Szerkesztő:Sierrahun/Pea Ridge-i ütközet (Elkhorn Tavern-i ütközet

Simon Bolivar Buckner
Buckner 1860–70 között
Született	1823. április 1. Munfordville, Kentucky, Amerikai Egyesült Államok
Elhunyt	1914. január 8. Hart megye (Kentucky), Egyesült Államok
Nemzetisége	Amerikai Egyesült Államok Amerikai Konföderációs Államok
Házastársa	Mary Kingsbury 1850-1874 Delia Claiborne 1885-től haláláig
Gyermekei	Lily, Simon Jr.
Foglalkozása	mérnök, újságíró, üzletember, politikus
Iskolái	West Point (katonai akadémia)
Sírhelye	Frankfort temetője
Katonai pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Ország	Amerikai Egyesült Államok
Fegyvernem	szárazföldi haderő, gyalogság
Szolgálati ideje	1844–55 (U.S. Army) 1858-1861 Kentucky Állami Milícia 1861–65 (C.S. Army)
Rendfokozata	Egyesült Államok századosa(U.S.) A Kentucky milícia vezérőrnagya Konföderációs vezérőrnagy, ideiglenes altábornagy
Egysége	2. US gyalogezred 6. US gyalogezred Fort Donelson véderő Tennesse Hadsereg második hadtest Öböl katonai körzet Tennessee Hadsereg harmadik hadtest Kelet-Tennessee adminisztrációs hivatal Arkansas és Nyugat-Louisiana katonai körzete
Háborúi, csatái	Mexikói–amerikai háború Amazoque-i ütközet Churubuscói ütközet Contrerasi ütközet Chapultepeci üközet Molino del Rey-i ütközet Mexikóvárosi csata Amerikai polgárháború Fort Donelson ostroma Munfordville-i ütközet Perryville-i csata Chickamaugai csata
Simon Bolivar Buckner aláírása
Sablon Wikidata Segítség

Simon Bolivar Buckner (1823. április 1. – 1914. január 8.) az Amerikai Egyesült Államok hivatásos tisztje, a Kentucky állami milícia vezérőrnagya, az Amerikai Konföderációs Államok altábornagya volt, és a háború után Kentucky kormányzója. Harcolt a mexikói–amerikai háborúban az Egyesült Államok hadseregében és az amerikai polgárháborúban a Konföderáció oldalán. A háború után továbbra is aktív maradt a politikában és végül Kentucky 30. kormányzója lett.

Elvégezte a West Point katonai akadémiát, majd instruktorként tanítani kezdett. A mexikói-amerikai háború kitörésével felfüggesztette oktatói karrierjét és részt vett a háborús erőfeszítésben. Számos nagy csatát harcolt végig a mexikói hadjárat folyamán. 1855-ben leszerelt a hadseregtől és apósa chicagói ingatlanüzletét vezette. 1857-ben visszatért szülőföldjére, Kentuckyba ahol 1861-ben kinevezték a kormányzó, Beriah Magoffin főhadsegédjének. Ezen pozíciójából megpróbálta Kentucky állami politikáját, a semlegeséget érvényesíteni a polgárháború kezdeti hónapjaiban. Mikor a semlegességet megsértették, Buckner engedett a Könföderációs hadsereg hívásának és elfogadta a felajánlott pozíciót, míg ugyanezt elutasította az Uniós hadsereg felé. 1862-ben Fort Donelson ostroma idején Ulysses S. Grant vezérőrnagy feltétel nélküli megadást követelt az erőd védőitől. Bucker volt az a tiszt, aki a megadást elfogadta és így az első konföderációs tiszt lett, aki fogságba esett. Öt hónapig volt hadifogoly. Szabadon bocsátása után Buckner részt vett Braxton Bragg tábornagy Kentuck megszerzéséért indított Hearland-offenzívájában. A Perryville-i csata utáni visszavonulást követően az Öbölmeti katonai körzetet vezette, majd visszatért a Tennessee Hadsereg soraiba. Harcolt a Chickamaugai csatában és utána segített ostrom alá venni Chattanooga városát. Bragg vezetési stílusa ellen írott körlevele miatt a parancsnok mindent megtett, hogy Bucknert ellehetetlenítse. Bucker egészségügyi eltávozásra utazott és többet nem tért vissza a Tennesse Hadsereghez, hanem 1864 áprilisában Edmund Kirby Smith beosztottja lett a Mississippintúli hadszíntér en felállított hivatalnál.

A háború végét követően Buckner ismét beszállt a politikai küzdelembe. Második megméretésre 1887-ben Kentucky kormányzójának választották. Hivatali időszakát az állam keleti felében lezajló erőszakos cselekmények határozták meg, amit más néven Hatfield-McCoy ellenségeskedésnek ismerünk, valamit a Rowan megyei háború. Adminisztrációját felettébb megrázta, hogy a pénzügyminiszter, James Tate 250 000 dollárt sikkasztott az államtól, majd eltűnt. Kormányzóként Bucker megvétózta a korrupt törvényhozási szokásokat. Csak 1888-ban tízszer annyi vétót alkalmazott, mint tíz előde összesen. 1895-ben megkísérelt indulni Kentucky szenátori székéért, de vereséget szenvedett. Következő évben belépett a Nemzeti Demokrata Párt soraiba, akiket arany-demokratáknak ismertek. A párt az aranysztenderdet részesítette előnyben a demokrata fősodor ezüstsztenderdjével szemben. Az 1896-os elnökválasztási kampányban ő lett a Nemzeti Demokrata Párt alelnökjelöltje, miután egy százalékkal megelőzte riválisát John M. Palmer uniós tábornokkal közös jelöltségüknél. Ezután már többet nem indult közhivatalért és 1914. január 8-án meghalt.

== Ifjúsága ==Popocatépetl, a volcano southeast of Mexico City. Buckner was accorded the honor of lowering the American flag over Mexico City for the last time during the occupation. Buckner joined the Aztec Club, a military society of officers who served during the Mexican War, in 1891. --->

Források

• ↑ Beito: Beito, David T. (Spring 2000). „Gold Democrats and the Decline of Classical Liberalism, 1896–1900” (angol nyelven). Independent Review 4, 555–75. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.) 
• ↑ Army of the Heartland: Connelly, Thomas L.. Army of the Heartland: The Army of Tennessee 1861–1862 (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1967). ISBN 0-8071-2737-X 
• ↑ Autumn of Glory: Connelly, Thomas L.. Autumn of Glory: The Army of Tennessee 1862–1865 (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1971). ISBN 978-0-8071-2738-8 
• ↑ Shipwreck of Their Hopes: Cozzens, Peter. The Shipwreck of Their Hopes: The Battles for Chattanooga (angol nyelven). Urbana: University of Illinois Press (1994). ISBN 978-0-252-01922-9 
• ↑ This Terrible Sound: Cozzens, Peter. This Terrible Sound: The Battle of Chickamauga (angol nyelven). Urbana, Illinois: University of Illinois Press (1992). ISBN 0-252-02236-X 
• ↑ Civil War High Commands: Eicher, John H.. Civil War High Commands (angol nyelven). Stanford, California: Stanford University Press (2001). ISBN 978-0-8047-3641-3 
• ↑ Shelby Foote: Foote, Shelby. The Civil War: A Narrative: Red River to Appomattox (angol nyelven). New York City: Random House (1974). ISBN 978-0-394-74622-8 
• ↑ Where the South Lost the War: Gott, Kendall D.. Where the South Lost the War: An Analysis of the Fort Henry—Fort Donelson Campaign, February 1862 (angol nyelven). Mechanicsburg, Pennsylvania: Stackpole books (2003). ISBN 978-0-8117-0049-6 
• ↑ The Kentucky Encyclopedia: Harrison, Lowell.szerk.: Kleber, John E.: Simon Bolivar Buckner, The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter (angol nyelven), Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1992). ISBN 978-0-8131-1772-0 
• ↑ Kentucky's Governors: Harrison, Lowell H..szerk.: Lowell H. Harrison: Kentucky's Governors (angol nyelven). Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (2004). ISBN 978-0-8131-2326-7 
• ↑ The Confederate General: Hewitt, Lawrence L..szerk.: Davis, William C.: Simon Bolivar Buckner, The Confederate General (angol nyelven). Harrisburg, Pennsylvania: National Historical Society (1991). ISBN 978-0-918678-63-3 
• ↑ The Kentucky Encyclopedia2: Hughes, Nicky.szerk.: Kleber, John E.: Simon Bolivar Buckner, Jr., The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter (angol nyelven), Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1992). ISBN 978-0-8131-1772-0 
• ↑ Kentucky Governor Simon Bolivar Buckner: Kentucky Governor Simon Bolivar Buckner (angol nyelven). All Governors Database. National Governors Association. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 30.)
• ↑ War in Kentucky: McDonough, James Lee. War in Kentucky: From Shiloh to Perryville (angol nyelven). Knoxville, Tennessee: University of Tennessee Press (1994). ISBN 978-0-87049-847-9 
• ↑ This Grand Havoc of Battle: Noe, Kenneth W.. Perryville: This Grand Havoc of Battle (angol nyelven). Lexington, Kentucky: University Press of Kentucky (2001). ISBN 978-0-8131-2209-0 
• ↑ Kentucky Governors: Powell, Robert A.. Kentucky Governors (angol nyelven). Danville, Kentucky: Bluegrass Printing Company (1976). OCLC 2690774 
• ↑ Stickles: Stickles, Arndt M.. Simon Bolivar Buckner: Borderland Knight (angol nyelven). Chapel Hill, North Carolina: University of North Carolina Press (1940). ISBN 978-0-8078-5356-6 
• ↑ Decades of Discord: Tapp, Hambleton. Kentucky: Decades of Discord, 1865–1900. Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1977). ISBN 978-0-916968-05-7 
• ↑ Generals in Gray: Warner, Ezra J.. Generals in Gray: Lives of the Confederate Commanders (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1959). ISBN 978-0-8071-0823-5 
• ↑ The Civil War in Louisiana: Winters, John D.. The Civil War in Louisiana (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1963). ISBN 978-0-8071-0834-0 
• ↑ The Failure of Confederate Command in the West: Woodworth, Steven E.. Jefferson Davis and His Generals: The Failure of Confederate Command in the West (angol nyelven). Lawrence, Kansas: University Press of Kansas (1990). ISBN 978-0-7006-0461-8 
• ↑ Six Armies in Tennessee: Woodworth, Steven E.. Six Armies in Tennessee: The Chickamauga and Chattanooga Campaigns (angol nyelven). Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press (1998). ISBN 978-0-8032-9813-7 

Further reading

• Grant, Ulysses S., Personal Memoirs of U. S. Grant, Charles L. Webster & Company, 1885–86, ISBN 0-914427-67-9.
• Russell, Stephen. Simon Bolivar Buckner: Beyond the Southern Storm. Louisville, Kentucky: Chicago Spectrum Press, 463. o. (2005). ISBN 1-58374-120-8 ; a fictionalized account of Buckner's life

External links

A Wikimédia Commons tartalmaz Sierrahun/Pea Ridge-i ütközet (Elkhorn Tavern-i ütközet témájú médiaállományokat.

• Interviews: Simon Bolivar Buckner (1823–1914). Ulysses S. Grant homepage . (Hozzáférés: 2019. február 20.)
• Sablon:Usurped – Article by Civil War historian/author Bryan S. Bush