Szerkesztő:Rev-san/Allapjaim/Azonosító

Egy általános, EAN–13 típusú vonalkód és számsor, mint egyedi termékazonosító

Azonosító alatt olyan jelet, jelzést értünk, amely egyértelműen körülhatárolja, megmutatja emberek, tárgyak, dolgok, összefoglaló szóval objektumok egy adott csoportját vagy példányát más objektumok között. Az azonosító maga sokféle jelzés lehet, így például lehet vizuális, látható (pl. szöveg, számsor, alakzat, szimbólum, piktogram, embléma, logó, szín), aurális, hallható (sípszó, füttyjel, dallam, zenei motívum), vagy akár vegyi (pl. egy szagjel, egy adott molekula jelenléte). A mindennapi életben azonosításra leginkább úgymond alfanumerikus, tehát egy adott írásrendszer írásjegyeit és számjegyeit is tartalmazó karaktersorozatokat használunk. Ilyen karaktersorozat például a gépjárművek forgalmi rendszáma, a műszaki eszközök, gépek típusjelzése, de az emberek neve is, bár ez utóbbi esetben – a gyakori vezeték- és keresztnevek miatt – előfordulhat, hogy több embernek is ugyanaz a neve.

Az azonosítókat ketté lehet választani csoportos és egyedi azonosítókra, míg az előbbiek objektumok egy adott csoportját jelölik, addig az utóbbiak (legalábbis egy adott, már ismert csoporton belül) egy adott objektumot jelölnek önmagában. Például az adott típusjelzésű vagy sorozatú mozdonyok csoportján belül egy, a kérdéses típusjelzéssel vagy sorozattal hivatkozott mozdonynak, mint önálló példánynak általában van legalább egy egyedi azonosítója is (amely általában a pályaszám), de ezenkívül lehet akár saját beceneve is.

Az, hogy egy azonosító minden esetben képes-e azonosítani valamit vagy valakit, az attól függ, mennyire szűk vagy tág keretek között történik a hivatkozás. Például egy házszám egy adott utcában egyértelműen azonosít egy épületet vagy telket, de egy városon belül már nem, ilyenkor már elveszíti egyértelmű azonosító jellegét. De egy adott kutya neve is csak azok körében azonosítja az állatot, akik egyrészt ismerik a kutyát, másrészt nem ismernek más ugyanolyan nevűt.

Ugyanaz az azonosító egyszerre lehet csoportos és egyedi is. Például egy ISBN szám egyszerre azonosíthatja ugyanolyan könyvek egy adott csoportját, amelyek ki vannak nyomtatva (tehát adott ISBN számú könyvek egy fizikailag létező összességét), és egy adott mű egy adott, konkrét kiadását, annak tulajdonságaival együtt (tehát egy adott ISBN számú kiadást, mint absztrakt fogalom). Az alábbiakban az azonosítók abban a kategóriában találhatóak, amelyhez az általános, mindennapi helyzetekben tartoznak.

Csoportos azonosítók

Valós objektumok

Típusjelzések

A típusjelzés (típusjel, típusszám vagy röviden típus, esetleg modellszám, modellkód) egy olyan, általában alfanumerikus karaktersorozat, amely elsősorban gépek, berendezések, járművek, létesítmények egy adott technikai változatát, műszaki kivitelét azonosítja. Leggyakrabban egy betű vagy betűcsoport és egy általában kötőjellel hozzákapcsolt számjegy vagy számjegycsoport alkotja, de előfordul, hogy létező köznévhez vagy tulajdonnévhez van szám kapcsolva, ezesetben a szám szolgálhat egyfajta verziójelzésként is. A magyar helyesírás kimondja, hogy az ilyen jellegű azonosítókat gépek esetén nagykötőjellel (–) kell írni a szokványos kiskötőjel-mínusz (-) helyett.

Előfordulhat, hogy egy termék gyártója típusjelzés helyett, vagy amellett fantázianevet is ad az adott terméknek, illetve termékváltozatnak, erre leginkább marketingmegfontolásokból kerül sor. Ezesetben a fantázianév maga is egyfajta típusjelzéssé válhat, sokszor a gyártó nevével egybekapcsolva, erre gyakori példák a személyautók és haszongépjárművek.

A hadászat területén számos egyedi módszer született a katonai eszközök (járművek, fegyverek, töltények stb.) azonosítására. Ezek a sémák többnyire erősen ország- illetve korszakspecifikusak. Gyakoriak a mozaikszavakból és rövidítésekből képzett azonosítók (pl. RPG–7 rakétagránát-vető). A második világháborúban is még sok harci eszköznek a leírása, főbb jellemzői illetve ezek rövidítései szolgáltak típusjelzésül a fronton, de pl. tankoknál vagy lőfegyvereknél gyakran csak az adott nyelv típus/változat/jelzés jelentésű szava és egy szám (gyakran verzió- vagy évszám) szolgált egy konstrukció azonosítására. (Például a németben ilyen szó a Typ, az angolban a Type vagy a Mark, vagy a japánban a '-shi'.)

Típusjelzésre példa az Ikarus 280 (autóbusz), hadászat területén a T–72 (tank), a V–2 (rakéta), illetve típusjelzésként szolgáló fantázianévre az Opel Astra (személyautó).

Egyedi azonosítók

Emberek

Személyes nevek

A szó technikai értelmében azonosítónak számítanak a személynevek, becenevek, ragadvány- és csúfnevek, valamint a művésznevek és írói álnevek is. Különböző országok jogrendszerei más-más módon állnak hozzá ahhoz a kérdéshez, hogy egy gyermek szülei pontosan milyen szabályok szerint kell, hogy elnevezzék gyermeküket. Egyes országokban, mint például Magyarországon, törvények szabályozzák a névadást, és gyakran a névnek meg kell felelnie különféle formai, nyelvi, kulturális és stilisztikai szabályoknak. Ezzel szemben más országokban, mint például az Amerikai Egyesült Államokban, a névadás szabadsága viszonylag szabályozatlan jogi terület, és általában az elidegeníthetetlen személyes szabadságjogok között kerül említésre.

Nemzeti személyazonosító jelek

A nemzeti személyazonosító jelek olyan azonosítók, amelyek egy adott személyt egy adott ország államigazgatásán belül azonosítják. Magyarországon ilyen azonosító jelek például:

• személyi szám (általános, már nem tölt be azonosító szerepet, szerepét részben átvette a személyazonosító igazolvány száma)
• társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ, TAJ-szám; társadalombiztosítás)
• adóazonosító jel (adózás, természetes személyek részére)
• adószám (adózás, jogi személyek részére)

Más élőlények

Állatnevek

Ahogy a személyes nevek, úgy az állatnevek is azonosítónak számítanak. Állatok nevei esetén gyakori a személyes nevek, illetve az állatra utaló jelzők, melléknevek használata. Az állatok névadásának általában nincs hivatalos háttere, így jogilag az állatoknak nincs nevük. Hivatalosnak ható névhasználat ugyanakkor megtalálható olyan esetekben, ahol az állat származása, felmenői lényeges tényezőt képeznek, ilyen területek például az állattenyésztés, -nemesítés, illetve a versenysportok (pl. lóversenyzés) és a szépség-, ügyességi versenyek.

Állományi azonosítók

Az élelmiszeriparban, azon belül elsősorban a hús- és tejiparban a termelő-, illetve vágóállatokat az adott üzemen belüli állományazonosítókat tartalmazó bilétákkal látják el, ez elsősorban élelmiszerbiztonsági szempontból, a visszakövethetőség szempontjából fontos.

Valós objektumok

Forgalmi rendszámok, pályaszámok, lajstromjelek

A közúti közlekedésben a gépjárműveket a forgalmi rendszám azonosítja, ezzel párhuzamos elven működik a repülőgépek lajstromjele és a kötöttpályás járművek, például a mozdonyok, villamosok és trolibuszok pályaszáma is.

A rendszám esetén országon belül garantált az egyedi azonosítás, lajstromjelek esetén (a repülőgépközlekedés nemzetközi jellege miatt) ez globálisan is érvényes. A pályaszámok egy adott közlekedési rendszeren (pl. egy adott város villamoshálózatán) vagy adott üzemeltető járműparkján belül azonosítanak egy járművet, így gyakran csak egyszerű, 1–5 számjegyű számsorozatok.

Mindazonáltal a nemzetközi vasúti közlekedésben elterjedt a 12-jegyű, úgynevezett UIC-pályaszám (Union Internationale des Chemins de fer) használata, amely teljes formájában nemcsak a járművet magát, de annak tulajdonosát és honos országát is beazonosítja, ezenkívül motorral ellátott jármű esetén tájékoztat annak jellegéről (elektromos, dízel) is. (90 90 123 4567-8 O-TUL)

IMO-, ENI-, MMSI-számok

A nemzetközi tengerhajózásban a teherszállító hajókat a hétjegyű IMO-szám (International Maritime Organization-szám) azonosítja. (IMO 1234567)

Ezzel szemben sok európai belvízi hajót, bárkát, kompot és egyéb vízi járművet (pl. a BKK dunai hajóit is) a nyolcjegyű ENI-szám (European Number of Identification vagy European Vessel Identification Number) alapján tartanak nyilván. (12345678)

A kilencjegyű MMSI-szám (Maritime Mobile Service Identity-szám) nem vízi járművek, hanem a hajózásban használt rádióállomások (hajóké, kikötőké stb.) digitális azonosítására szolgál, de jellegéből fakadóan gyakran egy-egy hajót ad meg. (123456789)

Alvázszámok

A nemzetközileg szabványosított 17-jegyű alvázszámok (VIN) gyakorlatilag minden tömeggyártott közúti járművet azonosítanak, ezenkívül kódolják a gyártót vagy annak divizióját is. (ABC1A2B3C4D5E6F7G)

ISO 6346 konténerkódok

A nemzetközi szállítmányozásban használatos, egységes méretű szállítókonténereket, az úgymond „ISO-konténereket” az ISO 6346 szabvány szerinti kódokkal azonosítják.