Szerkesztő:Rabkarolytamas
Rab Károly Tamás | |
[[Fájl: .jpg|250px]] | |
Született | Homonnay Károly 1971. január 17. (54 éves) Újpesti Szülőotthonban |
Neme | férfi |
Művészneve | RKT |
Beceneve | rabkarcsi |
Állampolgársága | Magyar |
Nemzetisége | Magyar |
Gyermekei | Rab Károly Sándor (2001.július.01) |
Szülei | Homonnay Ildikó Edit (1952.12.29) id.Rab Károly (1947.07.24) |
Foglalkozása | író, költő, Gyémánt szintű sikeres hálózatépítő |
Magassága | 176 cm |
Rab Károly Tamás, RKT (Budapest, 1971.január.17
Polgári foglalkozása:
- vállalkozó, az Üveges Gyorsszolgálat Kft. ügyvezető igazgatója.,
Legismertebb művei:
- a "Nihilizmus",
- a "Hogy a Te lelked Tőled kapjon erőre!",
A Te lelked Töled kapjon erőre!
[szerkesztés]Rab Károly Tamás, 2011. február 17., csütörtök, 0:41
Ahhoz meleg szív kell, hogy
egy hűvös ölelés forrónak találjon!
Talán csak szeretned kell, hogy a lélek
ne ipari harmoniára vágyjon.
Ahhoz tudnod kell, hogy nincsen tőbb mint
Egyetlen élet, s hogy a
Valóság barrikádjára tudjál kiállni,
MINDENT kockáratéve.
Ahhoz könny kell, két parázsló szemedben,
Egy félemlő arcon, tenyereden horzsolt sebekkel,
Mert menni kell, ha kuszva is, előre,
Hogy a Te lelked Tőled kapjon erőre.
Ahhoz kitartás kell, hogy képességgé váljon
Egy szándék, melybe belekapaszkodhatsz,
Mint az ezerfürtős-levelű szomorú fűz
A levegőbe a szélkergette nyári tájon.
Ahhoz győznöd kell! Ha kell?!
Egyetlen kivont karddal, vagy talán a harc árán,
Sok önromboló virusmondat ellen,
Az akarat és a képzelet határán.
Mindahhoz TE kellesz, és így
Egylépésből felállhatsz,
S én küzdök a jobbodon Érted, hogy
E világnak a szépségét is láthasd!
- a "Az életed sugárzó napja Te vagy!",
5i-6i HIMNUSZ
[szerkesztés]Rab Károly Tamás, 2011. március 15., kedd, 5:22
Rab Károly Tamás: Az életed sugárzó napja Te vagy!
Költő vagyok!...
Engem illatos, puha papírból hajtogattak,
Rezgek, ha rezegtetsz,
Oly sokszor láthattad.
Pislákolok...
Mint a gyertya, lángjában pihenő tűzvész
Vagy hozzáadódom a lelkedhez,
Ha befogadsz, mint pozitív önrészt
Tiéd vagyok...
Ha kellek, cipelhetsz a szívedben magaddal,
Érezve szeretetem
Miként a napsugárt érezed tavasszal.
Vagy cipelhetsz ...
Papírfoszlányon a zsebedben,
Csak, ne hagyj itt többé engem,
Könyvekkel zsúfolt hallgatag teremben.
Melléd szegülök...
Én már nem hagylak egyedül!
Hajlok is ha akarod,
Veled rezgek ott, leges-legbelül.
Kitalállak és látlak...
Kezedet fogtam, pedig még nem születtél.
De itt voltam, vártalak, amikor
E kincses világ parázsrostélyára léptél.
E föld engem nevelt ...
Jól vagy rosszul, de felemelt,
Hogy szavammal épp Téged emeljelek,
Öntve beléd reményt és önmagadba vetett hitet!
Engem e föld nem kért...
Vagyis inkább csak benne teremtem
S tél derekán a földből egy koszos bottal, épp aki akart
Valaki kivakart, és megszerettem.
A fájdalmon túl, tudom mit érzel...
Ha a napba nézel, s keresel valami égit.
Tudom azt is, hogy ne keresd, csak higgy benne
Mindenképp megéri.
Csak növekedj! Te más vagy!...
Téged sziklás talajról arattak, s lélekben
Rokonaid az összes kalászok,
A gyökeredhez közel sarjadottak.
Fontos dolgod van itt...
Semmi nincs véletlen, hogy pont Te és pont így léptél az életbe,
Eredj hát! Csináld a dolgod! De vigyél magaddal,
Hogy tápláljam lelked és növekedni lássam! (Vágyom rá!)
Még a szárnyad kicsi?..
S még többet kell küzdened?
Panaszra nyílna az ajkad, de Te nem teszed. Miért?
Nem kell minden bajjal egyedül megküzdened!
Álmodsz-e vagy...
Leláncol-e a sérelem még?
A boldogság kapujában egyhelyben topogsz,
Vagy inkább már belülről intesz és mosolyogsz!
Te vagy az aktuális...
Ha máséval az vagy, légy a Te lelkeddel is lojális.
Élj és szállj, csak a lelked legyen fontos.
Nem teheti tönkre egy trauma pont most.
Néztelek...
Amikor botladozva járni tanultál
Immáron csodállak, mert repülni tanulsz
és remek tanítvánnyá váltál.
Köszönni tartozom...
Neked! Mert sikeredben megemlítesz,
Pedig tiéd a valódi érdemed a harcban,
Tanultál VALAMIT, s azt tovább kell, hogy adjad.
Most már csak nézlek...
Örülök, mert már nem tudlak követni.
Oly kecsesen tudsz élni, s megtanultál
Minden baj elől nagy Ívben kitérni.
Győztél!!!...
Isteni teremtménye lettél a földanyának.
Kész lettél, rád az élet csodái várnak.
Fuss tüstént a réti virágos világba.
Nem bánom...
Ha most már elengedsz vagy ha végleg megtartasz
Sok csodát kell még sok mindenkiért tenned.
Hisz, Te magad vagy a TE életed sugárzó Napja! "A napsütés gyermekei" című több énekből álló esszéket is tartalmazó verseskötetét az Őskeresztény Egyház gondozásában lett kiadva.