Szerkesztő:Robert 68/piszkozat

Lásd szintén 0

Szia Einstein2,

át nevezed kérlek a magyar Roger Williams (teológus) oldalt hogy be lehessen tenni (újból) az angol Wikipédiába. Amint látom tárgyalások folynak erről és kár volna hogy ha nem jelenne meg többé az angol Wikipédia oldalon a magyar nyelv is. A kisebb javításokat amelyeket még meg kell csinálnom azokat meg tudom ezután is még csinálni. Én nem tudom hogy lehet átnevezni. Köszönöm szépen.

Lásd szintén 01

vvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvvv

A zárójelben lévő szöveg törlése:

Az élet Salem-ben, Száműzetés

... Végül, október 1635-ben beperelte őt az Általános Törvényszék és bűnösnek találta lázadás és eretnekség miatt. A Bíróság kijelentette hogy ő „különféle, új és veszélyes véleményeket” terjeszt. Majd megparancsolták hogy száműzetve legyen. (Ez a végzés nem lett hatályon kívül helyezve 1936-ig, amikor a 488-as törvényt a Massachusetts Ház megszavazta.) A határozat végrehajtását elhalasztották mivel Williams beteg volt és a tél közeledett, és megengedték neki hogy maradjon ideiglenesen feltéve hogy felhagy az agitációjával. ...

A zárójelben lévő szöveg törlése a Williams száműzetése végzésének a hatályon kívűl helyezésével áll kapcsolatban. A megjegyzés a zárójelből az 1936-os Massachusetts Ház 488-as törvényére hivatkozik mint forrás, de Martinman11-nak a kutatásai ezzel a törvényel kapcsolatba nem mutattak fel semmilyen megjegyzést Roger Williams-ről. -- Robert 68 ^vita 2012. november 18., 18:59 (CET)

Lásd szintén 1

Clarke, Johnson, Hall és Brightman neveit a Portsmouth lista végén áthúzták, és bizonytalan hogy eljöttek e Portsmouth-ba, bár a legtöbb, ha nem is mind közülük, megjelent Aquidneck Island-ban. A sablon forrása: Arnold, Samuel Greene (1859). Rhode Island államának és Providence Ültetvényeinek a történelme.  Vol.1. New York: D. Appleton & Company. óldal. 97, 100, 132, 176. . OCLC 712634101 

Numele lui Clarke, Johnson, Hall și Brightman la sfârșitul listei lui Portsmouth au fost anulate (barate), și nu este sigur dacă au venit la Portsmouth, deși majoritatea din ei, dacă nu toți, au apărut pe Aquidneck Island. Sursa pentru tabelă: Arnold, Samuel Greene (1859). Istoria Statului Rhode Island și Plantațiilor Providence Vol.1. New York: D. Appleton & Company. pp. 97,100,132,176. OCLC 712634101

de:

Lásd szintén 2

megnevezés = A főtisztviselő Providence és Warwick-ben

Roger Williams
Roger Williams szobra Franklin Simmons-től
Providence és Warwick Főtisztviselője
Hivatali idő 1644 – 1647
Alma mater	Pembroke Egyetem, Cambridge
9-ik. Elnöke a Rhode Island Településnek és a Providence Ültetvényeknek
Hivatali idő 1654 – 1657
Előd	Nicholas Easton
Utód	Benedict Arnold
Iskolázattság
Személyes adatok
Született	December 21, 1603 London, Anglia
Elhunyt	Január-Március 1683 Providence, Rhode Island
Házastársa	Mary Barnard (6 gyermek)
Foglalkozás	miniszter, államférfi, szerző (író), prédikátor (hitszónok), liberális
Vallás	puritán, szeparatista, reformált baptista

Roger Williams
Roger Williams szobra Franklin Simmons-től
A főtisztviselő Providence és Warwick-ben
Hivatali idő 1644 – 1647
Alma mater	Pembroke-i Egyetem, Cambridge
9-ik. elnöke a Rhode Island településnek és a Providence ültetvénynek
Hivatali idő 1654 – 1657
Előd	Nicholas Easton
Utód	Benedict Arnold
Iskolázattság
Személyes adatok
Született	December 21, 1603 London, Anglia
Elhunyt	Január-Március 1683 Providence, Rhode Island
Házastársa	Mary Barnard (6 gyermek)
Foglalkozás	miniszter, államférfi, szerző (író), prédikátor (hitszónok), liberális
Vallás	puritán, szeparatista, reformált baptista

Lásd szintén O

Rhode Island Települése és a Providence Ültetvények Rhode Island List of early settlers of Rhode Island John Cotton (puritán)

John Winthrop Roger Williams Nemzeti Emlékmű Roger Williams Park

Colony of Rhode Island and Providence Plantations Rhode Island List of early settlers of Rhode Island John Cotton (puritan)

John Winthrop Roger Williams National Memorial Roger Williams Park

Lásd szintén

|stílus = width:N [em/%/px vagy width:auto]; |width = 6em |szélesség = 225px |szélesség = 6em |stílus = width:auto |bold = no stílus = width:22em;float:right;margin-left:1em;margin-right:0em;

cím

első fejléc	második fejléc
AAA	BBB
CCC	DDD

AAA	BBB
CCC	DDD

AAA	BBB	CCC
DDD	EEE	FFF
GGG	HHH	III

• Rhode Island Települése és a Providence Ültetvénynek
• Rhode Island
• xxxxx
• John Cotton (puritán)
• John Winthrop
• Roger Williams Nemzeti Emlékmű
• Roger Williams Park

	Statele Unite ale Americii
	America de Nord
	Rhode Island
	Creștinism
	Biografie
	Imperiul Britanic
	Sfinții

• Colony of Rhode Island and Providence Plantations
• Rhode Island
• List of early settlers of Rhode Island
• John Cotton (puritan)

• John Winthrop
• Roger Williams National Memorial
• Roger Williams Park

*Colony of Rhode Island and Providence Plantations Rhode Island List of early settlers of Rhode Island John Cotton (puritan)

*John Winthrop Roger Williams National Memorial Roger Williams Park

{{multicol}}

• Colony of Rhode Island and Providence Plantations
• Rhode Island
• List of early settlers of Rhode Island
• John Cotton (puritan)

{{multicol-break}} {{Portal box|United States|North America|Rhode Island|Christianity|Biography|British Empire|Saints}}

• John Winthrop
• Roger Williams National Memorial
• Roger Williams Park

{{multicol-end}}

{{multicol}}

• Colonia Rhode Island și Plantațiile Providence
• Rhode Island
• Lista coloniștiilor timpurii din Rhode Island
• John Cotton (puritan)

{{multicol-break}}

• John Winthrop
• Memorialul Național Roger Williams
• Parcul Roger Williams

{{multicol-break}}

{{multicol}}

• Colony of Rhode Island and Providence Plantations
• Rhode Island
• List of early settlers of Rhode Island
• John Cotton (puritan)

{{multicol-break}} {{Portal box|United States|North America|Rhode Island|Christianity|Biography|British Empire|Saints}}

• John Winthrop
• Roger Williams National Memorial
• Roger Williams Park

{{multicol-end}}

{{multicol}}

• Colonia Rhode Island și Plantațiile Providence
• Rhode Island
• Lista coloniștiilor timpurii din Rhode Island
• John Cotton (puritan)

{{multicol-break}}

• John Winthrop
• Memorialul Național Roger Williams
• Parcul Roger Williams

{{multicol-break}} {{[[Sablon:Casetă de navigare simplă

Casetă de navigare simplă

]]}} {{multicol-end}}

Test szin

hhhhh

Test szin 2

Roger Williams (teológus)

Roger Williams
Roger Williams szobra Franklin Simmons-től
Providence és Warwick Főtisztviselője
Hivatali idő 1644 – 1647
Alma mater	Pembroke Egyetem, Cambridge
9-ik. Elnöke a Rhode Island Településnek és a Providence Ültetvényeknek
Hivatali idő 1654 – 1657
Előd	Nicholas Easton
Utód	Benedict Arnold
Iskolázattság
Személyes adatok
Született	December 21, 1603 London, Anglia
Elhunyt	Január-Március 1683 Providence, Rhode Island
Házastársa	Mary Barnard (6 gyermek)
Foglalkozás	miniszter, államférfi, szerző (író), prédikátor (hitszónok), liberális
Vallás	puritán, szeparatista, reformált baptista

Roger Williams (kb. 1603 – január és március 1683 között) egy angol protestáns teológus volt, aki a korai támogatója volt a vallásszabadságnak és az egyház és az állam szétválasztásának. 1636-ban megalapozta a Providence Ültetvényeknek a gyarmatát, amely egy menedéket nyújtott a vallási kisebbségeknek. Williams létrehozta az első Baptista gyülekezetet Amerikában, Providencenek az Első Baptista Gyülekezetét. Tanuloja volt az Amerikai Őslakos nyelveknek és híve az Amerikai Őslakosokkal való tisztességes kapcsolatoknak. Williams volt Észak-Amerikában a legelső abolitionista, miután megszervezte az első kísérletet a rabszolgaság tilalomra mindegyik eredeti tizenhárom gyarmatban.

Életrajz

Korai élete

Roger Williams Londonban született 1603-ban, december 21-én. A születési feljegyzése megsemmisült 1666 amikor a Szent Sepulchre's templom leégett a Nagy Londoni tűzvész-ben. 11 éves korában ő egy spirituális átalakulási élményt tapasztalt amelyket édesapja nem helyeselt. Édesapja, James Williams (1562–1620), egy szabó kereskedő volt Smithfield, Angliában. Édesanyja Alice Pemberton volt (1564–1634).

Mint egy tizenéves Williams tanonckodott Sir Edward Coke-nál (1552–1634), a híres jogásznál, és Coke's pártfogása alatt, Williams iskoláztatva lett a Charterhouse és szintén a Pembroke Egyetem, Cambridge-ben (B.A., 1627). Úgy tűnt hogy ő nyelvtehetséggel rendelkezett, és korán ismereteket szerzett meg a Latin, Héber, Görög, Holland és Francia nyelvből. Évekkel később ő leckéket adott John Milton-nak hollandul cserébe héber frissítő leckékért.

Bár ő elfogadta a szent hivatást az Angol Egyházba, ő egy puritán lett Cambridge-ben, elvetvén minden esélyt egy előléptető helyre az Anglikáni egyházban. Miután Cambridge-ben befejezte tanulmányait, Williams egy puritán úrnak, Sir William Macham-nak, lett a lelkésze. December 15, 1629-ben feleségül vette Mary Barnard-ot (1609-76) a High Laver, Essex, Anglia egyházban. Hat gyermekük volt, mind Amerikában született: Mary, Freeborn, Providence, Mercy, Daniel és Joseph.

Williams be volt avatva a puritán vezetők terveibe hogy áttelepülnek az új világba, és míg ő nem csatlakozott az első hullámhoz 1630 nyarán, az év vége előtt, ő úgy döntött hogy nem maradhat Angliában William Laud's érsek (és a Magas egyház) szigorú adminisztrációja alatt. Ő úgy tekintet az Angliai egyházra hogy az korrupt és hamis, és amikor ő és felesége a Lyon hajó fedélzetére szálltak december elején, ő már megérkezett a Szeparatisták táborába.

Az élete Amerikában

Amikor Roger és Mary Williams megérkezett Bostonba 1631 február 5-kén, ő üdvözölve lett és szinte azonnal meghívták hogy tanitó (prédikátor helyettes) legyen a Bostoni egyházban hogy a hivatalt ellása míg John Wilson prédikátor visszatér Angliába hogy elhozza a feleségét. Ő megdöbbentette őket azáltal hogy elutasította a pozíciót, mondván hogy ő úgy találta hogy ez egy „nem elkülönült egyház”. Ezen túlmenően ő azt állította hogy a polgári elöljárók nem büntethetnek semmiféle „megszegését az első táblának [a tíz parancsolatból]“, mint a bálványimádást, sabbat-(szombat)-átlépést, hamis imádatot és istenkáromlást, és hogy minden egyes egyén szabad kell legyen hogy követhesse a saját meggyőződését vallási ügyekben. A kezdettől fogva, ő három elvet hangoztatot el melyek központi szerepet játszottak az ő későbbi pályafutása során: a szeparatizmust, a vallásszabadságot és az egyház és az állam elválasztását.

Szeparatistaként arra következtetett hogy Anglia Egyháza helyrehozhatatlanul korrupt volt és hogy egyvalaki teljesen el kell váljon ettől hogy megalapítson egy új egyházat Isten igaz és tiszta imádásáért. Az igaz egyház keresése őt végül kivitte a Congregationalizmusből, a baptistákhoz, és bármely látható egyházhoz. 1639-től előre, ő várt Krisztusra hogy küldjön el egy új apostolt hogy újból helyreállítsa az egyházat, és ő saját magát mint a kereszténység „tanújaként” látta amíg az az idő eljön. Ő úgy hitte hogy a lélekszabadság a lelkiismereti szabadság, egy Istentől kapott ajándék volt, és hogy mindenki természetes joggal rendelkezik a vallásszabadságra. A vallásszabadság követelte hogy az egyház és az állam egymástól elválasztva legyen. Williams volt az első olyan aki az „elválasztó fal” kifejezést használja fel az egyház és az állam kapcsolatának leírására. Ő felszólított egy magas elválasztó fal felállítására a „Krisztus kertje” és a „világ vadonja” között. Ez a gondolat lett a vallás kikötések egyik alappillére az Egyesült Államok Alkotmányának, és az Első Kiegészítése az Egyesült Államok Alkotmányának, bár az alapítók által használt nyelv eléggé más. Évekkel később, 1802-ben Thomas Jefferson, írván az „elválasztó falról” visszhangozta Roger Williams-et egy a Danbury Baptista Egyesületnek szóló levélben.

A Salemi egyház sokkal inkább hajlamosabb volt a szeparatizmushoz, így hát ők hívták meg Williamst hogy legyen az ő tanítójuk. Amikor a vezetők Bostonban tudomást szereztek erről, ők erősen tiltakoztak, és az ajánlat vissza lett vonva. Az 1631-es nyár vége felé, Williams a Plymouth gyarmatba költözött el ahol őt üdvözölték, és ott támogatta nem hivatalosan a prédikátort. Ő rendszeresen prédikált és Bradford kormányzó szerint „az ő tanításai jól jóváhagyottak voltak.”

Az élet Salem-ben, Száműzetés

Roger Williams Ház (vagy "A Boszorkány Ház") Salem-ben kb. 1910-ben

Egy idő után, Williams csalódottnak érezte magát hogy a Plymouth egyház nem volt eléggé elkülönülve az Angliai Egyháztól, és az Amerikai Őslakosokról tett tanulmányai miatt kétségbe kezdte vonni a gyarmati oklevelek érvényességét. Bradford kormányzó később azt írta hogy Williams belezuhant „valami furcsa véleményekbe amelyek némi ellentmondásos vitát okoztak az egyház és ő közte“. December 1632-ben ő írt egy hosszú tanulmányt amely nyíltan elítélte a királyi okleveleket és megkérdőjelezte Plymouth (vagy Massachusetts) jogát a földre anélkül hogy előtte meg ne vásárolta volna az indiánoktól. Ő vádat emelt hogy James Király egy „ünnepélyes hazugságot” hangoztatott el mikor ő azt állította, hogy ő volt az első Keresztény uralkodó amely felfedezte a földet. Ezt követően vissza költözött Salembe 1633 őszén és üdvözölve lett a gyülekezetben Samuel Skelton predikátortol mint egy nem hivatalos asszisztens.

A Massachusetts hatóságok nem láták örömmel Williams visszatérését, és amikor halottak az ő király és az oklevelek elleni támadó tanulmányáról, előidézték őt december 1633-ban hogy megjelennyen a Bostoni Általános Törvényszék előtt. A kérdés ki lett simítva, és a tanulmány örökre eltűnt, valószínűleg elégették. Augusztusban, 1634-ben (Skelton prédikátor meghalt), Williams lett az előljáró lelkipásztora a Salem egyháznak és továbbra is belekeveredett vitákba. Ő korábban megígérte hogy nem veti fel az oklevél kérdését újra, de megtette. Ismét elrendelték neki, március 1635-ben, hogy megjelennyék az Általános Törvényszék előtt hogy megmagyarázza magát. Áprilisban ő oly hevesen ellenezte az új hűségesküt a gyarmati kormányal szemben hogy lehetetlené vált annak az érvényesítése. Júliusba ő be lett újra idézve a Bíróság elé hogy válaszoljon az „ő téves” és „veszélyes véleményeire”, és a Bíróság kijelentette hogy el kell őt távolítani az ő egyházi tisztségéből. Ez a legutóbbi vita kitört abban a pillanatban amikor a Salem városa petíciót nyújtott be az Általános Törvényszéknél néhány földterületnek a csatolásához a Marblehead szoros területéről. A Bíróság kijelentette hogy nem mérlegeli a kérelmet amíg a Salem egyház nem távolította el Williamst. A Salem egyház úgy érezte hogy ez a rendelet az egyház függetlenségét sérti meg, és egy tiltakozó levelet küldött a többi egyháznak. Azonban a levél nem lett elolvasva, és az Általános Törvényszék megtagadta a Salem küldöttek leültetését a következő gyülésen. Williams támogatása csökkenni kezdett ezalatt a nyomás alatt, és amikor Williams követelte hogy a Salemi egyház válassza el magát más egyházaktól, az ő támogatása teljesen összeomlott. Visszalépett az ő egyházi tisztségéből és találkozott a saját lakásában néhányal a leghűbb követői közül.

Végül, október 1635-ben beperelte őt az Általános Törvényszék és bűnösnek találta lázadás és eretnekség miatt. A Bíróság kijelentette hogy ő „különféle, új és veszélyes véleményeket” terjeszt. Majd megparancsolták hogy száműzetve legyen. A határozat végrehajtását elhalasztották mivel Williams beteg volt és a tél közeledett, és megengedték neki hogy maradjon ideiglenesen feltéve hogy felhagy az agitációjával. Ő nem hagyott fel, így január 1636-ban a sheriff jött hogy őt elvigye csak azért hogy felfedezze hogy Williams három nappal előtte már elillant egy hóvihar közben. Ő keresztül vágott a kemény tél mély haván a 105 mérföldet Salem-ből egészen a Narragansett öbölig ahol a helyi Wampanoags ajánlottak neki menedéket fel és magukkal vitték őt az ő téli táborukba a legfőbb sachem, Massasoit-hoz, ahol ő 3 és fél hónapot tartózkodott.

A település Providence-ben

Narragansett Indiánok fogadják Roger Williamst

1636 tavaszán Williams és egy létszám a Salemi követői közül létrehoztak egy települést egy földterületen, amelyet Williams megvett Massasoittól, csak hogy Plymouthtól meg legyen mondva néki hogy ő még mindig az ő engedélyezett földterületükön belül volt. Ők figyelmeztették hogy arra kényszerülhetnének hogy adják ki őt Massachusetts-nek, és arra szólították őt fel hogy keljen át a Seekonk folyón a területre túl minden valamilyen oklevelen. A kitaszítottak áteveztek a Narragansett területre, és a Canonicus és Miantonomi, a Narragansetts vezető sachemei, által rendelkezésükre biztosított földterületen Williams létrehozott egy települést tizenkét „szerető baráttal”. Ő elnevezte „Providence”-nek mert érezte hogy Isten gondviselése hozta őt oda. (Később ugyancsak „Providence”-nek nevezi majd el a harmadik gyermekét, az elsőt amely az ő új településében született.) Azt mondta, hogy az ő települése egy mennyország lesz azoknak akiknek a „lelkiismerete kétségbeesett”, és hamarosan vonzott egy egész gyűjtemény szakadárt és másképp gondolkodó egyént.

Kezdettől fogva, a település szabályozva volt a háztartások fejének többségi szavazatával, de „csak polgári dolgokban”, és új jövevényeket befogadtak teljes körű állampolgárságra többségi szavazattal. Augusztus 1637-ben ők készítettek egy város megállapodást, melyik újra korlátozta a kormányt a „polgári dolgokra”. 1640-ben, egy másik megállapodást írt alá harminckilenc „szabad ember”, (emberek akik teljes körű állampolgárságal és szavazati joggal rendelkeztek) akik kijelentették az ő eltökéltségüket „továbbra is kitartanak a lelkiismereti szabadságért”. Eképpen, Williams megalapította az első helyet a modern történelemben ahol az állampolgárság és a vallás egymástól el voltak választva, egy hely ahol vallásszabadság volt és az egyház és az állam szét volt választva.

1637 novemberében, a Massachusetts Általános Bírósága lefegyverezte, jogfosztotta és száműzetésbe kényszeritette az Antinomianistákat, Anne Hutchinson követőit. Egyikük, John Clarke, megtanulta Williamstől hogy Aquidneck szigetét meg lehet vásárolni a Narragansetts indiánoktól. Williams elősegítette a vételt William Coddington és a többiektől, és 1638 tavaszán az Antinomianisták elkezdtek letelepedni egy Pocasset nevű helyen, amely most a Portsmouth, Rhode Island városa. Egyes Antinomianisták, különösen azok akiket John Winthrop kormányzó mint „Anabaptistákat” írt le, letelepedtek Providenceben.

Időközben kitört a Pequot háború, és egy nagy irónia volt hogy a Massachusetts Öböl kolóniája kénytelen volt Roger Williams segítségét kérni. Ő nem csak az Öböl kolónia szemei és fülei lett, hanem felhasználta a kapcsolatát a Narragansetts indiánokal hogy lebeszélje őket a Pequotsal való csatlakozásról. Ehelyett a Narragansetts szövetkezték magukat az Angolokkal és segítettek a Pequots szétzúzásában 1637-1638-ban. Amikor a háború véget ért, egyértelműen a Narragansetts volt a legerősebb Indián nemzet déli Új Angliában, és elég hamar a többi Új Angliai kolónia félni kezdett és bizalmatlanok lettek a Narragansetts-el. Ők oda jutottak hogy Roger Williams kolóniáját és a Narragansetts indiánokat mint egy közös ellenséget tekintsék. A következő három évtizedben Massachusetts, Connecticut és Plymouth nyomást fejtett ki hogy elpusztítsa úgy Rhode Islandot mind a Narragansetts indiánokat.

1643-ban, a szomszédos kolóniák létre hoztak egy katonai szövetséget az Egyesült Gyarmatok néven és nyomatékkal kizárták a városokat a Narragansett Öböl körül. A céljuk az volt hogy kiterjesszék a hatalmukat az eretnek települések fölött és véget vessenek a fertőzésnek. Válaszként Williams el lett küldve Angliába a saját állampolgár társai által, hogy biztosítson egy oklevelet a kolóniának. Az angol polgárháború már javában folyt Angliában amikor Williams megérkezett. A puritánok voltak akkor hatalmon Londonban és Sir Henry Vane hivatala közreműködésével egy oklevél lett biztositva a Massachusetts ügynökei kitartó ellenzékük ellenére. Történészek egyetértenek abban, hogy a kulcs ami Williamsnek kinyitotta az ajtót az ő első nyilvánosságra hozott könyve volt, „Egy Kulcs Amerika Nyelvéhez” (1643). Kinyomtatva John Milton kiadójától a könyv azonnal „kereset” („best-seller”) volt és egy széles és kedvező hírnevet adott Williamsnek. Ez a kis könyv volt az első valamilyen Indián nyelvű szótár az Angol nyelvbe és etette az Angolok nagy éhségét az Amerikai Őslakosokról. Miután biztosította a parlamenttől az ő értékes oklevelét a „Providence Ültetvényeknek”, július 1644-ben Williams majd megjelentette az ő leghíresebb könyvét, „A Véres Üldözés Elve a Lelkiismeret Okáért”. Ez egy nagy felfordulást okozott és a parlament válaszolt augusztusban megparancsolván hogy a könyvet az állami hóhér által elégessék. Addigra, Williams már útban volt hazafelé a Providence Ültetvényekhez. Szintén addigra, az Aquidneck Island telepesei átnevezték a szigetüket „Rhode Island”-nak.

William Coddington ellenzéke miatt „Rhode Island”-ban, Williams-nek eltartott egészen 1647-ig hogy egyesítse a négy várost egyetlen kormány alatt a Narragansett Öböl körül és a lelkiismereti szabadságot ismét kihirdették. A kolónia egy biztonságos mennyország lett az embereknek akik a saját meggyőződésükért üldözve voltak beleértve a Baptistákat, a Kvékereket és a Zsidókat. Mégis, a megosztottság a városok és az erős személyiségek között nem jövendölt jót a kolóniának. Coddington, akinek soha nem tetszett Williams, sem nem tetszett neki hogy alárendelve legyen az új oklevél kormányának, elhajózott Angliába és visszatért 1651-ben a saját szabadalmával amely „Kormányzót az Életére” csinált belőle „Rhode Island” [Aquidneck] és Conanicut felett. Ennek eredményeképpen, Providence és Warwick eltávolították Roger Williamst és Coddington ellenfelei „Rhode Island”-ból elküldték John Clarke-ot Angliába hogy a Coddington megbízását érvénytelenítse. Az utazási költségek kifizetésére, Williams eladta az ő Cocumscussec-ben lévő kereskedelmi állomását, a mai Wickford közelében, Rhode Island-on. Ez a kereskedelmi állomás volt jövedelmének a fő bevételi forrása. Williams és Clarke sikeres volt abban, hogy Coddington szabadalmát hatályon kívül helyezze, de Clarke 1664-ig Angliában maradt hogy biztosítson egy új kartát a kolóniának. Williams visszatért Amerikába 1654-ben és közvetlenül megválasztották mint a gyarmat elnökét. Ő ezt követően számos városi és gyarmati hivatalban fog szolgálni, és az ő 70-es éveiben, 1676-ban, megválasztották a milícia kapitányának Providence-ben, a Philip Király háborúja alatt.

Egy jelentős erőfeszítés lett téve a „Providence Ültetvények” (Providence és Warwick) részéről, az idő alatt amikor Coddington elválasztotta „Rhode Island”-ot (Newport-ot és Portsmouth-ot) a kontinenstől, 18 májusán 1652-ben, amikor ők megszavaztak egy törvényt amely megpróbálta megelőzni hogy a rabszolgaság gyökeret verjen a kolóniában. 1641-ben, Massachusetts Öböl meghozta az első törvényt hogy legalizálja a rabszolgaságot az Angol Gyarmatokban és ezek a törvények átterjedtek Plymouth-ra és Connecticut-re az Egyesült Gyarmatok megalapításával 1643-ban. Roger Williams és Samuel Gorton mindketten ellenezték a rabszolgaságot és az 1652-ben megszavazott törvény egy próbálkozás volt a rabszolgaság megállítására hogy Rhode Islandba érkezen. Sajnos, amikor a kolóniák részei újra egyesültek, az Aquidneck városok elutasították elfogadni a törvényt és holt betűvé vált. Rhode Island és a Providence Ültetvények gazdasági és politikai központja Newport volt a következő 100 évben és ők figyelmen kívül hagyták a rabszolgaság-elleni törvényt. Valóban, Newport belépett az Afrikai rabszolgák kereskedelmébe az 1700-as években és a vezető Amerikai rabszolga kereskedő lett attól kezdve egészen az Amerikai Forradalomig.

Kapcsolatok a Baptistákal

Első Baptista Gyülekezet Amerikában. Williams a hitközösség társ-alapítója 1638-ban

1638-ban Williams gondolatai megértek arra a pontra hogy ő már elfogadta a hívők keresztségének, vagy a hit-keresztségnek, a szemléletét. Williams tartott már egy ideje istentiszteletet a házában az ő szomszédainak, akik közül sokan követték őt Salemből. Ebben a pontban ők olyanok voltak mint Plymouth szeparatistái, még mindig hittek a csecsemő keresztségben. Williams oda jutott hogy elfogadja az angol antipedobaptisták nézeteit.

John Smyth, Thomas Helwys és John Murton társ-alapítói voltak a Baptista mozgalomnak Angliában, és egy gazdag irodalmat készítettek támogatván a lelkiismereti szabadságot. Williams minden bizonnyal olvasta egyes írásaikat, mert kommentált rájuk alapozva az ő könyvében „A Véres Elvben”. Míg Smyth, Helwys és Murton Általános Baptisták voltak, különféle Kálvinista Baptisták nőttek ki 1630 körül egyes Szeparatistákból. Williams egy Kálvinista vagy Különös Baptista lett (Reformált Baptista).

A Roger Williams Baptista Gyülekezet történelmi fénképe Providenceben

Azonban, Williams nem fogadta el az antipedobaptista nézeteket mielőtt száműzték Massachusettsból, mert antipedobaptizmus nem volt az ő ellenfeleinek egy vádpontja az ő személye ellen. Winthrop tulajdonított Williamsnek „Anabaptista” nézeteket Katherine Scott befolyása által, Anne Hutchinson egyik nővére, aki esetleg maradandó nyomot hagyott Williamsben a hívők keresztségének a jelentőségéről. A történészek hajlamosak azt gondolni hogy Williams a saját tanulmányai által ért oda.

Williams maga is meg lett keresztelve Ezékiel Holliman által 1638 végén. Így létrehoztak egy gyülekezetet amely még mindig létezik mint az Első Baptista Gyülekezet Amerikában. Néhány évvel később, John Clarke, Williams honfitársa a vallásszabadság ügyéért az Újvilágban, megalapította az Első Baptista Egyházat Newport, Rhode Island-ban. 1847-ben a Newporti egyház hirtelen állította, hogy ez volt az első Baptista gyülekezet Amerikában, de gyakorlatilag az összes történész elvetette ezt az állítást. Ha más miatt nem, Roger Williams összeszedte magát és vissza lépett a Providence gyülekezetből még mielőtt Newport városa meg lett volna alapitva. Mégis, mindketten Roger Williams és John Clarke külömbözöen vannak hitelezve mint a Baptista hit megalapítói Amerikában.

Meg kell jegyezni hogy Roger Williams csak rövid ideig volt baptista. A kis gyülekezettel Providenceben csak néhány hónapig maradt. Meg volt győződve arról, hogy miután a szertartások elveszlődtek a Hitehagyásban [amikor a Kereszténység a Római Birodalom hivatalos vallássává vált], nem lehet érvényesen helyreállítani egy különleges isteni felhatalmazás nélkül. Ő kijelentette: „Nincs rendszeres módon alkotott egyháza Krisztusnak a földön, sem megfelelő képesítéssel rendelkező személy hogy felügyelje az egyházi rendelkezéseket; nem is lehet addig amíg új apostolok nem lesznek küldve az Egyház Nagy Vezetője által akinek az eljövetelére én vágyakozom.”

Ő maga soha többé nem csatlakozott semmilyen egyházhoz, de továbbra is mélyen vallásos és aktív volt prédikálásban és imádkozásban. Nézett előre arra az időre amikor Krisztus küldeni fog egy új apostolt hogy helyreállítsa az egyházat, de időközben, ő a kereszténységnek a „tanúja” volt. Mindig is érdekelt maradt a baptisták iránt, egyetértésben lévén velük a csecsemők keresztségének az elutasításában mint a legtöbb más tekintetben. Őt tévesen nevezték egy „Keresőnek”, úgy az ellenségei a saját idejében mint az ő csodálói a múlt században. Néhány az Angliái ellensége közül nevezték őt „Keresőnek” egy kísérletet tévén arra hogy bemocskolják azzal hogy kapcsolatba hozzák őt egy eretnek mozgalommal amely elfogadta a Sociniánizmust és az egyetemes üdvösséget. Ezek a gondolatok mind a kettő átok voltak Williamsnek.

Egyház és állam

Williams olvasta az írásaikat, és a Laud érsek és az anglikán vezetőség üldözésének a saját tapasztalatai alapján, és a véres háborúk amelyek Európában tomboltak ebben az időben meggyőzték őt hogy egy állam egyháznak nincsen semmilyen alapja a Szentírásban. Ő egyértelműen erre a következtetésre jutott mielőtt 1631-ben Bostonban földet ért volna mert rögtön bírálta a Massachusetts Öböl rendszerét hogy vegyíti az államot és egyházat. Ő kijelentette hogy az állam jogosan csak a polgári dolgokhoz tudja vonatkoztatni saját magát, de nem vallási meggyőződéshez. Az államnak semmi köze nem volt ahoz hogy a tíz parancsolatnak az „első tábláját” kötelezővé tegye, azokat az első parancsolatokat amelyek foglalkoznak az Isten és emberek közötti kapcsolattal. Az államnak azokra a parancsolatokra kell magát korlátoznia amelyek az emberek közötti viszonyokkal foglalkoznak: gyilkosság, lopás, házasságtörés, hazugság, szülők tiszteletével és így tovább. Ő minden erőfeszítést az állam által hogy diktáljon vallást vagy elősegítsen egy adott vallási elképzelést vagy gyakorlatot úgy tekintet mint „kényszerített imádást”. És ő kiszínezve kijelentette hogy „kényszerített imádat büdös Isten orrnyílásaiban”. Ő ugy fogja írni, hogy nem látta igazolva az Újszövetségben a kard segítségével elősegíteni a vallási meggyőződést. Sőt, ő azt mondta, hogy Konstantin egy rosszabb ellensége volt az igazi kereszténységnek mint Nero mert Konstantin támogatása elrontotta volna a kereszténységet és a keresztény egyház halálához vezetett. A legerősebb nyelvben ő leírta a kísérletet a hitre kényszerítésre hogy az nemi erőszakja a léleknek, és beszélt a „tengernyi kiontott vérről” mint egy eredményeként a probálkozásnak egységességet megparancsolni. Ő hitte, hogy a Szentírásban található erkölcsi elvek kellene tájékoztassák a polgári elöljárók, de ő megfigyelte hogy jól rendezett, igazságos és polgári kormány létezett ahol nem volt jelen a kereszténység. Minden kormány hivatva volt a polgári rend és igazságosság fenntartására, de egyiknek sincsen jogosultsága előléptetni valamelyik vallást.

Williamsnak a legtöbb kortársai és kritikusai úgy tekintették az ő ötletét mint egy receptet a káoszra és az anarchiára. A túlnyomó többsége úgy hitte, hogy minden nemzetnek meg kell legyen a saját nemzeti egyháza és hogy másként gondolkodókat kényszeríteni kell egységességre. Rhode Island vezetősége olyan fenyegető volt a szomszédaira hogy azok megpróbálták kitörölni a következő száz év során a vallási szabadság „élő kísérletét” amely 1636-ban elkezdödött.

Halála

Williams végső nyughelye a Prospect Terrace Parkban

A „Roger Williams Gyökér” a Rhode Island Történelmi Társaság gyűjteményében

Williams 1683-ban január és március között hunyt el és a saját telkén temették el. Ötven évvel később, háza összeomlott a pincébe és sírja helye feledésbe merült. 1860-ban, Zachariah Allen arra törekedett hogy megkeresse az ő maradványait, de nem talált semmit. A sírban amelyről Allen gondolta hogy a Williamsé volt, ő ott találta az almafa gyökerét, és csak kevés mást. Valami maradványt a lyukból elhelyeztek a Randall családi Mauzóleumban az Északi Temetkezési Földben. Megelőlegezve Providence alapításának a 300-ik évfordulóját, a maradványai el lettek távolítva a mauzóleumból és elhelyezték egy urnában a Rhode Island Történelmi Társaságnál amíg egy megfelelő emlékművet felemeltek a Prospect Terrace Parkban Providence-ben. A tényleges elhelyezése a „pornak a Roger Williams sírjából” nem következett be 1939-ig, amikor a WPA (Works Progress Administration) elkészült az emlékművel. Az almafa gyökerére úgy tekintenek máma mint egy kuriózumra és meg van őrizve a Rhode Island Történelmi Társaságnál a John Brown Ház Múzeumában.

Írásai

Williams karrierje mint szerző kezdetét vette az „Egy Kulcs Amerika Nyelvéhez" (London, 1643), írva az első Angliai útján. A következő kiadványa a „Cotton Úr Levele végül is Kinyomtatva, Megvizsgálva és Megválaszolva" volt (London, 1644; újranyomtatva, Cotton levelével, amelyre válaszolt, a Narragansett Klub Kiadványaiban, kötet ii.).

„A Véres Üldözés Elve a Lelkiismeret Okáért" hamarosan követte (London, 1644). Ez az ő leghíresebb munkája, s a legtehetségesebb nyilatkozat és védelme az abszolút lelkiismereti szabadság elvének amely megjelent valamelyes nyelven. Ez az Igazság és a Béke közötti párbeszéd formájában jelent meg, és jól szemlélteti az ő életerős stílusát.

Ugyanazon az év folyamán egy névtelen brosúra jelent meg Londonban melyik most Williamsnek van tulajdonítva: „A Legmagasabb Megfontolásu Kikérdezések Javasolva Tho. Goodwin Úrnak, Phillip Nye Úrnak, Wil. Bridges Úrnak, Jer. Burroughs Úrnak, Sidr. Simpson Úrnak, minden Függetlennek, stb." Ezek a függetlennek tagjai voltak a Westminster Közgyűlésnek és az ő Apologetikai Elbeszélésük, arra törekedett hogy találjon egy utat az extrém Szeparatizmus és Presbiterianizmus között, és az ő előírásuk a Massachusetts Öböl állam egyház modelljének elfogadása volt. Williams megtámadta érveiket ugyanazok az okok miatt, hogy ő úgy találta hogy a Massachusetts Öböl megsértette a lelkiismereti szabadságot.

1652-ben, a második Angliai látogatása folyamán, Williams közzétette „A Véres Elv még Véresebben: Cotton Úr Törekvése, hogy fehére mossa a Bárány Vérében; akinek értékes Vére kifolyt a Szolgái Vére által; és a Milliók kifolyt Vére a korábbi és későbbi Háborúk a Lelkiismeret ügyében, ez a nagyon Véres Üldözés Elve a Lelkiismeret okáért, egy második Perben jobban láthatóan és még közismertebben található bűnösnek, stb." (London, 1652). Ez a munka újból megerősítette és kibővítette az érveket „A Véres Elvből"; de az az előnye hogy válaszként lett írva Cotton az Új Angliai üldöztetés alapos védelmére, „Egy Válasz Williams Úr Vizsgálatára" (Narragansett Klub Kiadványaiban, kötet ii.).

Egyéb alkotások Williams-től:

• A Mészáros Miszionárus Nem a Krisztus-é (London, 1652),
• A Lelki Élet és Egészség Kísérletei, és azok Tartósítása (London, 1652; újranyomtatva Providence, 1863-ban),
• George Fox Kiásva az ő Gödréből (Boston, 1676).

Egy kötete a leveleinek bele van foglalva a Narragansett Klub a Williams Műveinek a kiadásában (7 kötet, Providence, 1866–74), és egy kötet szerkesztve lett J. R. Bartlett-től (1882).

• Roger Williams Levelezése, 2 kötet, Rhode Island Történelmi Társaság, 1988, szerkesztette Glenn W. LaFantasie.

A Brown Egyetem John Carter Brown Könyvtára hosszú ideje otthont ad egy 234-oldalas kötetnek azonosítva mint a „Roger Williams Titokzatos Könyv”. Ennek a könyvnek a szegélyei tele vannak jelölésekkel kézzel írott kódban, amelyről úgy vélik hogy Roger Williams munkája. 2012-ben, Lucas Mason-Brown a Brown Egyetem egyetemistája feltörte ezt a kódot és felfedet meggyőző történelmi bizonyítékot tulajdonitván szerzőségét Roger Williamsnek. A fordítások feltárnak átírásokat egy földrajzi szövegnek, egy orvosi szövegnek és vagy húsz oldalas eredeti jegyzeteket amelyek a csecsemő keresztségnek a kérdésével foglalkoznak. Mason-Brown felfedezett azóta még több írást Williams-től alkalmazván a szegélyein egy külön kódot a ritka kiadású Eliot Indián Bibliának.

Indián nyelv és kultúra

Williams célja volt hogy az Amerikai Őslakosoknak legyen a misszionáriusa, és elindult hogy megtanulja a nyelvüket. Ő tanulmányozta a nyelvüket, szokásaikat, vallásukat, családi életüket és az ő világuk egyéb nézőpontjait. Ennek eredményeként eljutott oda hogy lássa az ő szempontjukat a gyarmatosítással kapcsolatosan és kifejlesztett egy mély elismerést ő értük mint emberekért. Megírta az ő művét „Egy Kulcs Amerika Nyelvéhez” (London, 1643) mint egy egyfajta kifejezéses könyv párosítva megfigyelésekkel az életről és a kultúráról, mint egy segélyt az indiánokkal folytatott kommunikáció elősegítésére. Ebben ő beszélt mindenről az üdvözlésekről az első fejezetben egészen a halálig és a temetésről a 32-ik fejezetben. A könyv arra is törekedett hogy oktassa az Angolokat, akik úgy vélték magukról hogy sokkal jobbak az Amerikai Őslakosoknál, hogy ők tévedtek. Ő többször utalt arra hogy az Indiánok ugyanolyan jók voltak mint az Angolok, sőt fölényesebbek bizonyos tekintetben.

„Ne dicsekedjél büszke Angol, a te születéseddel és véreddel;
A te Indián testvéred a születése által ugyan olyan Jó.
Egy vérből csinálta Isten Őt, és Téged és Mindenki mást,
Ugyanolyan bölcsnek, tisztességesnek, erősnek, személyesnek.”

Megtanulván a nyelvüket és szokásaikat, Williams feladta az elképzelést hogy misszionárius legyen, és soha nem keresztelt meg egyetlen indiánt sem. Őt komolyan kritizálták a puritánok, amiért nem térítette meg őket keresztény hitre, de Williams már megérkezett arra a pozícióra a saját gondolkodásában, hogy nem létezik érvényes egyház. Azt mondta megkeresztelhette volna az egész országot, de ez képmutató és hamis lett volna. Williams kialakítot határozott barátságókat és kifejlesztett mély bizalmat az Amerikai Őslakosok és maga között, különösen a Narragansetts indiánokkal. Ő képes volt megőrizni a békét az Indiánok és az Angolok között Rhode Islandban majdnem negyven évig, az ő folyamatos közvetítésének és egyezkedésének köszönhetően. Ő kétszer is átadta magát túszként az indiánoknak, hogy garantálja a biztonságos visszatérését egy nagy indián törzsfőnöknek (sachem) egy idézéstől a bíróságnál: Pessicus 1645-ben és Metacomet (Philip Király) 1671-ben. Ő benne, többet mint bármely más Angolban, megbíztak az Amerikai Őslakosok és megbízhatónak bizonyult. A végén Philip Király háborúja (1675-1676) volt az egyike a legkeserűbb eseményeknek az ő életében, amikor az ő erőfeszítései véget értek március 1676-ban Providence leégésével, beleértve a saját házát.

Elismerések és emlékművek

Fájl:RWU Roger Williams Statue.jpg

Roger Williams szobra a Roger Williams Egyetemen

Moore (1963) követi a „negatív” megközelítésüket az ortodox puritán íróknak (Bradford, Winthrop, Morton, Cotton Mather, Hutchinson, Winsor és Dexternek), a „romantikus” megközelítést (George Bancroft, Vernon Parrington, Ernst és Brockunier) és a „reálisztikus” megközelítést (Backus, H. Richard Niebuhr, Roland Bainton és Hudson), és ami a Mauro Calamandrei munkáját illeti, akit követtet Perry Miller és Ola Winslow, mint döntőt. A reálista írók létrehoztak egy szintézist a korábbi értelmezésekből.

Williamst egy amerikai hősnek tartották, azóta amióta a puritánok a saját napjaiból abbahagyták uralni a történelmi értelmezéseket. Az ő Amerikai Őslakosok védelme, vádjai hogy a puritánok reprodukálták az Anglikán Egyház „gonoszát“, és a tagadása hogy a királynak volt-e hatalma hogy biztosítson okleveleket a gyarmatoknak, tették őt szinte majdnem minden politikai vita középpontjába az élete során. Az Amerikai függetlenségi háború idején, mindazonáltal őt a vallási szabadság védőjének számitották és tovább folytatták dicsérni a történészeknek a nemzedékei, akik gyakran megváltoztatták az értelmezésüket az ő időszakárol mint egy egész. Történészek nem voltak képesek hogy megfelelően megközelitsék Williamset mivel ő szokatlan, rendkívül alkotó (markáns) és homályos volt.

"Zarándokok és puritánok Amerikába jöttek

Vallási Szabadságot keresvén saját maguknak.
Roger Williams Amerikába érkezett
Lelkiismereti Szabadságot keresvén mindannyiunknak:

protestánsoknak, katolikusoknak, zsidóknak, muzulmánoknak, hitetleneknek és pogányoknak."

– Roger Williams, Center for Liberty of Conscience

• Roger Williams Emlékmű a Green-Wood Temetőben, Brooklyn, Kings County, N.Y..
• Roger Williams Nemzeti Emlékmű, 1965-ben létrehozva, egy belvárosi park Providence-ben.
• Roger Williams Park, Providence, Rhode Island, és a Roger Williams Állatkert ezen belül el lett nevezve az ő tiszteletére.
• Roger Williams Egyetem, Bristol-ban, Rhode Island, el lett nevezve az ő tiszteletére.
• Roger Williams Ebédlő Terem, a Rhode Island Egyetemnél, a Rhode Island társ-alapítója után nevezték el. Ma szeretően ugy említik mint „Rojo's”.
• A Green Lake Konferencia Központja (Amerikai Baptisták), 1943-ban megalapítva, Green Lake, Wisconsin-ben, dedikálta a fő termét mint a „Roger Williams Inn”-ként.
• Roger Williams ki lett választva 1872-ben hogy képviselje Rhode Islandot a Nemzeti Szobrászati Művek Gyűjteményében az Egyesült Államok Capitoliumában.
• Roger Williams le van ábrázolva, más prominens reformerekkel, a Reformáció Nemzetközi Emlékműven, Genfben, a Svájcban.
• A Slim Cessna's Auto Club egyik albumja által, a A Véres Elv Igazi Béke, csinál egy utalást Roger Williams 1644-es könyvére, A Véres Üldözés Elve a Lelkiismeret Okáért és jellemzői Ő, Roger Williams. Egy dal ami neki volt szentelve mint az első Baptista gyülekezet alapítójának Amerikában.
• Williams meg van tisztelve Anne Hutchinson-nal február 5-én egy ünnepi nappal az Amerikai Egyesült Államok Episzkopális Egyház liturgiáján.

Lásd szintén

Rhode Island Települése és a Providence Ültetvények Rhode Island Rhode Island korai telepesek listája John Cotton (puritán)

John Winthrop Roger Williams Nemzeti Emlékmű Roger Williams Park

További olvasmány

• Barry, John, Roger Williams and the Creation of the American Soul (New York: Viking Press, 2012).
• Brockunier, Samuel. The Irrepressible Democrat, Roger Williams, (1940), popular biography
• Burrage, Henry S. "Why Was Roger Williams Banished?" American Journal of Theology 5 (January 1901): 1-17.
• Byrd, James P., Jr. The Challenges of Roger Williams: Religious Liberty, Violent Persecution, and the Bible (2002). 286 pp.
• Davis. Jack L. "Roger Williams among the Narragansett Indians", New England Quarterly, Vol. 43, No. 4 (Dec., 1970), pp. 593–604 in JSTOR
• Field, Jonathan Beecher. "A Key for the Gate: Roger Williams, Parliament, and Providence", New England Quarterly 2007 80(3): 353-382
• Goodman, Nan. "Banishment, Jurisdiction, and Identity in Seventeenth-Century New England: The Case of Roger Williams", Early American Studies, An Interdisciplinary Journal Spring 2009, Vol. 7 Issue 1, pp 109–39.
• Gaustad, Edwin, S. Roger Williams (Oxford University Press, 2005). 140 pp. short scholarly biography stressing religion
• Gaustad, Edwin, S., Liberty of Conscience: Roger Williams in America. (Judson Press, Valley Forge, 1999).
• Hall, Timothy L. Separating Church and State: Roger Williams and Religious Liberty (1998). 206 pp.
• Miller, Perry, Roger Williams, A Contribution to the American Tradition, (1953). much debated study; Miller argues that Williams thought was primarily religious, not political as so many of the historians of the 1930s and 1940s had argued.
• Morgan, Edmund S. Roger Williams: the church and the state‎ (1967) 170 pages; short biography by leading scholar
• Neff, Jimmy D. "Roger Williams: Pious Puritan and Strict Separationist", Journal of Church and State 1996 38(3): 529-546 in EBSCO
• Phillips, Stephen. "Roger Williams and the Two Tables of the Law", Journal af Church and State 1996 38(3): 547-568 in EBSCO
• Skaggs, Donald. Roger Williams' Dream for America (1993). 240 pp.
• Stanley, Alison. "'To Speak With Other Tongues': Linguistics, Colonialism and Identity in 17th Century New England", Comparative American Studies March 2009, Vol. 7 Issue 1, p1, 17p
• Winslow, Ola Elizabeth, Master Roger Williams, A Biography. (1957) standard biography
• Wood, Timothy L. "Kingdom Expectations: The Native American in the Puritan Missiology of John Winthrop and Roger Williams", Fides et Historia 2000 32(1): 39-49

Történetírás

• Carlino, Anthony O. "Roger Williams and his Place in History: The Background and the Last Quarter Century", Rhode Island History 2000 58(2): 34-71, historiography
• Irwin, Raymond D. "A Man for all Eras: The Changing Historical Image of Roger Williams, 1630-1993", Fides Et Historia 1994 26(3): 6-23, historiography
• Morgan, Edmund S. " Miller's Williams", New England Quarterly, Vol. 38, No. 4 (Dec., 1965), pp. 513–523 in JSTOR
• Moore, Leroy, Jr. "Roger Williams and the Historians", Church History 1963 32(4): 432-451 in JSTOR
• Peace, Nancy E. "Roger Williams: A Historiographical Essay", Rhode Island History 1976 35(4): 103-113,

Elsődleges források

• William, Roger. The Complete Writings of Roger Williams (7 vol; 1963)
• William, Roger. The Correspondence of Roger Williams. Vol. 1: 1629-1653. Vol. 2: 1654-1682 ed. by Glenn W. LaFantasie. (1988) 867 pp.

Fikció

• Settle, Mary Lee, I, Roger Williams: A Novel, W. W. Norton & Company, Reprint edition (2002).

Külső hivatkozások

• Az amerikai Roger Williams baráti körének az internet oldala

• Dokumentációs videofelvétel Roger Williams-ről: Roger Williams - Freedom's Forgotten Hero (Part 1 to 7)

• Martha Nussbaum előadása: Equal Liberty of Conscience: Roger Williams and the Roots of a Constitutional Tradition

• Rhode Island vezetőinek időrendi listája

{{Kereszténység története}}