Szerkesztő:Raczrobert/fiatorony

A fiatorony vagy fiálé egy négy vagy nyolc szögletű kis torony piramis-tetővel. A korai gótikában a fiatorony a támpillér tartozéka volt. A 14-15. századtól vakmérművel is díszítették, sisakját vimperga és kúszólevelek, csúcsát keresztrózsa díszítette.

Szent András-templom (Köln)

Az egyorik kanonoki templom 1947 óta a dominkánusokhoz tartozik és 1200 után épült egy korábbi, 10. századi templom helyén. Az altemplomban található Albertus Magnus sírja. A számtalan középkori kultikus- és dísztárgyak közül kiemelendő a gazdagon díszített kórusszék, a rózsafüzéroltár ill. a makkabeus-láda. A modern üvegfestészet kiemelkedö alkotásai közé tartozik Markus Lüpertz munkája a Makkabeus- és a Máriakórusban. A 10. századból származó érseki alapítású templomot 1190-ben újjáépítették, többek között meghosszabbították a szentélyt, ill. ahosszúház nyugati végén keresztház épült ill. négyezeti torony. Az elegáns szentélycsarnokot és a mellékhajókhoz csatlakozó kápolnákat a késő középkorban építették. Albertus Magnus 11. századi sírját a 20. században felújították.

Méretei

Teljes hossza belül: 62 méter A hosszház teljes szélessége: 27,5 méter A középső hajó szélessége: 7,35 méter A szélső hajók szélessége: 4,90 méter A középső hajó boltozatának magassága: 17,50 méter A kupola magassága: 16,80 méter A torony magassága: 50 méter

A Szent András-templom a kölni romanika egyik jeles képviselője, bár az alapítása után jó kétszáz évvel jelentős mértékben átalakították gótikus stílusban. Altstadt-Nord városrészben, csak alig pár percre található gyalog az dómtól. 2010 január 1-től a Szent András már nem Pfarrkirche, hanem a katolikus Szent Apostolok Pfarrgemeinde lerakata/leányvállalata/....

Az épület története

A Szent András háromhajós bazilika (Pfeilerbasilika), amelyen mind a romanika mind a gótika jegyei megtalálhatóak. A templom helyzete/pozíciója valószínüleg egy korakeresztény kápolnának köszönhetö, annak folytatása St. Matthaeus in fossa (Szent Mátyás az árokban) Történelmi dokumentumok bizonyítják a 10. század második felében a Szent Andrásnak szentlet Chorherrenstift alapítását; Erzbischof Bruno kezdeményezésére alapított korai romanikus templom kritptáját/altemplomát Erzbischof Gero 974-ben Szent András patrozíniumára szenteli.

A mai templomépület a késöromanika idején épült, majd a 14. században kiegészült egy gótikus szenetéllyel (kórus) valamint a mellékhajókhoz csatlakozó gótikus kápolnákkal. Egy évszázaddal késöbb mind a keleti szenélyt mind az altemplomot is átépítették gótikus stílusban, további egyéb az aktuális modern stílusban épülö átépítések következtek. Ezek közül jelentös a négyezeti torony a Faltdach-al. A napóleoni hódításokat követöen szekularizálták a kanonoki stiftet. A régi kölni dominikánus kolostortemplom lebonasa elött áthelyezték Albertus Magnus maradványait ill. egyéb jelentös berendezési tárgyakat a Szent András templomba. Így került ide a Makkabeus-templom szekularizációját követöen az azonos névre hallgató relikviatartó láda is.A 19. század folyamán lebontották a kolostort valamint részben visszaállították a templom korábbi állapotát a neoromanika jegyében. A kerengöt 1843-ban lebontották, kizárólag a keleti folyosó maradt meg, ez a templom mai föbejárata.

A második világháború rombolásait 1947-re javarészt kijavították, több középkori falfestmény csodával határos módon megmaradt.

Karl Band 1953- 55 között feltárta a 11. századi altemplomot, ill. modern ausgebaut und erweitert a Szent Albertus Magnus sírja számára, akinek a maradványai 1954. november 25-ike óta egy római kori szarkofágban nyugszik.

A templomot 1957-ben a dominikánusok kapták meg, akik már 1947 óta tevékenykedtek lelkiszolgálatot láttak el a templomban, ez lett a kolostortemplomuk. Szent Albertus Magnus halálának 700 évforulóján (1980. november 15.) II. János Pál Pápa látogatta meg a szent sírját.

1992 - 1997 között átfogóan restaurálták mind kívül mind belül.

Berendezési tárgyak

A rózsafüzérközösség/testvérség (Rosenkranzburderschaft) oltárképe a Szent Szeverin mesterének munkája a korai 16. századból, valamint az ún. vérkút a bejárati csarnokban. Az északi mellékhajóban található a makkabeus láda, amelyet 1520-ban adtak megbízásba és 1527-re készült el. Készíttetö az eigelsteini Szent Makkabeus bencés apátság gyóntatópapja volt, Helias Mertz. Mind a vérkút, mind a láda az 1803-ban megszüntetett kolostorból valóak

Szent Apostolok

Pilgrim Erzbischof 1030-ban alapította az apostoli kanonoki templomot. Elöször háromhajós Pfeilerbasilika (oszlopos bazilika) kereszthajóval és nyugati szentéllyel, ennek helyére a 12. század kpzepén egy hatalmas, 67 méter magas templomtorony épült. 1200 körül végül felépült a háromkonty-szentély. A szent aposotolok a rajnai romanika legfontosabb temploma.

Szent György

Az 1067-ben felszentelt templom az egyetlen épségben fennmaradt rajnavidéki pfeilerbasilika. Az eleinte lapospadlásos templom tentejét a 12. század közepétöl boltozattal látták el ill. 1188-ban masszív nyugati kórust (szentélyt) kapott. A 20. század 20-as éveiben az új tárgyilagosság jegyében újították fel. A kiemelkedö berendezési tárgyakhoz tartozik az 1930-ból származó ciklus Jan Thorn-Prikker munkája.

Szent Gereon

Az építészeti eggyüttes magját egy rómaikori szentély képezi, amelyhez a 11. és 12. század folyamán egy nyújtott kórust valamint egy háromhajós altemplomot hozzáfüztek. A 13. század elején 10 szögletü kupolát emeltek az ókroi római épületrész fölé, melyet 1945-ben G. Meistermann és W. Buschulte díszítették.

A Szent Gereon templom a kölni romanika egyik jeles képviselöje. Jelentös részei még egy késö-ókori konchenovalbau maradványai a 4. század közepéröl, amely az ókori reprezentációs építészet egyik legjelentösebb képviselöje az alpoktól északra. Mindennek következtében köszönhetöen a még valamivel korábbi trieri dómmal és trieri konstantinbazilikával a legrégebbi még müködö templom a mai Németország tarületén. Elsö említése Venantius Fortunatus egy versében található (carm. III 14), amely 565 - 573 között keletkezett, majd kicsit késöbb Gregor von tousnál 590-böl (Libri miraculorum I . 61). A stauferek idjéböl származó a legkorábbi önhordozó (freitragend) beboltozott központiépület ( Zentralbau) a középkorból. A késö ókori épület a római Minerva Medica épületével hasonlítható össze. Az ókori szentély gazdagon volt díszítve (Marmorinkrustation és aranyozott kupolamozaik), amelyet már a kora középkori források is megemlítenek (Gregor von Tours). Az 5. ill. 6. századtól számolhatunk egyházi használattl, a templom neve akkor "Az arany szentekhez" volt (ad sanctos aureos). A mai épületben az ókroi épletrész még kb. 14 méter magasan van meg és kizárólag be van burkolva/falazva. A frank merowing királyok idején ez a templom volt a királyság keleti felében. Esetleg szolgálhatott a templom a frankok idején a királyok sírjául. Köln elsö Erzbischof Hildebold halála után ide temettetett Kr. u. 818-ban.

Írásos forrásunk források szerint 839 - töl a templom már kanoniki Stiftskirche volt. A kanonokok számára épült 1067/69-ben az új hosszúház és szentély valamint egy új altemplom Erzbischof Anno által. 1156-ban keletkezett Erzbischof Arnold II. von Wied idején a szentély apszisa a két templomtoronnyal/oldaltoronnyal (Flankentürme). A thébai mártírok relikviáit az ovális csarnok fülkéiböl áthelyezték ekkor az altemplomba. Egy évvel késöbb szentelték fel a Gereon-oltárt. Az 1219-1227-ben készült kupolája a dekagonnak a legnagyobb középkori kupola volt az Alpoktól északra. A 13. század közepén jött létre a dekagon déli oldalán a késöromán keresztelö-kápolna, a sekrestye 1315-ben épült. A 14. században felújították a hosszúház boltozatát. Az orgonát 1550-ben építették be a dekagonba, a templomot 1766/67-ben barokkosították, amelyet aztán a 19. században újra visszavettek. 1920-ban XV. Benedek Pápa a Szent Gereont Basilica minor címet megadta. A második világháború pusztításait évtizdekig tartott helyrehozni, a föoltár 1949-re lett kész, 1954-ben a hosszúházba épüült orgona, 1956-ra felújították a kriptát, 1964-re a keresztelökápolnát. A külsö munkálatokat 1979-re fejezték be, ezt követöen 1984-ig tartott, míg maga a dekagon belülröl is fel lett újítva ill. restaurálva.

Történeti fejlödés

A római kori város észak-nyugati nekropolján a 4. században épült egy négyzet alakú sír (Memorie) fölé az akkori viszonyokhoz képest hatalmas késö-ókori ovális épület. Ez kormegállapítás (Datierung) egyetlen régészeti leleten alapszik; az itt talált töredezett Ízisz-szentelökö/szentkö/kö egy római érme társaságában Kr.u. 345-böl. Az ovális épület rendeltetését nem ismerjük, lehetett mauzóleum, emlékhely, templom, szentély.

Az épület

A Seznt Gereon templom kiemelkedö példája a késö ókroi római építeszetnek. Az épület meghatározó tömege egy ma boltozattal ellátott ovális terem tíz-szög fromában (Dekagon) mindkét oldalon négy konttyal (Konche?), amely ebben a formában egydülálló az Alpojtól északra. A firenzei dóm kupoláján (Bruneleschi alkotása) és a konstantinápolyi Hagia Sophia templom hatalmas kupoláján kívül, ennek a templomnak (a Szent Gereon temlomnak) van a legnagyobb kupolája építése idején (1227). Csúcspontján belül 34,55 méter magas, átméröje 21 méter ill. 16, 90 méter. A mérmü (masswerk) ablakok koragótikus francia mintát követnek. Nyugaton a központi kupolacsarnokhoz kis elöcsarnok csatlakozik, a bejárati rész. Keleten épült a hosszház szentéllyel, a szentélyhez pedig két oldalról egy-egy templomtorony csatlakozik, valamint az apszis. A kívülröl is gazdagon díszített Staufok korából származó kórusnak hét Blendarkaden vakárkádja és három ablaka van.

A tornyok három alsó szintje az apszis csúcsánál záródnak (Apsisscheitel), ezután két további szint következik vakablakokkal, majd egy ötödik nagyvonalú duplaárkád-ablakokkal (Doppelarkadenfenster).

Szent Kunibert

Az 1215 és 1261 között épült egykori kanonoki templom az utolsó egyöntetü /egységes román stílusban épült templom Kölnben, amelyet egy évvel a dóm alapköletétele elött szenteltek fel, 1247-ben. A kiemelkedö berendezések sorába tartozik az 1220 körül keletkezett késö román festett üvegblak-cilkus valamint a monumentális Verkündigungsgruppe 1439-böl.

Szent Mária a Kapitóliumban

A legnagyobb román stílusú templom Kölnben, 100 méter hosszú és 40 méter széles. A névhez hozzátoldott kapitóliumban már utal arra, hogy itt korábban már található volt egy római antik templom.

Története

Az elsö építmény Kr.u. 690-ben keletkezett az alapzatára e gy az istneknek a kapitoli három Jupiter, Juno és Minervának ajánlott antik templomnak. Hagyományos módon ez volt minden római város fötemploma, Kr. u. elsö százazdból. Az éppítettö Plektrudis volt, a frank házmester (hausmeier) Középsö Pippin felesége, a templomban is temették el. A 10. században a kölni Erzbischof Brun a szomszédos kolostorban élö kanonokokat Szent Andrásba helyezte át és itt pedig egy apácakolostort alapított. A 11. században a kölni erzbischof Hermann II. és testvére Ida, a föapáca/fönövér/äbtissin kezdeményezték egy új templom építését, melynek stílusa, jellege és építészete az erzbischof ambícióit, politikai ambícióit tükrözte.