Szerkesztő:Raczrobert/Váci Piarista Gimnázium

A kezdetektől II. József rendelkezéséig

Gróf Kollonits Zsigmond váci megyéspüspök 1714-ben alapította a váci piarista gimnáziumot és rendházat . A piaristákkal kötött szerződés értelmében a rend megbízást kapott a plébánia vezetésére, illetve helyet a rendházuk, saját templomuk és az iskola felépítésére, amelyben az alapismeretektől kezdődően szónoklatot, a számtant és ének-zenét tanítottak. Ha az egyházmegyének szüksége volt rá, erkölcstant és hitvitát is tanítottak, részt vettek a körmeneteken és az énekkarban és az alapító lelki üdvéért tartott szentmisén. A rendház a "legszentebb Szentháromság" tiszteletére létesült. Ezen kívül a szerződés részét képezte az a kitétel is, hogy a rend nem sértheti az alapító, azaz a püspök világi jogait (tized, vám, mészárszék, italmérés).

A piaristák 1719. november 1-től már nem vezették a plébániát, ezért anyagi forrásaik megcsappantak. Az egyházmegye irányítását 1720-ban Berkes András nagyprépost és püspök veszi át a Rómába távozott Kollonits Zsigmondtól. 1725-ben Berkes András két telket ajándékozott a piaristáknak, sőt saját házát is felajánlotta, és saját költségén iskolai célokra alakíttatta át. Még 1725-ben Berkes András tette le a piarista templom alapkövét, amelynek szentélyét illetve a rendházat két évvel később ő avatta fel. 1739-től a pestisjárvány miatt három évig szünetelt az oktatás.

Gróf Migazzi Kristóf 1757. június 2-án lett váci püspök, mind a város mind a váci piarista iskola talán egyik legnagyobb jótevője. Mikor elnyerte a bécsi érsekséget és a bíborosi méltóságot, a két rábízott egyházmegye felvirágoztatásán dolgozott. 1761-ben Migazzi végleg Vácra került, mint a váci egyházmegye örökös adminisztrátora.

Migazzi 1762-ben a szegény származású nemesi ifjak részére alapította a Nemesi Ifjak Kollégiumát, az oktatást piaristákra bízza, a felügyeletet azonban magának tartotta fönn. Szintén ebben az évben Tapolcsányi Gergely tartományfőnök, Kőszeghy Szaniszló házfőnök, Desericzky Ince és Léday Lénárd piarista atyák közreműködésével Vácott állította össze a piarista iskolák tanulmányi rendjét. Ez a tanulmányi rend lett az az első Ratio Educationis alapja. Ezt követően 1764-ben Migazzi bíboros meghívta Mária Teréziát vácra. A királynő augusztusban érkezett Vácra, hogy megtekintse a város értékeit - köztük az ifjúságot. 1764. augusztus 28-án ellátogatott a váci piarista gimnáziumba is, és megtekintett egy Plautus darabot is a diákok előadásában. Erre az alkalomra készült a rendház második díszes bejárata. A királynő a látogatás nyomán egy újabb intézményt hozott létre: a Theresianum-ot és ennek vezetését is a piaristákra bízta.

1782-ben gróf Migazzi Kristóf bécsi érsek adományából átépítették a gimnázium Konstantin tér felőli homlokzatát.

A váci Thzeresianum feloszlatásától a 48-as forradalomig

1784-ben II. József feloszlatta a Theresianum-ot a kerslet ellenére ill. tandíjat írt elő, rendeleteivel egyházi szervezet széthullását célozza. A legszembetűnőbb változást katonai terveinek valóra váltása okozza Vácott; 1785. június 17-én királyi biztosok kaszárnyának foglalják le a rendházat és a templomot a törökök ellen tervezett hadjárat előkészítéseként. Az egy évre ígért igénybevétel tizenegy éven át tartott.

1796-ban térhetnek csak vissza a piaristák, ezt segíti a tanulólétszám növekedése és egyes vármegyék (Pest, Nógrád, Hont, Bars) intézkedései gyermekeik oktatásának előmozdítása érdekében. Laffcsák János váci kanonok 600 forintot ad az intézet helyreállítására.

A II. József által szétrombolt iskolarendszer helyébe egy új lépett, melyben a fizika oktatása jelentősebb szerepet kap. A piaristák élnek a lehetöséggel, a jövendő fizikatanárok az egyetem fizika professzoránál új kísérletekkel ismerkednek meg. 1806-ban jelenik meg az új oktatási törvény, a második Ratio Educationis, és ismét hatosztályos lett a gimnázium az addigi öt helyett.

1809. szeptember 10-től 1810. június 18-ig a napóleoni háborúk miatt újra lefoglalják az intézetet hadikórháznak. A visszaköltözés után a tanítás rendesen folyik, csak a magyar nyelv hangsúlyozottabb tanítása miatt érik kisebb-nagyobb támadások az iskolát.

1839-ben létesül a váci Fizikai Szertár. A rendi központ 227 forint értékben szerez be villanymotort.

1842-ben az ország belső politikai nyugtalansága eljut a váci diáksághoz is, a líceum diákjai belekeverednek a város belső zavargásaiba.1848. június 17-én hirtelen megszakad a tanítás. A szabadságharc zászlaja alá áll sok diák, piarista kispap és tanár. A váci piarista rendház lesz a rendben kibontakozó forradalmi lelkesedés gyújtópontja, majd a visszarendeződés után az újrakezdés színtere.

A forradalomtól a kiegyezésig

egyházellenesség politika

A váci csaták idején elnéptelenedett a rendház. 1850-ben indul meg ismét a tanítás, az új oktatási rendszer szerint négy osztállyal. 1871-ben már ötödik és hatodik osztály is működött.

Váry Gellért a következőket írta a Historia Domusban, melyet 1877-től már magyar nyelven vezetett:

1873-ban ismét kolerajárvány zavarja meg a tanítás menetét. A piaristák segítőkészsége nem áll meg az iskola falainál. Elkészítik a gyógyszert, és ingyen adják mindenkinek.

1876. koncertet tartanak a váci piaristák az árvízkárosultak megsegítése.

1807-ből maradt fent a gimnázium első évkönyve eszerint ekkor az iskolának 233 diákja volt. Őket a kor szokásának megfelelően 9 csoportba osztották a tananyagnak megfelelően: arithmetistae, grammatistae, principistae, maiores parvistae, minores parvistae, coniugatistae, declinistae és legentes.

A kiegyezéstöl az I. világháborúig

1880-ban megnyílt a hetedik és a nyolcadik osztály. Érettségi vizsgát először 1881-ben tartottak. A kifejlődő gimnázium anyagi gondjain nagyon sokat segít a piaristából lett új váci püspök: Schuster Konstantin (1877-1899) Kétszer volt a váci rendház tagja: 1835/36-ban itt volt studens, 1841-től 1843-ig pedig a grammatica tanára.

1893-ban az intézet már szűknek bizonyul a tanulók befogadására. Sem rajz-, sem tornaterme nincs. Schuster Konstantin váci megyéspüspök 43 ezer forint költséggel új szárnyépületet és benne torna- és rajztermet építtet. Ekkoriban a főgimnáziumban az egyházmegye papjai közül többen is tanítanak. Ez a tény, valamint a püspökség anyagi támogatása kérdésessé teszi az intézet piarista jellegét. A rend csak hosszas vita és küzdelem árán tudja megtartani saját kezelésében az iskolát. 1896-ban ünnepeli az ország a honfoglalás millenniumát. Kiállításon mutatják be ekkor többek között az oktatás helyzetét is. Bár 15 ezer kötetes az iskola könyvtára, mégis a fizikai eszközöket tartják bemutatásra érdemesnek. A kiállítás bírálóbizottsága kiállítási érem odaítélésével jutalmazta meg a váci piaristákat.

A XX. század első évtizede nem annyira iskolai, mint országos politikai és egyetemes rendi szempontból mozgalmas. Az egyházellenes politikai erők tevékenységének megerősödése az ellenállás megerősödését váltja ki. Nemzetközi szempontból az egyház belső rendjének megszilárdítására tett intézkedések érzékenyen érintik az úgyis állandó támadásnak kitett magyar piarista rendet. Jelentékeny erők mutatkoznak a piarista érdekeket védők sorában is, így egységes és erős marad a rend. Az első világháború azonban mind anyagi, mind szellemi téren állandó gyengülés okozott. A tanárokat időnként behívták katonának, őket helyettesíteni kellett.

A két világháború között

1919. A háború végeztével kitör a forradalom, majd a Tanácsköztársaság rendszere a maga diktatúrájával és terrorral az iskolai életet a saját szolgálatába akarja állítani, az egyházi tevékenységet pedig nagyfokúan korlátozza. A váci piarista gimnázium új vezetőt kap, életét pedig kizárólag az állami törvények alapján szabályozzák. A gimnázium nevéből törlik a Kegyes-Tanítórendi szót. Az intézmény új neve: Váci Főgimnázium. Élére "iskolavezető"-t állítanak Divényi Gyula, kilépett piarista személyében, akit később a rend már nem fogad vissza tagjai sorába.

A Tanácsköztársaság megszűnte után új életet kellett. Az egyházellenes politika egy lélegzetvételnyi szünetében, anyagilag lerongyolódott, kicsivé vált országban próbálja a váci Piarista Gimnázium is folytatni a tanító és léleknevelő munkát. A háború által sújtott családok megsegítését szolgálja a Hadiárva konviktus, amelynek élére Rassovszky Kálmán piarista kerül. Ezt a későbbiekben is a piaristák vezetik.

1922-től az iskolai élet állandóan jelenlévő részévé lesz a cserkészcsapat. A 192. sz. Erdősi Imre Cserkészcsapat a II. világháborút követő időkig fennáll. 1923-ban a végzett diákok alapítják meg az országban elsőként a Váci Piarista Diákszövetséget. Céljuk: a piarista rendhez való hűséges ragaszkodás, a hazaszeretet, vallásosság és összetartozás ápolása, valamint az iskola a jelenlegi és volt diákjainak erkölcsi és anyagi támogatása. 1932-ben hosszú tárgyalások után rendeződnek a gimnázium függő és közjogi kérdései, minek értelmében a gimnázium egyedüli fenntartója a Magyar Kegyestanítórend, míg a váci Püspökség és Vác Város anyagi hozzájárulásukkal az intézet jótevői. 1940. április 24-én kezdődhet meg az új gimnáziumi épület építése. Az új gimnáziumi épület tervezője Hültl Dezső műegyetemi tanár, és Huber Miklós építészmérnök. 1941. szeptember 7-én kerül sor az új épület megáldására. Az ünnepi szentmise celebránsa Zimányi Gyula tartományfőnök, az épület megáldását Dr. Kovács Vince püspök végzte. Az 1940/41-es tanévben indul meg a váci Piarista Gimnázium diáklapja: "A mi lapunk". A lap a szerkesztők bevallott célja szerint "hű tükörképe a gimnázium szellemi életének. Iparkodnak megbecsülni megbecsülésüknek hangot is adni, "ami múlt, de egyúttal szent, ami érték és ami valóban magyar".

1943/44-es tanévben kezdte meg működését a Váci Piarista Diákotthon, mivel a Szent József fiúnevelő intézet és a Jeszenszky intézet már szűknek bizonyult.

Szovjet orosz megszállás időszaka

Vácot 1944. december 8-án szállják meg az szovjet-orosz csapatok. Előzőleg még szabályosan megkezdődik szeptember elején az iskolai munka, bár ezt az állandósuló légiriadók egyre lehetetlenebbé teszik. Október 29-én beállt a kényszerszünet. 1945. február 1-én indulhatott meg ismét a tanítás. A gimnázium épülete még hadikórház. A háborús mozgások a tanári kar változásaiban is megmutatkoznak, de tanárhiányról nem lehet panaszkodni. Az új rendszer új iskolapolitikát folytatott. Megszüntették a nyolcosztályos gimnáziumot. Így az iskola négyosztályos gimnáziummá sorvadt. Az addigi alsós diákok pedig bekerülnek a nyolcosztályos általános iskolai rendszerbe. 1946. március 5-én nyitotta meg kapuit a dolgozók gimnáziuma. A keretek megváltozása után jön a halálos döfés: 1948. júniusában államosították az egyházi iskolákat. A piaristák megtanulták az 1919-ben feladott történelmi leckét: egyetlen váci piarista tanár sem vállal állami szolgálatot addig, amíg két év múlva a szerzetesrendek feloszlatása is meg nem történik. 1948-50. között már az államosított iskolában folyik a tanítás, az állam által kinevezett tanárok által. A piarista szerzetesek eltávolítása alól csak a hitoktatást végző Ludmány Antal kapott még egy évig fölmentést. 1950. augusztus 31-én felsőbb utasításra az állami gimnázium a Sztáron Sándor nevet vette föl, majd 1951/52-es tanévben az államosított intézetben megnyílik az első gépipari technikumi osztály. 1952-ben az állami Sztáron Sándor gimnázium átköltözött az időközben államosított Papnevelő Intézet épületébe. A hajdani piarista épületegyüttes teljesen a gépipari technikum kezelésébe kerül, mely időközben Lőwy Sándor nevét vette föl.

A rendszerváltás után

1989-ben az akkori Sztáron Sándor, jelenleg Madách Imre Gimnázium vezetősége úgy dönt, hogy fölvállalja az addig megtagadott piarista eredetet és a gimnáziumot a hajdani iskola 275 éves jogutódának tekinti. Mindeközben persze 1991. szeptemberében újra megnyitotta kapuit Vácott az új Piarista Gimnázium a szétszóratás és a megpróbáltatások hosszú évei után. Az újraindításban résztvevő rendtagok névsora: Kőváry Károly igazgató, Pázmándy György házfőnök, Vereb Zsolt igazgatóhelyettes (egy évvel később), Dr. Jelenits István (akkor tartományfőnök), Ludmány Antal (a 48 előtti iskola tanára!), Molnár István és Dr. Nemes György. Aztán évről-évre szinte termenként kerül visszaadásra a rendházi épület. 1995. június 14-én 47 évi szünet után volt az újraindulás utáni első szóbeli érettségi vizsga.

1998. szeptemberben került felavatásra a teljesen új tornacsarnok, elkészült az iskola honlapja.

2002. szeptember : Újraindul a nyolcosztályos gimnázium egyetlen osztállyal és vele párhuzamosan, ismét 3 db kilencedikes osztály indul.

2003. szeptember : Visszakapjuk a Boronkay szárnyat és megkezdődik a felújítás. Az emeleti részen 4 osztályt és 2 nyelvi termet alakítunk ki ideiglenesen.

2004. szeptember : Elindul a nyelvi előkészítős képzés. A felújítás folytatódik, 4 db osztálytermet, kémia előadó termet, 2 db informatika termet, új tanárit és igazgatóit alakítunk ki. Osztályok: 5.a, 6.a, 7.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.ab, 10.abc, 11.abc, 12.abc (eddig négy évfolyamos) és a 9.c (nyelvi előkészítős). Az osztályok száma így 15-re, a létszám pedig 470-re növekszik.

2007. szeptember : Osztályok: 5-10.a (eddig nyolc évfolyamos), 9.b, 10.b, 11.ab, 12.ab (eddig négy évfolyamos) és 9-12.c (nyelvi előkészítősök), 13. évfolyamon folytatódott a szoftverüzemeltető képzés. Az osztályok száma így 16, a létszám pedig 517.