Szerkesztő:Porrima/Cikkek szerkesztése/Csillagászat/csillagkép (munka)

Láthatósága, megkeresése

A Halak zömmel az északi félgömbön van, de délnyugati része 6 fokkal nyúlik az égi egyenlítő alá. Magyarországról a megfelelő időszakban teljes terjedelmében látható.

A Nap látszólagos égi útja során március 13-tól április 19-ig van a Halak csillagképben. A konstelláció V betűje két végének halvány csillagai május közepén, az északkeleti és a keleti horizont felett bukkannak elő hajnali fél kettő tájékán. Egy hónappal később, ugyanebben az időben a csillagkép teljes területe a horizont fölött van már. Augusztus és szeptember hónapokban egész éjszaka megkereshető. December közepén este 7 körül, 40-75° magasságban delel. Január végén este 8 órakor teljes területe megfigyelhető a nyugati égbolton. Február végén az éjszakai sötétség beálltával kezdi meg nyugvását.

A Halak csillagkép legfényesebb csillaga sem éri el a 3^m-t. Felismerésében segít, hogy mintegy húsz, 3,5-4,5^m körüli csillaga egy szabályos, 30-40° nagyságú "V" betűt formál, a nyugati végen öt csillagból (ι-θ-γ-κ-λ) álló körrel. A V betű a Pegazus egyik csúcsán álló fényes négyszögét veszi körül.

A Vénusz 2011. április 18-tól május 16-ig tartózkodik a Halak csillagképben: szűk egy órával kel a Nap előtt, és feltűnő, fényes égitest a keleti ég alján. A Mars 2011. március 26-tól május 9-ig tartózkodik a csillagképben, de szabad szemes megfigyelése a Nap közelsége miatt nagyon nehéz. A Jupiter 2010 áprilisában belépett a Halak csillagképbe, de ugyanazon év októberében ki is hátrált belőle, majd 2010 decemberében ismét visszatért. Pályájának és az ekliptika helyzetének ritka érdekessége, hogy a Jupiter 2011. február 25-e és március 8-a közötti másfél hét alatt a szomszédos Cet csillagkép egyik szegletén haladt át. A másik óriásbolygó, a szabad szemmel nem látható Uránusz 2010. január óta tartózkodik a Halak csillagkép területén, és csak 2018 áprilisában hagyja el.