Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Sierrahun/Pea Ridge-i ütközet (Elkhorn Tavern-i ütközet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon Bolivar Buckner
Buckner 1860–70 között
Buckner 1860–70 között
Született1823. április 1.
Munfordville, Kentucky, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt1914. január 8.
Hart megye (Kentucky), Egyesült Államok
NemzetiségeAmerikai Egyesült Államok
Amerikai Konföderációs Államok
HázastársaMary Kingsbury 1850-1874
Delia Claiborne 1885-től haláláig
GyermekeiLily, Simon Jr.
Foglalkozásamérnök, újságíró, üzletember, politikus
IskoláiWest Point (katonai akadémia)
SírhelyeFrankfort temetője
Katonai pályafutása
Ország Amerikai Egyesült Államok
Fegyvernemszárazföldi haderő, gyalogság
Szolgálati ideje1844–55 (U.S. Army)
1858-1861 Kentucky Állami Milícia
1861–65 (C.S. Army)
Rendfokozata Egyesült Államok századosa(U.S.)
A Kentucky milícia vezérőrnagya
Konföderációs vezérőrnagy, ideiglenes altábornagy
Egysége2. US gyalogezred
6. US gyalogezred
Fort Donelson véderő
Tennesse Hadsereg második hadtest
Öböl katonai körzet
Tennessee Hadsereg harmadik hadtest
Kelet-Tennessee adminisztrációs hivatal
Arkansas és Nyugat-Louisiana katonai körzete
Háborúi, csatái

Simon Bolivar Buckner aláírása
Simon Bolivar Buckner aláírása

Simon Bolivar Buckner (1823. április 1. – 1914. január 8.) az Amerikai Egyesült Államok hivatásos tisztje, a Kentucky állami milícia vezérőrnagya, az Amerikai Konföderációs Államok altábornagya volt, és a háború után Kentucky kormányzója. Harcolt a mexikói–amerikai háborúban az Egyesült Államok hadseregében és az amerikai polgárháborúban a Konföderáció oldalán. A háború után továbbra is aktív maradt a politikában és végül Kentucky 30. kormányzója lett.

Elvégezte a West Point katonai akadémiát, majd instruktorként tanítani kezdett. A mexikói-amerikai háború kitörésével felfüggesztette oktatói karrierjét és részt vett a háborús erőfeszítésben. Számos nagy csatát harcolt végig a mexikói hadjárat folyamán. 1855-ben leszerelt a hadseregtől és apósa chicagói ingatlanüzletét vezette. 1857-ben visszatért szülőföldjére, Kentuckyba ahol 1861-ben kinevezték a kormányzó, Beriah Magoffin főhadsegédjének. Ezen pozíciójából megpróbálta Kentucky állami politikáját, a semlegeséget érvényesíteni a polgárháború kezdeti hónapjaiban. Mikor a semlegességet megsértették, Buckner engedett a Könföderációs hadsereg hívásának és elfogadta a felajánlott pozíciót, míg ugyanezt elutasította az Uniós hadsereg felé. 1862-ben Fort Donelson ostroma idején Ulysses S. Grant vezérőrnagy feltétel nélküli megadást követelt az erőd védőitől. Bucker volt az a tiszt, aki a megadást elfogadta és így az első konföderációs tiszt lett, aki fogságba esett. Öt hónapig volt hadifogoly. Szabadon bocsátása után Buckner részt vett Braxton Bragg tábornagy Kentuck megszerzéséért indított Hearland-offenzívájában. A Perryville-i csata utáni visszavonulást követően az Öbölmeti katonai körzetet vezette, majd visszatért a Tennessee Hadsereg soraiba. Harcolt a Chickamaugai csatában és utána segített ostrom alá venni Chattanooga városát. Bragg vezetési stílusa ellen írott körlevele miatt a parancsnok mindent megtett, hogy Bucknert ellehetetlenítse. Bucker egészségügyi eltávozásra utazott és többet nem tért vissza a Tennesse Hadsereghez, hanem 1864 áprilisában Edmund Kirby Smith beosztottja lett a Mississippintúli hadszíntér en felállított hivatalnál.

A háború végét követően Buckner ismét beszállt a politikai küzdelembe. Második megméretésre 1887-ben Kentucky kormányzójának választották. Hivatali időszakát az állam keleti felében lezajló erőszakos cselekmények határozták meg, amit más néven Hatfield-McCoy ellenségeskedésnek ismerünk, valamit a Rowan megyei háború. Adminisztrációját felettébb megrázta, hogy a pénzügyminiszter, James Tate 250 000 dollárt sikkasztott az államtól, majd eltűnt. Kormányzóként Bucker megvétózta a korrupt törvényhozási szokásokat. Csak 1888-ban tízszer annyi vétót alkalmazott, mint tíz előde összesen. 1895-ben megkísérelt indulni Kentucky szenátori székéért, de vereséget szenvedett. Következő évben belépett a Nemzeti Demokrata Párt soraiba, akiket arany-demokratáknak ismertek. A párt az aranysztenderdet részesítette előnyben a demokrata fősodor ezüstsztenderdjével szemben. Az 1896-os elnökválasztási kampányban ő lett a Nemzeti Demokrata Párt alelnökjelöltje, miután egy százalékkal megelőzte riválisát John M. Palmer uniós tábornokkal közös jelöltségüknél. Ezután már többet nem indult közhivatalért és 1914. január 8-án meghalt.

== Ifjúsága ==Popocatépetl, a volcano southeast of Mexico City.[1] Buckner was accorded the honor of lowering the American flag over Mexico City for the last time during the occupation.[2] Buckner joined the Aztec Club, a military society of officers who served during the Mexican War, in 1891. --->

A két háború között

[szerkesztés]

A polgárháború

[szerkesztés]

Fort Donelson

[szerkesztés]

A Heartland-offenzíva

[szerkesztés]

Mobile, Knoxville, Tennessee hadsereg

[szerkesztés]

Trans-Mississippi hadszíntér

[szerkesztés]

A háború után

[szerkesztés]

Politikai pályafutás

[szerkesztés]

Kentucky kormányzója

[szerkesztés]

Öregkora

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Stickles, pp. 17–19
  2. Hewitt, p. 139

Források

[szerkesztés]

Further reading

[szerkesztés]
[szerkesztés]
Commons:Category:Simon Bolivar Buckner