajos és Karádi Károly, aki egyúttal a cserkészcsapat parancsnoka is volt, ahol jellemességet, bajtársiasságot, etikus magatartást tanultunk még játékainkban is, és a felnőttek, tanárok, vezetők történelmi múltunk iránti tiszteletet. Új Tükör, 1982-12-05 / 49. sz.[11]
  • Hollós László: Poór Gyula szerelmes földrajza Poór Gyula professzor az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet (ORFI) főigazgatója. Nevéhez fűződik a Nemzeti Osteoporosis Program elindítása. Szerelmes földrajzának színtere: Óbuda. „Fantasztikus tanáraim voltak. Kiss Jenő, akinek a gimnázium előcsarnokában van az emléktáblája, latint tanított, és a szentenciák által üzent, hogyan is maradhatunk emberek abban a politikailag sokakat megpróbáló, nehéz időszakban. Hasonló élményeim vannak Karádi Károly tanár úrról. Valószínűleg az ő biológiaórái is sokat nyomtak a latban, hogy feléledjen természettudományos érdeklődésem. Biztosan nagy szerepe volt abban, hogy orvos lettem. Magyar Krónika, 2018-06-01/6. szám.[12]
  • Karádi Károly (1910-1973) emléktábla az Árpád Gimnázium előterében. Az iskola lépcsőházában emléktábla idézi az egykori tanár, korábban az iskola diákja alakját. Az emléktábla felirata: Karádi Károly (1910 – 1975) az iskola egykori diákja, cserkész parancsnoka és haláláig kiváló tanára emlékére A jobb, felső sarokban egy idézet olvasható (Atisthenes nyomán): "Az igaz útravalót a hajótörött is kimentheti magával." Az emléktáblát állíttatta az Árpád Gimnázium és Óbuda Önkormányzata. Alkotója, az ugyancsak az iskolában végzett és tanító Márkus Károly, szobrászművész.
  • Karádi Károly (1910-1973) az óbudai Árpád Gimnázium egykori tanulójának, egyben pályakezdésétől haláláig kiváló tanárának emléktáblája egykori lakhelyén. Budapest, III. ker. Föld utca 57. 1994. októberében volt diákjai és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata.
Karádi Károly (1910-1973) emléktáblája egykori lakóhelyén Óbudán
  • Interjú Lacó Tamással. Előttem van még az a rég nem létező utca. Szöveg: Hegedűs Attila, képek: Katona lászló. Óbudai Ankisz. 2023. 3. sz. „Ki volt az osztályfőnöke az Árpád Gimnáziumban? Karádi Károly biológiatanár, aki nevezetes pedagógus volt itt Óbudán, ráadásul a másodnagybátyám. Rengeteg latin kifejezést kellett megtanulnunk nála. Később alapítottak egy Karádi-díjat az Árpádban, amit a pedagógiai konferencián osztanak ki, és az Árpád természettudományos vetélkedője is az ő nevét viseli.”][13]
  • Karádi Károly természettudományi díj. 1979-ben alapították az 1953-ban érettségizett IV. A osztály egykori tanulói.
  • Karádi Károly alapítvány létrehozása. Öregdiákok alapítványa. 1980. május. Köznevelés, 1980-09-19 / 29. sz.[14]
  • Egykori munkahelyén évente megrendezik a nevét viselő Természettudományi Versenyt.
  • 2002-ben Kovácsné Keszléri Erzsébet: A megújult Karádi-verseny. „Az Árpád Gimnázium természettudományi tagozatának megszületésével párhuzamosan hirdettük meg először az iskolánk legendás tanáráról, Karádi Károlyról elnevezett természettudományi vetélkedőt. Ebben az időben a vetélkedő az általános iskolák 8. osztályába járó, a természettudományok – elsősorban a biológia és a kémia – iránt érdeklődő diákoknak szólt, és kétfordulós, egyéni verseny volt. Akik az írásbeli fordulóban a legeredményesebbek voltak, szóban is számot adhattak tájékozottságukról. A verseny győzteseinek, amennyiben az Árpádban szerették volna megkezdeni középiskolai tanulmányaikat, és persze a későbbi felvételi vizsgán is jól teljesítettek, egyenes útjuk volt a négy évfolyamos természettudományi tagozatra.”.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1938 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1939 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  3. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1941 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  4. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1945 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  5. ↑ Háborús Kereső Szolgálat. www.haboruskeresoszolgalat.hu. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  6. ↑ Lévay Zsolt. 100 év-100 kép az Árpád Gimnázium történetéből
  7. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1957 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  8. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1960 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  9. ↑ III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium, Budapest, 1961 | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  10. ↑ Magyar Nemzet, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  11. ↑ Új Tükör, 1982. október-december (19. évfolyam, 40-52. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  12. ↑ Magyar Krónika, 2018. január-június (5. évfolyam, 1-6. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  13. ↑ Interjú Lacó Tamással Interjú Lacó Tamással.
  14. ↑ Köznevelés, 1980 (36. évfolyam, 1-43. szám) | Arcanum Újságok (magyar nyelven). adt.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)


Források

[szerkesztés]
  • Lévay Zsolt. 100 év-100 kép az Árpád Gimnázium történetéből. „Árpád Gimnázium” Alapítvány. Budapest, 2002.[1]
  • Sipos Béla. Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve, 1902-2022. Magyar Elektronikus Könyvtár. 2023.[2]
  • Karádi Károly szakaszparancsnok fényképe. Magyar királyi 6. honvéd gyalogezred. 5. század. Hivatkozások Története. Tisztikara 1938-1940. Vegyes képek.[3]


  1. ↑ Lévay Zsolt. 100 év-100 kép az Árpád Gimnázium történetéből
  2. ↑ Sipos Béla. Az Óbudai Árpád Gimnázium 120 éve
  3. ↑ [1]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:SiposBéla1945/Próbalap1&oldid=27362849”