Szerkesztő:Sierrahun/Pea Ridge-i ütközet (Elkhorn Tavern-i ütközet
Simon Bolivar Buckner | |
![]() | |
Buckner 1860–70 között | |
Született | 1823. április 1. Munfordville, Kentucky, Amerikai Egyesült Államok |
Elhunyt | 1914. január 8. Hart megye (Kentucky), Egyesült Államok |
Nemzetisége | Amerikai Egyesült Államok Amerikai Konföderációs Államok |
Házastársa | Mary Kingsbury 1850-1874 Delia Claiborne 1885-től haláláig |
Gyermekei | Lily, Simon Jr. |
Foglalkozása | mérnök, újságíró, üzletember, politikus |
Iskolái | West Point (katonai akadémia) |
Sírhelye | Frankfort temetője |
Katonai pályafutása | |
Ország | ![]() |
Fegyvernem | szárazföldi haderő, gyalogság |
Szolgálati ideje | 1844–55 (U.S. Army) 1858-1861 Kentucky Állami Milícia 1861–65 (C.S. Army) |
Rendfokozata | ![]() A Kentucky milícia vezérőrnagya ![]() |
Egysége | 2. US gyalogezred 6. US gyalogezred Fort Donelson véderő Tennesse Hadsereg második hadtest Öböl katonai körzet Tennessee Hadsereg harmadik hadtest Kelet-Tennessee adminisztrációs hivatal Arkansas és Nyugat-Louisiana katonai körzete |
Háborúi, csatái | |
![]() | |
Simon Bolivar Buckner aláírása | |
Simon Bolivar Buckner (1823. április 1. – 1914. január 8.) az Amerikai Egyesült Államok hivatásos tisztje, a Kentucky állami milícia vezérőrnagya, az Amerikai Konföderációs Államok altábornagya volt, és a háború után Kentucky kormányzója. Harcolt a mexikói–amerikai háborúban az Egyesült Államok hadseregében és az amerikai polgárháborúban a Konföderáció oldalán. A háború után továbbra is aktív maradt a politikában és végül Kentucky 30. kormányzója lett.
Elvégezte a West Point katonai akadémiát, majd instruktorként tanítani kezdett. A mexikói-amerikai háború kitörésével felfüggesztette oktatói karrierjét és részt vett a háborús erőfeszítésben. Számos nagy csatát harcolt végig a mexikói hadjárat folyamán. 1855-ben leszerelt a hadseregtől és apósa chicagói ingatlanüzletét vezette. 1857-ben visszatért szülőföldjére, Kentuckyba ahol 1861-ben kinevezték a kormányzó, Beriah Magoffin főhadsegédjének. Ezen pozíciójából megpróbálta Kentucky állami politikáját, a semlegeséget érvényesíteni a polgárháború kezdeti hónapjaiban. Mikor a semlegességet megsértették, Buckner engedett a Könföderációs hadsereg hívásának és elfogadta a felajánlott pozíciót, míg ugyanezt elutasította az Uniós hadsereg felé. 1862-ben Fort Donelson ostroma idején Ulysses S. Grant vezérőrnagy feltétel nélküli megadást követelt az erőd védőitől. Bucker volt az a tiszt, aki a megadást elfogadta és így az első konföderációs tiszt lett, aki fogságba esett. Öt hónapig volt hadifogoly. Szabadon bocsátása után Buckner részt vett Braxton Bragg tábornagy Kentuck megszerzéséért indított Hearland-offenzívájában. A Perryville-i csata utáni visszavonulást követően az Öbölmeti katonai körzetet vezette, majd visszatért a Tennessee Hadsereg soraiba. Harcolt a Chickamaugai csatában és utána segített ostrom alá venni Chattanooga városát. Bragg vezetési stílusa ellen írott körlevele miatt a parancsnok mindent megtett, hogy Bucknert ellehetetlenítse. Bucker egészségügyi eltávozásra utazott és többet nem tért vissza a Tennesse Hadsereghez, hanem 1864 áprilisában Edmund Kirby Smith beosztottja lett a Mississippintúli hadszíntér en felállított hivatalnál.
A háború végét követően Buckner ismét beszállt a politikai küzdelembe. Második megméretésre 1887-ben Kentucky kormányzójának választották. Hivatali időszakát az állam keleti felében lezajló erőszakos cselekmények határozták meg, amit más néven Hatfield-McCoy ellenségeskedésnek ismerünk, valamit a Rowan megyei háború. Adminisztrációját felettébb megrázta, hogy a pénzügyminiszter, James Tate 250 000 dollárt sikkasztott az államtól, majd eltűnt. Kormányzóként Bucker megvétózta a korrupt törvényhozási szokásokat. Csak 1888-ban tízszer annyi vétót alkalmazott, mint tíz előde összesen. 1895-ben megkísérelt indulni Kentucky szenátori székéért, de vereséget szenvedett. Következő évben belépett a Nemzeti Demokrata Párt soraiba, akiket arany-demokratáknak ismertek. A párt az aranysztenderdet részesítette előnyben a demokrata fősodor ezüstsztenderdjével szemben. Az 1896-os elnökválasztási kampányban ő lett a Nemzeti Demokrata Párt alelnökjelöltje, miután egy százalékkal megelőzte riválisát John M. Palmer uniós tábornokkal közös jelöltségüknél. Ezután már többet nem indult közhivatalért és 1914. január 8-án meghalt.
== Ifjúsága ==Popocatépetl, a volcano southeast of Mexico City.[1] Buckner was accorded the honor of lowering the American flag over Mexico City for the last time during the occupation.[2] Buckner joined the Aztec Club, a military society of officers who served during the Mexican War, in 1891. --->
A két háború között
[szerkesztés]A polgárháború
[szerkesztés]Fort Donelson
[szerkesztés]A Heartland-offenzíva
[szerkesztés]Mobile, Knoxville, Tennessee hadsereg
[szerkesztés]Trans-Mississippi hadszíntér
[szerkesztés]A háború után
[szerkesztés]Politikai pályafutás
[szerkesztés]Kentucky kormányzója
[szerkesztés]Öregkora
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- ↑ Beito: Beito, David T. (Spring 2000). „Gold Democrats and the Decline of Classical Liberalism, 1896–1900” (angol nyelven). Independent Review 4, 555–75. o. (Hozzáférés: 2009. augusztus 26.)
- ↑ Army of the Heartland: Connelly, Thomas L.. Army of the Heartland: The Army of Tennessee 1861–1862 (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1967). ISBN 0-8071-2737-X
- ↑ Autumn of Glory: Connelly, Thomas L.. Autumn of Glory: The Army of Tennessee 1862–1865 (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1971). ISBN 978-0-8071-2738-8
- ↑ Shipwreck of Their Hopes: Cozzens, Peter. The Shipwreck of Their Hopes: The Battles for Chattanooga (angol nyelven). Urbana: University of Illinois Press (1994). ISBN 978-0-252-01922-9
- ↑ This Terrible Sound: Cozzens, Peter. This Terrible Sound: The Battle of Chickamauga (angol nyelven). Urbana, Illinois: University of Illinois Press (1992). ISBN 0-252-02236-X
- ↑ Civil War High Commands: Eicher, John H.. Civil War High Commands (angol nyelven). Stanford, California: Stanford University Press (2001). ISBN 978-0-8047-3641-3
- ↑ Shelby Foote: Foote, Shelby. The Civil War: A Narrative: Red River to Appomattox (angol nyelven). New York City: Random House (1974). ISBN 978-0-394-74622-8
- ↑ Where the South Lost the War: Gott, Kendall D.. Where the South Lost the War: An Analysis of the Fort Henry—Fort Donelson Campaign, February 1862 (angol nyelven). Mechanicsburg, Pennsylvania: Stackpole books (2003). ISBN 978-0-8117-0049-6
- ↑ The Kentucky Encyclopedia: Harrison, Lowell.szerk.: Kleber, John E.: Simon Bolivar Buckner, The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter (angol nyelven), Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1992). ISBN 978-0-8131-1772-0
- ↑ Kentucky's Governors: Harrison, Lowell H..szerk.: Lowell H. Harrison: Kentucky's Governors (angol nyelven). Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (2004). ISBN 978-0-8131-2326-7
- ↑ The Confederate General: Hewitt, Lawrence L..szerk.: Davis, William C.: Simon Bolivar Buckner, The Confederate General (angol nyelven). Harrisburg, Pennsylvania: National Historical Society (1991). ISBN 978-0-918678-63-3
- ↑ The Kentucky Encyclopedia2: Hughes, Nicky.szerk.: Kleber, John E.: Simon Bolivar Buckner, Jr., The Kentucky Encyclopedia, Associate editors: Thomas D. Clark, Lowell H. Harrison, and James C. Klotter (angol nyelven), Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1992). ISBN 978-0-8131-1772-0
- ↑ Kentucky Governor Simon Bolivar Buckner: Kentucky Governor Simon Bolivar Buckner (angol nyelven). All Governors Database. National Governors Association. [2012. január 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. március 30.)
- ↑ War in Kentucky: McDonough, James Lee. War in Kentucky: From Shiloh to Perryville (angol nyelven). Knoxville, Tennessee: University of Tennessee Press (1994). ISBN 978-0-87049-847-9
- ↑ This Grand Havoc of Battle: Noe, Kenneth W.. Perryville: This Grand Havoc of Battle (angol nyelven). Lexington, Kentucky: University Press of Kentucky (2001). ISBN 978-0-8131-2209-0
- ↑ Kentucky Governors: Powell, Robert A.. Kentucky Governors (angol nyelven). Danville, Kentucky: Bluegrass Printing Company (1976). OCLC 2690774
- ↑ Stickles: Stickles, Arndt M.. Simon Bolivar Buckner: Borderland Knight (angol nyelven). Chapel Hill, North Carolina: University of North Carolina Press (1940). ISBN 978-0-8078-5356-6
- ↑ Decades of Discord: Tapp, Hambleton. Kentucky: Decades of Discord, 1865–1900. Lexington, Kentucky: The University Press of Kentucky (1977). ISBN 978-0-916968-05-7
- ↑ Generals in Gray: Warner, Ezra J.. Generals in Gray: Lives of the Confederate Commanders (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1959). ISBN 978-0-8071-0823-5
- ↑ The Civil War in Louisiana: Winters, John D.. The Civil War in Louisiana (angol nyelven). Baton Rouge, Louisiana: Louisiana State University Press (1963). ISBN 978-0-8071-0834-0
- ↑ The Failure of Confederate Command in the West: Woodworth, Steven E.. Jefferson Davis and His Generals: The Failure of Confederate Command in the West (angol nyelven). Lawrence, Kansas: University Press of Kansas (1990). ISBN 978-0-7006-0461-8
- ↑ Six Armies in Tennessee: Woodworth, Steven E.. Six Armies in Tennessee: The Chickamauga and Chattanooga Campaigns (angol nyelven). Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press (1998). ISBN 978-0-8032-9813-7
Further reading
[szerkesztés]- Grant, Ulysses S., Personal Memoirs of U. S. Grant, Charles L. Webster & Company, 1885–86, ISBN 0-914427-67-9.
- Russell, Stephen. Simon Bolivar Buckner: Beyond the Southern Storm. Louisville, Kentucky: Chicago Spectrum Press, 463. o. (2005). ISBN 1-58374-120-8; a fictionalized account of Buckner's life
External links
[szerkesztés]- Interviews: Simon Bolivar Buckner (1823–1914). Ulysses S. Grant homepage . (Hozzáférés: 2019. február 20.)
- Sablon:Usurped – Article by Civil War historian/author Bryan S. Bush
- 1823 births
- 1914 deaths
- Military personnel from Kentucky
- American Civil War prisoners of war
- American military personnel of the Mexican–American War
- Burials at Frankfort Cemetery
- Confederate States Army lieutenant generals
- Deaths from kidney failure in the United States
- Democratic Party governors of Kentucky
- Members of the Aztec Club of 1847
- National Democratic Party (United States) politicians
- People from Hart County, Kentucky
- Politicians from Louisville, Kentucky
- People of Kentucky in the American Civil War
- United States Army officers
- United States Military Academy alumni
- 1896 United States vice-presidential candidates
- 19th-century American Episcopalians
- 19th-century Kentucky politicians
- Southern Historical Society