Szerkesztő:Oskarwikilofat/próbalap

Péczely makroszinoptikus tipizálásának logikai rendszere a következő:

- alapvetően csak a Kárpát-medence területére értelmezi típusait,

- a tengerszintre átszámított légnyomási értékeket veszi figyelembe,

- a 00 GMT- időpontban mért légnyomási adatokat vizsgálja,

- az időjárási helyzeteket 0-24 óráig, vagyis 1 napig értelmezi,

- a nyomásrendszerek elkülönítésénél 1015 hPa-t tekinti küszöbértéknek.

A Péczely-féle makroszinoptikus tipizálás logikai rendszerében használt rövidítések és azok értelmezése a következő:

jelölése

ciklon C

hidegfront (cold) c melegfront (warm) w zonális z meridionális m Mediterrán M

anticiklon A Brit B Fennoskandináv F északi (north) n keleti (east) e déli (south) s nyugati (west) w

A Kárpát-medence időjárásában Péczely szerint 13 makroszinoptikus helyzetet különböztetett meg, küzülük 6 ciklonális és 7 anticiklonális típust.

Az egyes időjárási helyzetek logikai sorrendjét az észak-atlanti térség időjárása szempontjából legfontosabb izlandi cikloncentrumból nyugatról keletre történő meanderező sodródás alapján határozta meg és ennek megfelelően adta meg a tipizálás egyes csoportjainak elhatárolását is a következők szerint.

A felsorolás számozása egyúttal a tipizált időjárási helyzet katalógusbeli kódjának felel meg.

A Kárpát-medence térségére meghatározható makroszinoptikus időjárási típusok a mérsékelt öv jellemző cirkulációs alaphelyzeteiből (meridionális északi, meridionális déli, zonális nyugati, zonális keleti és centrális) vezethetők le, figyelembe véve ezeknek az adott földrajzi helyzetből következő speciális módosulásait. Ezek közül számunkra a jelenlegi tipizálás szempontjából a Kárpátok, az Alpok, a Kárpát-medence és a Földközi-tenger erőteljes áramlást módosító hatásai a legfontosabbak.

A tipizálás alább ismertetett logikai rendszere egyben modellként szolgálhat (kisebb átalakításokkal) más földrajzi térségekre értelmezhető makroszinop-tikus tipizálás létrehozására.

MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK ÉSZAKIAS ÁRAMLÁSSAL

1. ciklon hátoldali áramlásrendszere mCc 2. anticiklon a Brit-szigetek térségében AB 3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere CMc

MERIDIONÁLIS IRÁNYÍTÁSÚ HELYZETEK DÉLIES ÁRAMLÁSSAL

4. ciklon előoldali áramlásrendszere mCw 5. anticiklon Magyarországtól keletre Ae 6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere CMw

ZONÁLIS NYUGATI ÁRAMLÁS HELYZETEI

7. zonális ciklonális zC 8. nyugatról benyúló anticiklon Aw 9. anticiklon Magyarországtól délre As

ZONÁLIS KELETI ÁRAMLÁS HELYZETEI

10. anticiklon Magyarországtól északra An 11. anticiklon Fennoskandinávia térségében AF

CENTRUM HELYZETEK

12. anticiklon a Kárpát-medence fölött A 13. cikloncentrum a Kárpát-medence fölött C

A Kárpát-medence makroszinoptikus tipizálása (1881-1983 között Péczely által, majd 1983-tól Károssy által folytatva) folyamatosan, minden napra meghatározza a térség jellemző időjárási helyzetét.

Az egyes típusok legjellemzőbb tulajdonságai a következők:

1. mCc Meridionális irányítású helyzet, északias áramlással. Többnyire gyorsan változó borultságú, szeles, csapadékos időjárást okoz. Nyáron különösen jellemző az intenzív csapadékot hozó, gyors lehűlést okozó zivatar, télen viszont az átlagosnál enyhébb levegőt szállít. Fönnállásakor a légszennyezettség kicsi, a látási viszonyok jók, kisebb a ködhajlam, jellegzetes az erős északi, északnyugati szél. A levegő hőmérsékleti rétegezettsége stabil, az alsó rétegek melegebbek. Télen gyakran hózáporokat, tavasszal és nyáron zivatarokat okoz. Ősszel lehűlést, télen viszont enyhülést okoz. A hőingás ennél a helyzetnél gyakran aperiodikus (ábra).

1. Meridionális ciklon hátoldali áramlásrendszere mCc

2. AB Általában az azori anticiklon északabbra helyeződésével vagy a sarki területekről délebbre húzódó magas nyomású légtömegekből jön létre. Megjelenése hidegfront átvonulásához kapcsolódik. Élénk északi, északnyugati áramlást idéz elő térségünkben. Nyári stabilizálódása esetén Közép-Európa fölött jóval kisebb a bárikus gradiens. Ilyenkor száraz, derült, tartósan meleg időjárás alakul ki a Kárpát-medencében. Az év túlnyomó részében azonban hidegebb, poláris eredetű légtömegek jellemzik. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel magasabb borultsági értékekkel. Fennállásakor a látási viszonyok általában jók, a szélsebesség viszonylag nagy, jellegzetes északnyugatias és északias széllel. A levegő hőmérsékleti rétegzettsége stabil. Ősszel, télen és tavasszal egyaránt párás, télen nagy ködgyakoriság jellemzi ( ábra).

2. Anticiklon a Brit-szigetek térségében AB

3. Cmc Ez az időjárási helyzet oly módon jön létre, hogy a Kárpát-medence területén egy gyors mozgású mediterrán ciklon hidegfronti áramlásrendszere halad át. A légmozgás iránya északi, északkeleti; sebessége - főként a Dunántúlon - elérheti a viharos fokozatot is. A csapadék mennyisége elsősorban a nyári időszakban növekszik meg, helyenként különösen nagy területi eltérésekkel. Az égbolt felhőzöttsége kimondottan nagy, főként a tavaszi és a nyári hónapokban. Előfordulásakor a légszennyezettség kicsi, télen a ködhajlam alacsonyabb. Az év túlnyomó részében lehűlést idéz elő, télen viszont általában enyhülést okoz. Minden évszakban csapadékos, télen hózáporokkal, tavasszal zivatarokkal. Többnyire szeles, fennállásakor a napi hőingás gyakran aperiodikus ( ábra).

3. Mediterrán ciklon hátoldali áramlásrendszere CMc

4. mCw Meridionális irányítású helyzet jellegzetesen délies áramlással. Fennállásakor a Kárpát-medence térsége a ciklon meleg frontjának hatása alatt áll. Ősztől tavaszig, - de különösen ősszel és télen - tartós, lassú esőzések vagy havazások jellemzik ezt az időjárási típust. A látási viszonyok általában rosszak, nagy a ködgyakoriság (különösen télen). Ősszel hűvös és szeles, télen és tavasszal enyhülést hoz. Nyáron nagy fülledtség és nagy légszennyezettség jellemzi (. ábra).

4. Meridionális ciklon előoldali áramlásrendszere mCw

5. Ae A Kelet-európai síkság (Ukrajna) fölött elhelyezkedő anticiklonban száraz, déli -délkeleti irányú légmozgás érvényesül. Az időjárási fontok országunktól távol húzódnak. Általában száraz és derült helyzet. A felhőzöttség különösen a nyári időszakban kicsi, ilyenkor gyakran fülledt vagy száraz és aszályos az idő. Az év túlnyomó részében pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz, kivéve a téli és a kora tavaszi időszakot. A téli hónapokban - különösen a havas napok során - erős lehűlést idéz elő. Ekkor a köd- és a zúzmaraképződés is erős. Ilyenkor a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. A levegő hőmérsékleti rétegződése sokszor inverz. Ősszel és tavasszal a zavartalan besugárzás következtében napközben erős a felmelegedés, az éjszakák viszont hűvösek, így nagy periodikus hőmérsékleti ingás jellemzi. A téli évszakban a Keleti-Kárpátok gyakran módosítja az izobárok futását. Így az anticiklon hideg légtömegei a Déli-Kárpátokat megkerülve (kossava hatás) érkeznek hazánkba (ábra).

Anticiklon Magyarországtól keletre Ae

6. CMw A Földközi-tenger térségében örvénylő ciklon meleg frontja halad át az ország területe fölött. Általában kiadós esőzéseket okoz, különösen az őszi és a tavaszi hónapokban, amikor a délies áramlással meleg áztató esőket hoz. A téli időszakban sokszor jelentős mennyiségű havazással jár. A felhőzöttség erős, a légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Télen melegebb, nyáron hidegebb, mint az évszakos átlag. A napi hőmérsékleti ingás a front érkezésétől függően általában aperiodikus ( ábra).

6. Mediterrán ciklon előoldali áramlásrendszere CMw 7. Zc Ez az időjárási helyzet a zonális nyugati áramláshoz kapcsolódik. Fennállásakor az éghajlati frontálzóna európai szakasza az 50° szélességi kör közelében húzódik. Az áramlás jellegzetesen Ny-K-i irányú. Ekkor Észak-Európát gyors vonulású ciklonok érintik. Többnyire kitartóan szeles, erősen változékony időjárás jellemzi. Télen általában melegebb, nyáron viszont jóval hűvösebb, mint az évszak átlaga. A felhőzöttség változó, többnyire erősen borult, különösen a tavaszi és az őszi hónapokban. A csapadékhozam ősz elején és télen jelentős. A felszínhez közeli alsóbb légrétegek melegebbek, a magasban hideg, poláris eredetű légtömegek áramlanak. Ősszel kellemetlenül hűvös, télen és tavasszal viszont (az időnként erős szelet leszámítva) üdítően enyhe napokat hoz. A hőingás általában alacsony, különösen a tavaszi időszakban ( ábra).

7. Zonális ciklonális helyzet zC 8. Aw Az azori anticiklon északabbra kerülésekor - elsősorban nyáron - alakul ki. Ilyenkor az anticiklon általában Ny-K-i irányban hosszan elnyúlva húzódik Közép-Európa fölé. Kialakulása többnyire enyhe hidegfront átvonulásával kapcsolatos. Sokszor élénk, északnyugatias-nyugatias áramlást eredményez a Kárpát-medence térségében. Télen melegebb, nyáron viszont valamivel hidegebb, mint az átlagos hőmérséklet. A felhőzöttség átlagos, nyáron valamivel nagyobb, mint a többi évszakban. A légszennyezettség alacsony, a látási viszonyok a párásság miatt többnyire nem túlságosan jók. Nyáron időnként fülledt, ősszel és tavasszal kellemesen meleg, derült, párás, télen enyhe, párás; és ködös időjárás jellemzi (. ábra).

8. Nyugatról benyúló anticiklon Aw

9. As Szintén zonális nyugati áramlással járó időjárási helyzet. A Földközi-tenger medencéje vagy a Balkán-félsziget felett - sokszor több kisebb központtal - elhelyezkedő anticiklon. Északi pereme benyúlik a Kárpát-medence területére. A frontálzóna északi szegélye ilyenkor északabbra tolódik. A ciklonpályák északabbra húzódnak, frontrendszereik hazánkat nem érintik. Mindig melegebb, mint a többi időjárási helyzet. Felhőzöttsége általában kisebb, a téli hónapok során viszont lényegesen borultabb, kifejezetten nagyobb a ködgyakoriság. Nyáron rendszerint fülledt. Ilyenkor az éjszakák különösen melegek, az áramlás gyenge, a csapadékhozam alacsony. Ősszel és tavasszal derültebb, ekkor a nappalok is jóval melegebbek, az éjszakák pedig igen enyhék ( ábra).

ábra

9. Anticiklon Magyarországtól délre As 10. An Zonális keleti áramlású helyzet. Az anticiklon a Baltikum vagy a Lengyel-alföld fölött helyezkedik el sokszor magas nyomású gerincet képezve a Brit-szigetekig. Télen a talajközeli hideg légtömegek a Kárpátok hágóin keresztül - körülölelő izobárok formájában - két oldalról érkeznek hazánkba. Így télen hideg, nyáron meleg helyzet. Felhőzöttsége átlagos, a tavaszi és az őszi hónapok kissé borultabbak. A ködgyakoriság általában nagy, a nyugati országrészekben valamivel kisebb. A légszennyezettség az inverz hőmérsékleti rétegződés idején kiugróan magas, időnként viszont igen tiszta levegő és erős északias szél jellemzi. Ősszel és tavasszal az erős éjszakai lehűléseket követő dél körüli besugárzás következtében nagy napi hőmérsékleti ingások alakulhatnak ki (51. ábra).

10. Anticiklon Magyarországtól északra An 11. AF Szintén zonális keleti irányítású időjárási helyzet. A Fennoskandinávia térségében tartózkodó anticiklon jellegzetes észak-délies hossztengely mentén húzódik. Ezért Közép-Európa fölött északi, északkeleti irányú áramlást idéz elő. A téli és a kora-tavaszi időszakban rendkívül erős és hirtelen bekövetkező lehűléseket okoz. A tavaszi hónapok során a váratlan és gyors hidegbetörések többnyire ehhez a makroszinoptikus időjárási helyzethez kötődnek (fagyosszentek). A felhőzöttség az átlagosnál jóval kisebb, bár tavasszal és ősszel kissé borultabb időjárást okoz. A csapadékgyakoriság és csapadékhozam ebben az időjárási helyzetben általában kicsi, a légszennyezettség jóval kisebb, mint általában. A levegő az év túlnyomó részében hidegebb, mint az évszakos átlag, a téli és a tavaszi hónapok során sokszor igen nagy negatív hőmérsékleti anomáliák lépnek fel. Általában nagy napi hőmérsékleti ingás tapasztalható ebben az időjárási helyzetben ( ábra).

11. Anticiklon Fennoskandinávia térségében AF 12. A Fennállásakor centrum helyzetű anticiklon uralja egész Közép-Európa térségét. Mérete lehet kisebb, akár csak 5-600 km, de lehet ciklonrendszereket elválasztó, gyors mozgású, ún. köztes anticiklon. Az esetek többségében hosszabb ideig marad a Kárpát-medence fölött. Tartózkodását sokszor meghosszabbítja a medencében megrekedő hideg légpárna. Tartós fennállása zavartalan sugárzási időjárást biztosít, télen erős lehűléssel, nyáron nagy felmelegedéssel, kánikulával. A változó irányú légmozgás gyakori jellemzője. Ilyenkor a felhőzöttség kicsi, télen valamivel borultabb. A csapadékhozam alacsony, a levegő általában száraz, nem alakul ki egységes és jellegzetes szélirány. A légszennyezettség nagy, a látási viszonyok rosszak. Ősszel és tavasszal egyaránt kellemesen meleg; nyáron általában forró; télen ködös, hideg, deres és zúzmarás. A napi hőmérsékleti ingás általában nagy (. ábra).

12. Anticiklon a Kárpát-medence fölött A 13. C A ciklon centruma a Kárpát-medence fölött helyezkedik el. Az esetek legnagyobb részében átvonuló mediterrán ciklonokból keletkezik, de előfordulhat, hogy egy veszteglő front mentén helyi, orografikus okokból jön létre. Fennállásakor éles hőmérsékleti kontraszt alakul ki a Kárpát-medence területén. Télen kisebb, nyáron nagyobb a borultság. A légszennyezettség általában kicsi, ennek ellenére a látási viszonyok rosszak. Erős áramlási mező jellemzi, azonban nem alakul ki egységes szélirány. Csapadékhozama minden évszakban feltűnően nagy, télen kitartó havazással; tavasszal, nyáron és ősszel bőséges esővel jár. Télen melegebb, nyáron viszont hidegebb, mint az évszakos átlaghőmérséklet. A változó irányú, élénk szél és az erős borultság miatt minden évszakban jellemzően kicsi a napi hőmérsékleti ingás ( ábra).

13. Cikloncentrum a Kárpát-medence fölött C Az egyes időjárási helyzetekre jellemző meteorológiai sajátosságok természetesen előfordulási gyakoriságuktól, továbbá fennmaradásuk időtartamától függően érvényesülnek, ezért fontos az ismertetett makroszinoptikus időjárási helyzetek hosszú időszakra vonatkozó átlagos gyakoriságainak figyelembe vétele.

Az 11. táblázatban a Péczely-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek 1881-1998 közötti 118 év időszakára vonatkoztatott havonkénti átlagos gyakoriságait közöljük:

I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. mCc AB CMc mCw Ae CMw zC Aw As An AF A C

táblázat

A Péczely-féle makroszinoptikus időjárási helyzetek havi gyakoriságai

Megállapítható, hogy Közép-Európa térségében egész év során egyértelműen jellemző az anticiklonális helyzetek (Aw, Ae, A, és An) gyakoriságának túlsúlya. A ciklonok frontrendszereit az Alpok és a Kárpátok vonulatai sokszor eltérítik, ezért a ciklonok gyakorisága lényegesen kisebb. Az egyes áramlási típusok gyakoriságainak és fennmaradási hajlamainak részletesebb elemzésével az Észak-atlanti térség és a Kárpát-medence időjárására, valamint éghajlatára vonatkozóan sok érdekes összefüggés állapítható meg. Az adatok részletesebb elemzése azonban meghaladja jelenlegi témakörünk, az általános légkörtan kereteit.