Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Sh33ppucker/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Fornax

Részeg Angyal
Eredeti Japán poszter
Eredeti Japán poszter
RendezőAkira Kurosawa
ProducerSōjirō Motoki
Forgatókönyvíró
Főszerepben
Zene
OperatőrTakeo Itō
VágóAkira Kurosawa
Gyártás
GyártóToho Studios
OrszágJapán
Nyelvjapán
Játékidő98 perc
Forgalmazás
ForgalmazóToho
BemutatóJapán 1948. Április 2.
SablonWikidataSegítség

Részeg Angyal (醉いどれ天使; Hepburn: Yoidore Tenshi?) egy 1948-ban készült japán Yakuza film amit Akira Kurosawa rendezett. Nevezetesen ez az első film, 15 másik olyan műve közül, melyeket a színész Toshiro Mifune-vel együttműködve forgatott.

A cselekmény

[szerkesztés]

Sanada (Takashi Shimura) egy alkoholista orvos, a részeg angyal, a II. világháború utáni Japánban aki egy Matusanaga (Toshiro Mifune) nevezetű, fiatalabb kispályás gengsztert lát el, miután a bűnöző fegyverharcot vívott egy rivális alakulattal. Az orvos tuberkulózissal diagnosztizálja Matsunaga-t. Ráveszi, hogy megkezdjék kezelését, ezért le kell, hogy álljon az alkoholizálással és a nőzéssel. Kettejük között egy nehézkes barátság alakul ki, mely egészen addig tart míg Matsunaga volt főnöke Okada, ki nem szabadul a börtönből, aki egyben az orvos asszisztensnőjének korábbi erőszakos barátja is volt, most pedig újból átakarja venni az uralmat bandája fölött. Eközben a doktor más betegeit is kezeli, melyek közül egyik páciense aki csakugyan mint Matsunaga tuberkulózisban szenved - felépülni látszik belőle.

Matusanaga majd aztán nem követi tovább a doktor utasításat, visszatér tehát az ivászathoz és éjszakai bárokba jár Okada-val. Idővel Matsunaga rájön, hogy Okada nem a barátja igazából, amikor is megfenyegeti az orvost Sanada-t, hogy megöli ha nem árulja el neki asszisztense hollétét. Később Matsunaga kihallja jakuza főnöke beszélgetését Okadával, kitervelik hogy mint egy sakkfigurát fel akarják áldozni Matsunagát a rivális csoport ellen.

Amikor az orvos elhagyja házát, hogy Okada-t a rendőrségen feljelentse Matsunaga kioson , hogy konfrontálja Okada-t. volt főnöke sikerrel elcsábította Matsunaga barátnőjét Nanae-t aki egészsége miatt hagyta el őt. Az ezt követő késharcban Matsunaga meghal. Egy helyi boltos nő, aki érzelmeket táplált Matsunaga iránt, hamvait farmján tervezi eltemetni, ahol felajánlotta, hogy együtt éljenek. Ugyanekkor a részeg angyal megtudja, hogy egyik fiatal betege aki tanácsait követte teljesen kigyógyult a tuberkulózisból.

Stáblista

[szerkesztés]

Gyártás

[szerkesztés]

Miközben színészt keresett Matsunaga szerepére, Kurosawa-t értesítette egy rendező Mifune-ről akit ekkor egy másik film szerepére hallgattak meg, ahol egy mérges karaktert kellett játszania. Kurosawa annyira elámult Mifune játékától, hogy végül ő lett Matsunaga szerepében. A film Criterion Collection DVD-jén, a japán film tudós Donald Richie így nyilatkozott: Kurosawa-t nagyon lenyűgözte Mifune mozgékonysága és a "macska-szerű" mozdulatai, melyek meghallgatásán is láthatóak voltak.

A cenzúra problémák a "Részeg Angyal" cím miatt, egy kiegészítő dokumentumfilmben részletezve vannak egy dán film tudós: Lars-Martin Sorensen által, mely a a film Criterion Collection DVD kiadásán található Kurosawa and the Censors címen.[1] A Japán amerikai megszállása közben készült és bemutatott Részeg Angyal című filmjáték, az akkori cenzúrának megfelelően jelenhetett csak meg, melyet az Egyesült Államok kormánya szabályozott. A cenzúra bizottság nem engedélyezte sem a megszállás kritizálsát, megjelenítését.

Kurosawa a cenzúra ellenére is sikeresen beleillesztett pár hivatkozást a megszállásra vonatkozóan, mindegyikkel negatívan jellemezve azt. A film nyitó jelenete engedély nélküli prostituáltatakat mutat, úgynevezett "pan pan" lányokat, akik az amerikai katonáknak teljesítették szolgálatuk. A gengszterek és barátnőik mind nyugatias hajviseletüek és öltözködésűek . Kurosawa-nak nem engedélyezték, hogy kiégett házat jelenítsen meg ebben a feketepiac nyomornegyed berendezkedésben,[2] viszont erőteljesen megjelenített egy mérgező mocsarat a negyed közepén. English-language signage was also not allowed, but the markets on set have several examples of English usage on their signs. A tánc jelent az éjjeli klubban, A ("Jungle Boogie", című Shizuko Kasagi által énekelt) művet hallhatjuk eredeti kompozíciójában, Kurosawa dalszövegével, kifigurázva az amerikai jazz zenét. [3] A cenzúra bizottság képtelen volt ezeket a cenzúra áthidalásokat észrevenni, a túlmunka és a kevés létszám miatt.[3]

Kurosawa used music to provide contrast with the content of a given scene. In particular was his use of The Cuckoo Waltz by J. E. Jonasson. During filming, Kurosawa's father died. While he was in a sad state, he heard The Cuckoo Waltz playing in the background, and the whimsical music made him even more depressed.

Kurosawa decided to use this same effect in the film, at the low point in the life of Matsunaga, when the character realizes that he was being used all along by the crime boss. Kurosawa had the sound crew find the exact recording of The Cuckoo Waltz that he had heard after his father died, and had them play the instrumental beginning of the song repeatedly for the scene in which Matsunaga walks down the street after leaving the crime boss.[3] Kurosawa also wanted to use, in the opening scene for Okada, to have him perform on guitar Mack the Knife, originally "Die Moritat von Mackie Messer" which was a song composed by Kurt Weill with lyrics by Bertolt Brecht for their music drama Die Dreigroschenoper, but the censors rejected it as they did not want anything "German" in the film.

Örökség

[szerkesztés]

In his book The Yakuza Movie Book : A Guide to Japanese Gangster Films, Mark Schilling cited Drunken Angel as the first film to depict post-war yakuza. Although he noted it does not follow the yakuza film genre's common themes.[4]

Eredeti Szócikk

[szerkesztés]

Ez a cikk egy átirat annak angol megfelelőjéből: https://en.wikipedia.org/wiki/Drunken_Angel

Referenciák

[szerkesztés]
  1. The Criterion Collection | Drunken Angel by Akira Kurosawa | Special Features
  2. From Sorensen's documentary, showing footage of censorship notes written on the Drunken Angel screenplay.
  3. a b c A dokumentumfilből "Kurosawa: It Is Wonderful to Create", elérhető a Criterion Collection DVD-én.
  4. The Yakuza Movie Book : A Guide to Japanese Gangster Films. Stone Bridge Press, 314. o. (2003). ISBN 1-880656-76-0 

Külső Elérési hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Drunken Angel
A Wikimédia Commons tartalmaz Sh33ppucker/próbalap témájú médiaállományokat.