Szerkesztő:Orion 8/byte

MUNKAVÁLTOZAT {|class="infobox" style="text-align:center;" !colspan="5" style="background-color:#ccf;"|<div style="float:right;margin-right:8px;">{{Tnavbar|Byte mértékegységek|mini=1}}</div> Byte mértékegységek |- !colspan="2" style="background-color:#ddf;"|[[SI-prefixum]]ok !rowspan="2" style="background-color:#edf;"|Értéke !colspan="2" style="background-color:#ddf;"|[[Bináris prefixum]]ok |- !style="background-color:#edf;"|Név<br> (Szimbólum) !style="background-color:#edf;"|[[SI]] <br> Standard !style="background-color:#edf;"|Név<br> (Szimbólum) !style="background-color:#edf;"|Értéke |- <!-- the k should be lower case, people! see talk page – memodude --> |- |style="text-align:left;"|[[kilobyte]] (k<!--- (sic!) http://www.bipm.org/en/si/si_brochure/ --->B)||10³ = 1000¹||2¹⁰ |style="text-align:left;"|[[kibibyte]] (KiB)||2¹⁰ |- |style="text-align:left;"|[[megabyte]] (MB)||10⁶ = 1000²||2²⁰ |style="text-align:left;"|[[mebibyte]] (MiB)||2²⁰ |- |style="text-align:left;"|[[gigabyte]] (GB)||10⁹ = 1000³||2³⁰ |style="text-align:left;"|[[gibibyte]] (GiB)||2³⁰ |- |style="text-align:left;"|[[terabyte]] (TB)||10¹² = 1000⁴||2⁴⁰ |style="text-align:left;"|[[tebibyte]] (TiB)||2⁴⁰ |- |style="text-align:left;"|[[petabyte]] (PB)||10¹⁵ = 1000⁵||2⁵⁰ |style="text-align:left;"|[[pebibyte]] (PiB)||2⁵⁰ |- |style="text-align:left;"|[[exabyte]] (EB)||10¹⁸ = 1000⁶||2⁶⁰ |style="text-align:left;"|[[exbibyte]] (EiB)||2⁶⁰ |- |style="text-align:left;"|[[zettabyte]] (ZB)||10²¹ = 1000⁷||2⁷⁰ |style="text-align:left;"|[[zebibyte]] (ZiB)||2⁷⁰ |- |style="text-align:left;"|[[yottabyte]] (YB)||10²⁴ = 1000⁸||2⁸⁰ |style="text-align:left;"|[[yobibyte]] (YiB)||2⁸⁰ |- |} A '''byte''' (vagy ''bájt'') általánosan használt tárolókapacitás-mértékegység elsősorban a [[számítógép]]ek terén, de adattípus-elnevezés is. Jele '''B''' (nagy [[B]] betű). A byte-ot mint adatmennyiséget vagy tárolókapacitást mérő egységet először [[1956]]-ban fogalmazták meg. [[Werner Buchholz]] alkalmazta először, az [[IBM Stretch]] számítógép korai tervezési szakaszában; akkor „1 és 6 [[bit]] közötti méretű adategység” értelmében határozta meg (az akkori be- és kimeneti eszközök tipikusan 6 bites darabokban küldték/fogadták az adatot). A 8 bites byte-ra az év végén tértek át; ez a méret később átszivárgott a cég – valamivel közismertebb – [[System/360]] számítógépébe is. A byte egyébként úgy határozható meg a legáltalánosabban, hogy bitek egybefüggő, rögzített hosszúságú sorozata. Messzemenően a legelterjedtebb a 8 bites, de bőven lehet találkozni 6, 7 vagy éppen 9 bit hosszú byte-okkal is. Ez utóbbit például a [[PDP–10]] 36 bites architektúrája használja. A nyolcbites byte 256 (<math>2^8</math>) féle számot tárolhat, 0 és 255 között. Más byteméret esetén hasonlóan számolhatunk. Mint '''adattípussal''' találkozhatunk vele többek között a [[Pascal programozási nyelv|Pascal]] vagy a [[C programozási nyelv|C]] [[programozási nyelv]]ben. Az utóbbiban a byte megegyezik az „unsigned char” (előjel nélküli karakter) típussal, mely olyan egész adattípus, ami képes ''legalább'' 256 különböző értéket felvenni; a Pascalban mindig 256 féle értéket vehet fel. <!-- értelmessé vagy közérthetőbbé kéne tenni a bekezdést A byte egy digitális [[szó (típus)|szó]] részeként is meghatározott< !-- ez mit jelent magyarul?? (-- >, ez a definíció a méretén legtöbbször nem változtat. --> A [[bit]]hez hasonlóan a byte is kaphat [[SI-prefixum]]okat. A számítástechnikában elterjedten 1 MB (megabyte) az 1 048 576 B, tehát <math>2^{2 \cdot{} 10} = 2^{20}</math>, nem pedig <math>10^6</math> byte, kivéve a háttértárolók gyártóit, akik az SI prefixumokat az eredeti értelemben használják, ez gyakran megtévesztő lehet. Például a 100 GB-os merevlemez valójában csak nagyjából 95,3 GiB-ot tud tárolni. Az [[Bináris prefixum|IEC kiegészítése]] itt is érvényes, bár nem terjedt el: 1 048 576 B pontosan 1 MiB (mebibyte) kellene legyen, míg 1 000 000 B valóban egy MB (megabyte).