Szerkesztő:Pasztilla/Címleírási útmutató

2. A szerzőség jelölése

A szerző antikvával, azaz álló betűtípussal szedett neve mindig a címleírást bevezető elem, s kettőspont választja el a mű címétől.

Csathó Kálmán: Szarvasbőgés. Szeged: Lazi. 2006.

E kiemelt, bevezető hely csak a könyv címnegyedívén (a főszöveget megelőző íven) szerzőként beazonosítható személyeket illeti meg. A közreműködőket – legyenek bár főszerkesztők vagy szerkesztői közösségek – még akkor sem, ha a címnegyedíven egyébként szerzőket nem jelölnek (pl. tanulmánykötetek esetében). Ilyenkor szerzőségi közlés nélkül a cím vezeti be a címleírást, a szerkesztőt pedig a közreműködők helyén jelöljük, ahogy máskor.

Kornfeld Móric: Trianontól Trianonig: Tanulmányok, dokumentumok. Szerk. Széchenyi Ágnes. Budapest: Corvina. 2006.
A feminizmus találkozásai a (poszt)modernnel. Szerk. Séllei Nóra. Debrecen: Csokonai. 2006.
Nemzetközi agrárpiaci kilátások, 2005. Összeáll. az Agrárgazdasági Kutatóintézet munkacsoportja. Budapest: Mezőgazdasági. 2005.

Amennyiben a szerző neve a kötet címébe van foglalva, szükségtelen külön szerzőként is feltüntetni a címleírásban, bár nem hibáztatható megoldás ez sem. Ilyenkor kettőzött gondolatjellel helyettesítjük a szerző nevét a címben.

Márai Sándor: Március: – – összegyűjtött írásai. Szerk. Kakuszi B. Péter. Szeged: Lazi. 2006.
Március: Márai Sándor összegyűjtött írásai. Szerk. Kakuszi B. Péter. Szeged: Lazi. 2006.

Több szerző esetén az egyes neveket nem tapadó gondolatjellel tagoljuk el egymástól. Amennyiben a címnegyedív háromnál több szerzőt jelöl, nem hibáztatható valamennyi név felvétele a címleírásba, de – az áttekinthetőséget és a könyvészeti gyakorlatot szem előtt tartva – javasolt csupán az első szerző jelölése az et al. (latin et alii, ’és mások’) kiegészítéssel.

Balogh Zoltán – Baranyi Éva – Békefi Dezső – Daróczy Judit: Hatóanyagok, készítmények, terápia: Fókuszban a diabetológia. Főszerk. Winkler Gábor. Budapest: Melinda. 2006.
Balogh Zoltán et al.: Hatóanyagok, készítmények, terápia: Fókuszban a diabetológia. Főszerk. Winkler Gábor. Budapest: Melinda. 2006.

Fontos szem előtt tartani, hogy mindig a címnegyedív és a kolofon irányadó a címleírás elkészítésekor. Azaz noha például egy tanulmánykötet esetében könnyen azonosíthatjuk a szerzők névsorát a kötetvégi tartalomjegyzék vagy az egyes tanulmányokat bevezető szerzőségi közlés alapján, csak abban az esetben jelöljük őket, ha a kiadó a címnegyedíven külön kiemelve is hozza a szerzőket.

~~Égető Melinda et al.: Számadó: Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk. Hála József et al. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. 2001.~~
Számadó: Tanulmányok Paládi-Kovács Attila tiszteletére. Szerk. Hála József et al. Budapest: MTA Néprajzi Kutatóintézete. 2001.

A címleírás valamennyi elemére, így a személynevekre is érvényes szabály, hogy a címnegyedíven – és nem a borítón vagy a gerincen – jelölt írásmódot kell követnünk mindenféle rövidítés és a mellékjeles betűk módosítása nélkül (Vojtech Zamarovský, és nem V. Zamarovský vagy Vojtech Zamarovsky). Ugyanez igaz a könyvben jelölt névsorrendre, amelynek a könyv nyelve szerinti névsorrendet kell tükröznie (Fügedi Erik, de idegen nyelvű könyv esetén Erik Fügedi).

~~Sauvageot, Béatrice – Métellus, Jean: Hurrá, diszlexia! Ford. Burján Mónika. Budapest: K.u.K. 2006.~~
Béatrice Sauvageot – Jean Métellus: Hurrá, diszlexia! Ford. Burján Mónika. Budapest: K.u.K. 2006.
~~Németh András – Mikonya György: Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Budapest: Gondolat. 2006.~~
András Németh – György Mikonya: Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa. Budapest: Gondolat. 2006.

A nem latin betűs nyelveken kiadott könyvek címleírásakor ugyanakkor nem hibáztatható a szerző nevének és a címleírás valamennyi további elemének a Wikipédia irányelveit követő átírása.

А. С. Пушкин: Рабочие тетради. Лондон: Пушкинский дом. 1997.
A. Sz. Puskin: Rabocsije tyetragyi. London: Puskinszkij dom. 1997.

A nevek rövidítése tehát ellenjavallt, kivéve ha a címnegyedív is rövidített alakban közli a nevet (lásd az előző példát). Ilyen esetekben módunkban áll szögletes zárójelbe téve megadnunk az esetleges kiegészítéseket. Ugyanígy járhatunk el, ha valaki álnéven alkot, de kiléte ismert, illetve amennyibben régebbi kiadások névjelölése eltér a mai névhasználattól.

A.[lekszandr] Sz.[ergejevics] Puskin: Rabocsije tyetragyi. London: Puskinszkij dom. 1997.
Mummery Róbert [= Gárdonyi Géza]: A világjáró angol: Kalandos regény. Budapest: Singer és Wolfner. 1894.
Verne Gyula [= Jules Verne]: Utazás a föld középpontja felé. Budapest: Franklin. 1897.

A névrövidítés tiltó hatálya alól további kivételt képez a doktori címek, tudományos fokozatok, egyetemi rangok és egyéb névelőzékek jelölése, amelyeket a címleírásban nem kell megtartanunk.

A wikikörnyezetet és technikai-szerkesztési megoldásainkat figyelembe véve a szerző neve belső hivatkozássá alakítható. Akár ugyanezen a módon megoldhatjuk a fenti eseteket is, de ebben az esetben a szócikket kinyomtató vagy pdf-fé alakító olvasók elől bizonyos információk rejtve maradhatnak.

[[Gárdonyi Géza|Mummery Róbert]]: A világjáró angol: Kalandos regény. Budapest: Singer és Wolfner. 1894.

3. A cím jelölése

A könyv kurzív, azaz dőlt betűtípussal szedett címe a szerzőségi közlést követő, ponttal lezárt elem.

Csathó Kálmán: Szarvasbőgés. Szeged: Lazi. 2006.

Ahogy a szerzőségi közlésnél, úgy a cím és az alcím beépítésekor is a címnegyedíven – és nem a borítón vagy a gerincen – közölt címinformáció a mérvadó.

A cím rövidítését igyekezzünk elkerülni, noha egyes esetekben nem hibáztatható a hosszadalmas címek szögletes zárójelbe helyezett háromponttal való lezárása. Amennyiben egy cím valóban háromponttal végződik, azt természetesen nem kell szögletes zárójelbe tennünk.

Sodródás helyett… Szerk. Szijártó István. Budapest: Százak Tanácsa. 2006.
Zay Sámuel: Magyar mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány […]. Komárom: Weber. 1791.

Ebben az esetben mindig úgy járjunk el, hogy a közölt címrészlet szemantikailag egységes, lezárt és értelmezhető legyen.

~~Zay Sámuel: Magyar mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány, melly a’ természet első világának […]. Komárom: Weber. 1791.~~
Zay Sámuel: Magyar mineralógia, avagy Az ásványokról való tudomány […]. Komárom: Weber. 1791.

A cím közlése betűhív, helyesírása nem aktualizálandó.

Beythe András: Fives könüv: Fiveknek és faknac nevökröl, termezetökröl es hasznokrul […]. Nymet Vivaratt [= Németújvár]: Manlius ny. 1595.
~~Bródy Sándor: A szerelem élettana: Stúdiumok. Bécs: Pegazus. 1922.~~
Bródy Sándor: A szerelem élet-tana: Studiumok. Bécs: Pegazus. 1922.

A cím helyesírásának javítása egyedül abban az esetben nem hibáztatható, amennyiben nyomdatechnikai okokra, azaz például stencilezett gépírásos dokumentum esetén a hosszú í, ű stb. hiányára vezethető vissza a cím írásmódja.

Energiatakarékos betakaritási, tartósitási és tárolási müszaki technológiák /1975/. Gödöllő: MTA MÉM. 1977.
Energiatakarékos betakarítási, tartósítási és tárolási műszaki technológiák (1975). Gödöllő: MTA MÉM. 1977.

A könyvben található címközlés nyilvánvaló tévesztéseit, nyomdahibáit szintén javíthatjuk, de az eredeti címközléshez ragaszkodva ezeket a tévesztéseket jelölhetjük szögletes zárójelbe tett felkiáltójellel, de ugyancsak szögletes zárójelbe téve jelölhetjük is az esetleges kiegészítéseket.

Sisa István: Magyarsátgükör [!]. Budapest: Püski. 2001.
Sisa István: Magyarságtükör. Budapest: Püski. 2001.
Fövényi József: Cukorbeteség [!] és diéta. Budapest: Medicina. 2002.
Fövényi József: Cukorbete[g]ség és diéta. Budapest: Medicina. 2002.
Fövényi József: Cukorbetegség és diéta. Budapest: Medicina. 2002.

A címnegyedíven szereplő cím betűhív leképezése nem terjed ki a szedési sajátosságokra, a címoldalon például szinte általános a címek VERZÁL SZEDÉSE, amelynek tükröztetése nem feladata a címleírásnak. Ilyen esetekben a magyar helyesírási szabályok figyelembevételével a cím első eleme és tulajdonnévi értékű tagjai továbbra is nagybetűvel kezdődnek, a cím többi része pedig kisbetűs.

Gyakran zavart okoz az idegen nyelvű könyvek esetében a címet alkotó szavak kezdőbetűjének meghatározása, különösen makacsul tartja magát az a nézet, hogy az angol könyvek címének minden elemét nagy kezdőbetűvel írjuk. Az egyes nemzeti – köztük az angolszász – könyvtári szabványok ezzel szemben az adott nyelvi helyesírási szabályokat vagy normákat követik a címleírások esetében is.

The Open Form: Essays For Our Time. Ed. by Alfred Kazin. New York: Harcourt. 1970.
The open form: Essays for our time. Ed. by Alfred Kazin. New York: Harcourt. 1970.

A címleírás minden esetben ponttal zárul, kivéve azokat az eseteket, amikor a cím egyéb mondatzáró funkcióval rendelkező írásjellel (kérdő- vagy felkiáltójellel, háromponttal stb.) végződik.

Sodródás helyett… Szerk. Szijártó István. Budapest: Százak Tanácsa. 2006.
Eli Jaxon-Bear: Mit akarsz valójában? Ford. Vörös Ákos. Budapest: Édesvíz. 2006.
Patrick Mathews: Sohase mondd, hogy vége! Ford. Vincze Judit Andrea. Pécs: Alexandra. 2006.

A főcímtől elkülönítendő alcím megállapításához szintén a címoldal szolgál információval, ahol az alcím jellemzően tipográfiailag elválik a főcímtől (kisebb betűtípus, külön sor stb.).

A címleírásban az alcímet a könyv főcímétől kettőspont tagolja el, ebben az esetben főcím és alcím egy szerkezeti egységet alkot, így csak az alcímet követően kell kitennünk a pontot. Az alcím első eleme a főcíméhez hasonlóan szintén nagy kezdőbetűt kap.

Robert Sulzberger: Komposzt, föld, trágya: Az egészséges kerti talaj, a növények tápanyagellátása és trágyázása. Ford. Miklódy Dóra. Budapest: Mérték. 2006.

A címnegyedíven található címközlés betűhív jelölése alól az alcímek esetében további kivételt képeznek azok az esetek, amikor az alcímet a tipográfiai elkülönítés mellett zárójelben helyezik el. Ebben az esetben a zárójel kihagyható a címleírásból

~~Sirin Ebadi – Azadeh Moaveni: Mrs. Irán: (A forradalom és a remény emlékirata). Ford. Lukács Lászlóné. Budapest: Ulpius. 2009.~~
Sirin Ebadi – Azadeh Moaveni: Mrs. Irán: A forradalom és a remény emlékirata. Ford. Lukács Lászlóné. Budapest: Ulpius. 2009.

Amennyiben egy adott könyv címoldala egy főcímet és több alcímet tüntet fel, a könyvtári szabvány ugyan ragaszkodik valamennyi címelem feltüntetéséhez, de a második szintű és ez alatti alcímek kihagyása a címleírásból nem hibáztatható.

Béldaganatos betegek komplex rehabilitációja: Nemzetközi ILCO Konferencia 2009-es válogatott, lektorált tanulmányai: Pécs, 2009. március 27–28-i ülésszak előadásai. Szerk. Nagy András Péter, Schmidt László, Varga Anikó. Kaposvár: Magyar ILCO Szövetség. 2009.
Béldaganatos betegek komplex rehabilitációja: Nemzetközi ILCO Konferencia 2009-es válogatott, lektorált tanulmányai. Szerk. Nagy András Péter, Schmidt László, Varga Anikó. Kaposvár: Magyar ILCO Szövetség. 2009.

Többnyelvű kiadványok esetén gyakori az ún. párhuzamos címek használata, amikor a címet (és alcímet) mindkét nyelven feltüntetik a címnegyedíven. Ebben az esetben a második nyelvű cím nem az első cím alárendelt egysége, ezért nem kettősponttal, hanem perjellel tagoljuk el őket egymástól. Ebben az esetben a párhuzamos cím mindkét eleme ponttal zárul.

Paulo Coelho: A győztes egyedül van. / O vencedor está só. Ford. Nagy Viktória. Budapest: Athenaeum. 2009.
70 éve alakult a MAORT: Tanulmányok a bányavállalat történetéről. / MAORT was established 70 years ago: Studies on the history of a mining company. Szerk. Cseh Valentin. Zalaegerszeg: Magyar Olajipari Múzeum. 2009.