Szerkesztő:Orion 8/TeX
MUNKAVÁLTOZAT 2009.09.21-i állapot
Wikipédia:Képletleíró nyelv
W:Help:Displaying a formula
A matematikai formulák megjelenítéséhez a MediaWiki a TeX (ejtds: teh) jelölőnyelvet veszi igénybe, valamint a LaTeX és az AMS-LaTeX néhány kiterjesztését. Vagy PNG képet, vagy HTML kódot generál, a felhasználói beállításoktól függően. A jövőben, ahogy a böngészők okosodnak, lehetőség lesz enhanced HTML kód, vagy akár MathML formátumú kód generálására is.
Pontosabban: a MediaWiki a jelölőt a Texvc-n szűri át, amely nyomban továbbadja a parancsokat a TeX-nek az aktuális kép előállításáért. Ennélfogvást a TeX nyelvnek csak egy része használható, ld. később a részleteket.
Hogy a képleteid rendben megjelenjenek, a $wgUseTeX = true;
értéket kell beállítanod a LocalSettings.php-ban.
Technikai ismeretek
[szerkesztés]Szintaxis
[szerkesztés]A matematikai formula kódját a <math> ... </math>
határcímkék közé kell elhelyezni. A szerkesztői eszköztáron edit toolbar el van helyezve ehhez a gomb.
A HTML-hez hasonlóan a TeX a többszörös szóközöket és a soremeléseket szükség szerint egyszerűsítve veszi figyelembe.
A formulákat előíró TeX kódszöveget betű szerint kell megadni, így MediaWiki-sablonok, egyéb sablonok, paraméterek nem szerepelhetnek benne. A kettős kapcsos zárójeleket ugyanis a program egyesre egyszerűsíti, a „#” karakter pedig értelmezési hibát okoz. Ugyanakkor a formulát előíró, a math címkék közé zárt kódszöveg elhelyezhető az #if elágazásokban, lásd a Sablon:Links-small -t.
Megjelenítés
[szerkesztés]A PNG formátumú képek fehér háttéren fekete betűkkel jelennek meg, tehát a háttér nem átlátszó. Ezek a színek függetlenek a cikkben használt betűtípustól és színtől, valamint a böngésző beállításaitól és a CSS kódtól. A betűtípusok és -méretek sokszor eltérnek attól, ami a megjelenő HTML kódban látszik. A formulát tartalmazó sor szövegének függőleges igazítása szintén problémás lehet. A css selector a képekben img.tex
.
Ki kell emelnünk, hogy a megnevezett hiányok többségének pótlására Maynard Handley javaslatokat publikált, de ezek még nem lettek a programban bevezetve.
A PNG képek alt
attribútuma (ez az a szöveg, amely akkor jelenik meg, amikor a böngésző nem tudja a képet megmutatni; az Internet Explorerben ez akkor látható, amikor a kurzort a kép fölé visszük) az a wikiszöveg, amely előállította (?), kivéve a <math>
és </math>
címkéket.
- /
A PNG képek alt
attribútuma, amely a látássérültek és azok kedvéért jelenik meg, akik a képet nem látják (???), alaphelyzetben azt a wikiszöveget mutatja meg, amely a képet előállította, kivéve a <math>
és </math>
címkéket. Ez felülírható az alt
attribútum megadásával a math
szakasz számára. Például a <math alt="Square root of pi">\sqrt{\pi}</math>
a következő eredményt hozz létre: , itt az alt szöveg "Square root of pi".
Eltekintve a függvényektől és operátoroktól, a változókra a matematikában kialakult szokás szerint a betűk dőltek, a számjegyek nem. Más szövegek (mint változócímkék) esetében azok dőlt megjelenítésének elkerülésére használja a \text
, \mbox
vagy \mathrm
kódszavakat. Például a <math>\text{abc}</math>
az -t eredményezi. Különleges karakterekre ez nem működik, ezek figyelmen kívül hagyódnak, kivéve, ha az egész <math> kifejezés HTML-ben jelenik meg.
- <math>\text {abcdefghijklmnopqrstuvwxyzàáâãäåæçèéêëìíîïðñòóôõö÷øùúûüýþÿ}</math>
- <math>\text {abcdefghijklmnopqrstuvwxyzàáâãäåæçèéêëìíîïðñòóôõö÷øùúûüýþÿ}\,</math>
eredménye:
A TeX és a HTML összehasonlítása
[szerkesztés]Mielőtt bemutatnánk, hogyan állítható elő különleges karakter a TeX jelölőnyelvében, meg kell jegyeznünk, hogy amint a táblázatok mutatják, néha a HTML-ben hasonló eredmények érhetők el (ld. w:Help:Special characters).
TeX szintaxis (kényszerített PNG) | TeX Rendering | HTML Syntax | HTML Rendering |
---|---|---|---|
<math>\alpha\,\!</math>
|
{{math|<VAR>α</VAR>}}
|
α | |
<math>\sqrt{2}</math>
|
{{math|{{radical|2}}}}
|
Sablon:Radical | |
<math>\sqrt{1-e^2}</math>
|
{{math|{{radical|1 − ''e''²}}}}
|
Sablon:Radical |
A bal oldalon látható kód a jobb oldalon látható szimbólumot állítja elő, de az utóbbi közvetlenül be is szúrható a wikiszövegbe, kivéve a ‘=’ esetet.
α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ μ ν ξ ο π ρ σ ς τ υ φ χ ψ ω Γ Δ Θ Λ Ξ Π Σ Φ Ψ Ω | α β γ δ ε ζ η θ ι κ λ μ ν ξ ο π ρ σ ς τ υ φ χ ψ ω Γ Δ Θ Λ Ξ Π Σ Φ Ψ Ω |
∫ ∑ ∏ √ − ± ∞ | ∫ ∑ ∏ √ − ± ∞ ≈ ∝ = ≡ ≠ ≤ ≥ × · ÷ ∂ ′ ″ ∇ ‰ ° ∴ Ø ø ∈ ∉ ∩ ∪ ⊂ ⊃ ⊆ ⊇ ¬ ∧ ∨ ∃ ∀ ⇒ ⇔ → ↔ ↑ ℵ - – — |
A HTML használatáról a TeX helyett még viták folynak. Mindkét megoldásról olvashatók alább a mellettük szóló érvek.
Érvek a HTML mellett
[szerkesztés]- A HTML nyelvű formulák mindig jól illeszkednek a környező szöveghez.
- A képlet háttere és a betűméret illeszkedik a többi szöveghez, és a megjelenés a CSS-t és a böngésző beállításait figyelembe veszi, ugyanakkor az eltérő betűtípus segít a képletnek a szövegtől való elkülönülésében.
- A HTML képletet tartalmazó oldal gyorsabban töltődik le, és kevesebb szemetet hagy a merevlemezen.
- A HTML-ben szedett képletek elérhetők lesznek felhasználó-oldali script linkek számára.
- A matematikai sablonok használatával bevitt képletek kinézete kényelmesen megváltoztatható a sablon módosításával; ezek a változtatások minden érintett képleten további kézi beavatkozás nélkül hatni fognak.
- A megfelelően bevitt képlet minden szemantikus információt tartalmazni fog az egyenlet visszaalakítására TeX vagy más kódnyelvbe, ha szükséges. Ez tartalmazhat olyan különbségeket, amelyeket a TeX rendes esetben nem észlel, pl.
{{math|''i''}}
a képzetes egységnek és{{math|<VAR>i</VAR>}}
egy indexváltozónak.
Érvek a TeX mellett
[szerkesztés]- A TeX szemantikailag magasabb rendű a HTML-nél. TeX-ben a "
<math>x</math>
" kód az " matematikai változó"-t jelenti, míg HTML-ben az "x
" bármi lehet. Információ veszett el visszanyerhetetlenül. - Másrészt ha a képletet a "
{{math|<VAR>x</VAR>}}
" minta szerint kódolja, ugyanazt a x képet kapja, és nem veszett el információ. Ez figyelmet és fáradságot kíván, és nehezebben átláthatóvá teszi a képlet kódját. Mivel sokkal több olvasó van, mint szerkesztő, az erőfeszítés értéke megfontolandó. - A TeX kimondottan képletek bevitelére készült, így ha megszoktuk a használatát, a bevitel könnyebb és természetesebb, a kapott kép pedig esztétikailag kellemesebb, ha egy önálló képletre összpontosíthat, mint ha az egész azt tartalmazó oldalra.
Az 1. pont következménye, hogy a TeX kód átalakítható HTML kóddá, de ellenkező irányban nem, hacsak nem teljesül a 2. pont is. Ez azt jelenti, hogy a szerver-oldalon mindig át tudjuk alakítani a képletet, figyelemmel az összetettségére, elheyezkedésére a szövegben, a felhasználói beállításokra, a böngésző típusára stb. Így ahol lehetséges, a HTML minden előnye megtartható, a TeX előnyei mellett. Tény, hogy a jelen helyzet nem ideális, de ez nem ok az információ vagy tartalom elvesztésére.
- Az 1. pont egy másik folyománya, hogy a TeX átkonvertálható a MathML-be azokban a böngészőkben, amelyek ezt támogatják, megtartva így a szemantikai tartalmat, és megengedve az olvasó megjelenítő eszközének képességeihez való pontosabb alkalmazkodást.
- TeX-ben írva a szöveget a szerkesztőnek nem kell azzal törődnie, hogy ez vagy az a verziója ennek vagy annak a böngészőnek elfogadja-e ezt vagy azt a kódszót. Ezeknek a döntéseknek a terhe a szoftverre kerül. Ez nem áll fenn a HTML képletekre, amelyekből könnyen sülhet ki rosszul vagy a szerkesztő szándékától eltérően megjelenített eredmény egy másik böngészőben.
- Még fontosabb, hogy a képletekben megjelenő talpas típusú betűkészlet a böngésző beállításaitól függő, így abból hiányozhatnak a képletben szükséges karakterek. Míg a böngésző általában képes egy megfelelő karaktert behelyettesíteni egy másik betűtípusból, ez nem szükségképpen történik meg egy összetett karakternél, lásd például az a̅ és a̅ esetét. (A szövegelemek támogatásának problémája nem korlátozódik a matematikai képletekre. Ez könnyen megoldható az elemek helyett használt megfelelő karakterekkel, ahogy a karakterkészlet-hivatkozások is teszik, kivéve, amikor a megfelelő karakterképekben nincs látható különbség, pl. – ‘–’ és − ‘−’.)
- A legtöbb matematikus, tudós és mérnök a TeX nyelvét használja a legszívesebben. Könnyebb őket bevonni a munkába, ha már tudnak TeX-ben dolgozni.
Functions, symbols, special characters
[szerkesztés]Ékezetes betűk | |
---|---|
\acute{a} \grave{a} \hat{a} \tilde{a} \breve{a}
|
|
\check{a} \bar{a} \ddot{a} \dot{a}
|
|
Egyszerű függvények | |
\sin a \cos b \tan c
|
|
\sec d \csc e \cot f
|
|
\arcsin h \arccos i \arctan j
|
|
\sinh k \cosh l \tanh m \coth n\!
|
|
\operatorname{sh}\,o\,\operatorname{ch}\,p\,\operatorname{th}\,q\!
|
|
\operatorname{arsinh}\,r\,\operatorname{arcosh}\,s\,\operatorname{artanh}\,t
|
|
\lim u \limsup v \liminf w \min x \max y\!
|
|
\inf z \sup a \exp b \ln c \lg d \log e \log_{10} f \ker g\!
|
|
\deg h \gcd i \Pr j \det k \hom l \arg m \dim n
|
|
Maradékosztályok | |
s_k \equiv 0 \pmod{m}
|
|
a\,\bmod\,b
|
|
Differenciál | |
\nabla \, \partial x \, dx \, \dot x \, \ddot y\, dy/dx\, \frac{dy}{dx}\, \frac{\partial^2 y}{\partial x_1\,\partial x_2}
|
|
Halmazok | |
\forall \exists \empty \emptyset \varnothing
|
|
\in \ni \not \in \notin \subset \subseteq \supset \supseteq
|
|
\cap \bigcap \cup \bigcup \biguplus \setminus \smallsetminus
|
|
\sqsubset \sqsubseteq \sqsupset \sqsupseteq \sqcap \sqcup \bigsqcup
|
|
Műveleti jelek (operátorok) | |
+ \oplus \bigoplus \pm \mp -
|
|
\times \otimes \bigotimes \cdot \circ \bullet \bigodot
|
|
\star * / \div \frac{1}{2}
|
|
Logikai műveletek | |
\land (or \and) \wedge \bigwedge \bar{q} \to p
|
|
\lor \vee \bigvee \lnot \neg q \And
|
|
Gyökvonás | |
\sqrt{2} \sqrt[n]{x}
|
|
Relációk | |
\sim \approx \simeq \cong \dot= \overset{\underset{\mathrm{def}}{}}{=}
|
|
\le < \ll \gg \ge > \equiv \not\equiv \ne \mbox{or} \neq \propto
|
|
Geometria | |
\Diamond \Box \triangle \angle \perp \mid \nmid \| 45^\circ
|
|
Nyilak | |
\leftarrow (or \gets) \rightarrow (or \to) \nleftarrow \nrightarrow \leftrightarrow \nleftrightarrow \longleftarrow \longrightarrow \longleftrightarrow
|
|
\Leftarrow \Rightarrow \nLeftarrow \nRightarrow \Leftrightarrow \nLeftrightarrow \Longleftarrow \Longrightarrow \Longleftrightarrow (or \iff)
|
|
\uparrow \downarrow \updownarrow \Uparrow \Downarrow \Updownarrow \nearrow \searrow \swarrow \nwarrow
|
|
\rightharpoonup \rightharpoondown \leftharpoonup \leftharpoondown \upharpoonleft \upharpoonright \downharpoonleft \downharpoonright \rightleftharpoons \leftrightharpoons
|
|
\curvearrowleft \circlearrowleft \Lsh \upuparrows \rightrightarrows \rightleftarrows \Rrightarrow \rightarrowtail \looparrowright
|
|
\curvearrowright \circlearrowright \Rsh \downdownarrows \leftleftarrows \leftrightarrows \Lleftarrow \leftarrowtail \looparrowleft
|
|
\mapsto \longmapsto \hookrightarrow \hookleftarrow \multimap \leftrightsquigarrow \rightsquigarrow
|
|
Speciális jelek | |
\And \eth \S \P \% \dagger \ddagger \ldots \cdots
|
|
\smile \frown \wr \triangleleft \triangleright \infty \bot \top
|
|
\vdash \vDash \Vdash \models \lVert \rVert \imath \hbar
|
|
\ell \mho \Finv \Re \Im \wp \complement
|
|
\diamondsuit \heartsuit \clubsuit \spadesuit \Game \flat \natural \sharp
|
|
Egyéb, besorolatlan jelek | |
\vartriangle \triangledown \lozenge \circledS \measuredangle \nexists \Bbbk \backprime \blacktriangle \blacktriangledown
|
|
\blacksquare \blacklozenge \bigstar \sphericalangle \diagup \diagdown \dotplus \Cap \Cup \barwedge
|
|
\veebar \doublebarwedge \boxminus \boxtimes \boxdot \boxplus \divideontimes \ltimes \rtimes \leftthreetimes
|
|
\rightthreetimes \curlywedge \curlyvee \circleddash \circledast \circledcirc \centerdot \intercal \leqq \leqslant
|
|
\eqslantless \lessapprox \approxeq \lessdot \lll \lessgtr \lesseqgtr \lesseqqgtr \doteqdot \risingdotseq
|
|
\fallingdotseq \backsim \backsimeq \subseteqq \Subset \preccurlyeq \curlyeqprec \precsim \precapprox \vartriangleleft
|
|
\Vvdash \bumpeq \Bumpeq \geqq \geqslant \eqslantgtr \gtrsim \gtrapprox \eqsim \gtrdot
|
|
\ggg \gtrless \gtreqless \gtreqqless \eqcirc \circeq \triangleq \thicksim \thickapprox \supseteqq
|
|
\Supset \succcurlyeq \curlyeqsucc \succsim \succapprox \vartriangleright \shortmid \shortparallel \between \pitchfork
|
|
\varpropto \blacktriangleleft \therefore \backepsilon \blacktriangleright \because \nleqslant \nleqq \lneq \lneqq
|
|
\lvertneqq \lnsim \lnapprox \nprec \npreceq \precneqq \precnsim \precnapprox \nsim \nshortmid
|
|
\nvdash \nVdash \ntriangleleft \ntrianglelefteq \nsubseteq \nsubseteqq \varsubsetneq \subsetneqq \varsubsetneqq \ngtr
|
|
\subsetneq
|
|
\ngeqslant \ngeqq \gneq \gneqq \gvertneqq \gnsim \gnapprox \nsucc \nsucceq \succneqq
|
|
\succnsim \succnapprox \ncong \nshortparallel \nparallel \nvDash \nVDash \ntriangleright \ntrianglerighteq \nsupseteq
|
|
\nsupseteqq \varsupsetneq \supsetneqq \varsupsetneqq
|
|
\jmath \surd \ast \uplus \diamond \bigtriangleup \bigtriangledown \ominus
|
|
\oslash \odot \bigcirc \amalg \prec \succ \preceq \succeq
|
|
\dashv \asymp \doteq \parallel
|
|
\ulcorner \urcorner \llcorner \lrcorner
|
Nagyobb kifejezések
[szerkesztés]Alsó és felső indexek, integrálok
[szerkesztés]Feature | Syntax | How it looks rendered | |
---|---|---|---|
HTML | PNG | ||
Superscript | a^2 |
||
Subscript | a_2 |
||
Grouping | a^{2+2} |
||
a_{i,j} |
|||
Combining sub & super without and with horizontal separation | x_2^3 |
||
{x_2}^3 |
|||
Super super | 10^{10^{ \,\!{8} } |
||
Super super | 10^{10^{ \overset{8}{} }} |
||
Super super (wrong in HTML in some browsers) | 10^{10^8} |
||
Preceding and/or Additional sub & super | \sideset{_1^2}{_3^4}\prod_a^b |
||
{}_1^2\!\Omega_3^4 |
|||
Stacking | \overset{\alpha}{\omega} |
||
\underset{\alpha}{\omega} |
|||
\overset{\alpha}{\underset{\gamma}{\omega}} |
|||
\stackrel{\alpha}{\omega} |
|||
Derivative (forced PNG) | x', y'', f', f''\! |
||
Derivative (f in italics may overlap primes in HTML) | x', y'', f', f'' |
||
Derivative (wrong in HTML) | x^\prime, y^{\prime\prime} |
||
Derivative (wrong in PNG) | x\prime, y\prime\prime |
||
Derivative dots | \dot{x}, \ddot{x} |
||
Underlines, overlines, vectors | \hat a \ \bar b \ \vec c |
||
\overrightarrow{a b} \ \overleftarrow{c d} \ \widehat{d e f} |
|||
\overline{g h i} \ \underline{j k l} |
|||
Arrows | A \xleftarrow{n+\mu-1} B \xrightarrow[T]{n\pm i-1} C |
||
Overbraces | \overbrace{ 1+2+\cdots+100 }^{5050} |
||
Underbraces | \underbrace{ a+b+\cdots+z }_{26} |
||
Sum | \sum_{k=1}^N k^2 |
||
Sum (force \textstyle ) |
\textstyle \sum_{k=1}^N k^2 |
||
Product | \prod_{i=1}^N x_i |
||
Product (force \textstyle ) |
\textstyle \prod_{i=1}^N x_i |
||
Coproduct | \coprod_{i=1}^N x_i |
||
Coproduct (force \textstyle ) |
\textstyle \coprod_{i=1}^N x_i |
||
Limit | \lim_{n \to \infty}x_n |
||
Limit (force \textstyle ) |
\textstyle \lim_{n \to \infty}x_n |
||
Integral | \int\limits_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, dx |
||
Integral (alternate limits style) | \int_{1}^{3}\frac{e^3/x}{x^2}\, dx |
||
Integral (force \textstyle ) |
\textstyle \int\limits_{-N}^{N} e^x\, dx |
||
Integral (force \textstyle , alternate limits style) |
\textstyle \int_{-N}^{N} e^x\, dx |
||
Double integral | \iint\limits_D \, dx\,dy |
||
Triple integral | \iiint\limits_E \, dx\,dy\,dz |
||
Quadruple integral | \iiiint\limits_F \, dx\,dy\,dz\,dt |
||
Line or path integral | \int_C x^3\, dx + 4y^2\, dy |
||
Closed line or path integral | \oint_C x^3\, dx + 4y^2\, dy |
||
Intersections | \bigcap_1^n p |
||
Unions | \bigcup_1^k p |
Törtek, mátrixok, többsoros képletek
[szerkesztés]Feature | Syntax | How it looks rendered |
---|---|---|
Fractions | \frac{1}{2}=0.5 |
|
Small Fractions | \tfrac{1}{2} = 0.5 |
|
Large (normal) Fractions | \dfrac{k}{k-1} = 0.5 \qquad \dfrac{2}{c + \dfrac{2}{d + \dfrac{1}{2}}} = a |
|
Large (nested) Fractions | \cfrac{2}{c + \cfrac{2}{d + \cfrac{1}{2}}} = a |
|
Binomial coefficients | \binom{n}{k} |
|
Small Binomial coefficients | \tbinom{n}{k} |
|
Large (normal) Binomial coefficients | \dbinom{n}{k} |
|
Matrices | \begin{matrix} x & y \\ z & v \end{matrix} |
|
\begin{vmatrix} x & y \\ z & v \end{vmatrix} |
||
\begin{Vmatrix} x & y \\ z & v \end{Vmatrix} |
||
\begin{bmatrix} 0 & \cdots & 0 \\ \vdots & \ddots & \vdots \\ 0 & \cdots & 0 \end{bmatrix} |
||
\begin{Bmatrix} x & y \\ z & v \end{Bmatrix} |
||
\begin{pmatrix} x & y \\ z & v \end{pmatrix} |
||
\bigl( \begin{smallmatrix} a&b\\ c&d \end{smallmatrix} \bigr) |
||
Case distinctions | f(n) = \begin{cases} n/2, & \mbox{if }n\mbox{ is even} \\ 3n+1, & \mbox{if }n\mbox{ is odd} \end{cases} |
|
Multiline equations | \begin{align} f(x) & = (a+b)^2 \\ & = a^2+2ab+b^2 \\ \end{align} |
|
\begin{alignat}{2} f(x) & = (a-b)^2 \\ & = a^2-2ab+b^2 \\ \end{alignat} |
||
Multiline equations (must define number of colums used ({lcr}) (should not be used unless needed) | \begin{array}{lcl} z & = & a \\ f(x,y,z) & = & x + y + z \end{array} |
|
Multiline equations (more) | \begin{array}{lcr} z & = & a \\ f(x,y,z) & = & x + y + z \end{array} |
|
Breaking up a long expression so that it wraps when necessary. | <math>f(x) \,\!</math> <math>= \sum_{n=0}^\infty a_n x^n </math> <math>= a_0+a_1x+a_2x^2+\cdots</math> |
|
Simultaneous equations | \begin{cases} 3x + 5y + z \\ 7x - 2y + 4z \\ -6x + 3y + 2z \end{cases} |
|
Arrays | \begin{array}{|c|c||c|} a & b & S \\ \hline 0&0&1\\ 0&1&1\\ 1&0&1\\ 1&1&0\\ \end{array} |
Zárójelezés
[szerkesztés]Feature | Syntax | How it looks rendered |
---|---|---|
Bad | ( \frac{1}{2} )
|
|
A helyes megoldás a \left vagy \right kódszó után a kívánt zárójelkarakter megadása. | ||
Good | \left ( \frac{1}{2} \right )
|
A \left és \right kódszavak után többféle zárójel is használható:
Feature | Syntax | How it looks rendered |
---|---|---|
Parentheses | \left ( \frac{a}{b} \right )
|
|
Brackets | \left [ \frac{a}{b} \right ] \quad \left \lbrack \frac{a}{b} \right \rbrack
|
|
Braces | \left \{ \frac{a}{b} \right \} \quad \left \lbrace \frac{a}{b} \right \rbrace
|
|
Angle brackets | \left \langle \frac{a}{b} \right \rangle
|
|
Bars and double bars | \left | \frac{a}{b} \right \vert \left \Vert \frac{c}{d} \right \|
|
|
Floor and ceiling functions: | \left \lfloor \frac{a}{b} \right \rfloor \left \lceil \frac{c}{d} \right \rceil
|
|
Slashes and backslashes | \left / \frac{a}{b} \right \backslash
|
|
Up, down and up-down arrows | \left \uparrow \frac{a}{b} \right \downarrow \quad \left \Uparrow \frac{a}{b} \right \Downarrow \quad \left \updownarrow \frac{a}{b} \right \Updownarrow
|
|
Delimiters can be mixed, as long as \left and \right match |
\left [ 0,1 \right )</code> <br/> <code>\left \langle \psi \right |
|
|
Use \left. and \right. if you don't want a delimiter to appear: |
\left . \frac{A}{B} \right \} \to X
|
|
Size of the delimiters | \big( \Big( \bigg( \Bigg( \dots \Bigg] \bigg] \Big] \big]/ |
|
\big\{ \Big\{ \bigg\{ \Bigg\{ \dots \Bigg\rangle \bigg\rangle \Big\rangle \big\rangle
|
||
\big\| \Big\| \bigg\| \Bigg\| \dots \Bigg| \bigg| \Big| \big|
|
||
\big\lfloor \Big\lfloor \bigg\lfloor \Bigg\lfloor \dots \Bigg\rceil \bigg\rceil \Big\rceil \big\rceil
|
||
\big\uparrow \Big\uparrow \bigg\uparrow \Bigg\uparrow \dots \Bigg\Downarrow \bigg\Downarrow \Big\Downarrow \big\Downarrow
|
||
\big\updownarrow \Big\updownarrow \bigg\updownarrow \Bigg\updownarrow \dots \Bigg\Updownarrow \bigg\Updownarrow \Big\Updownarrow \big\Updownarrow
|
||
\big / \Big / \bigg / \Bigg / \dots \Bigg\backslash \bigg\backslash \Big\backslash \big\backslash
|
Ábécék és betűtípusok
[szerkesztés]A Texvc nem tud tetszőleges Unicode karaktert megjeleníteni. Ugyanakkor képes az alább felsorolt karakterek megjelenítésére, ha a megfelelő kódszóval adjuk meg őket. Más karaktereket, például cirill betűket a szövegben elhelyezhetünk, Unicode karakterként vagy HTML szövegelemként, de ezek a képletekben nem szerepelhetnek.
Greek alphabet | |
---|---|
\Alpha \Beta \Gamma \Delta \Epsilon \Zeta
|
|
\Eta \Theta \Iota \Kappa \Lambda \Mu
|
|
\Nu \Xi \Pi \Rho \Sigma \Tau
|
|
\Upsilon \Phi \Chi \Psi \Omega
|
|
\alpha \beta \gamma \delta \epsilon \zeta
|
|
\eta \theta \iota \kappa \lambda \mu
|
|
\nu \xi \pi \rho \sigma \tau
|
|
\upsilon \phi \chi \psi \omega
|
|
\varepsilon \digamma \vartheta \varkappa
|
|
\varpi \varrho \varsigma \varphi
|
|
Blackboard Bold/Scripts | |
\mathbb{A} \mathbb{B} \mathbb{C} \mathbb{D} \mathbb{E} \mathbb{F} \mathbb{G}
|
|
\mathbb{H} \mathbb{I} \mathbb{J} \mathbb{K} \mathbb{L} \mathbb{M}
|
|
\mathbb{N} \mathbb{O} \mathbb{P} \mathbb{Q} \mathbb{R} \mathbb{S} \mathbb{T}
|
|
\mathbb{U} \mathbb{V} \mathbb{W} \mathbb{X} \mathbb{Y} \mathbb{Z}
|
|
boldface (vectors) | |
\mathbf{A} \mathbf{B} \mathbf{C} \mathbf{D} \mathbf{E} \mathbf{F} \mathbf{G}
|
|
\mathbf{H} \mathbf{I} \mathbf{J} \mathbf{K} \mathbf{L} \mathbf{M}
|
|
\mathbf{N} \mathbf{O} \mathbf{P} \mathbf{Q} \mathbf{R} \mathbf{S} \mathbf{T}
|
|
\mathbf{U} \mathbf{V} \mathbf{W} \mathbf{X} \mathbf{Y} \mathbf{Z}
|
|
\mathbf{a} \mathbf{b} \mathbf{c} \mathbf{d} \mathbf{e} \mathbf{f} \mathbf{g}
|
|
\mathbf{h} \mathbf{i} \mathbf{j} \mathbf{k} \mathbf{l} \mathbf{m}
|
|
\mathbf{n} \mathbf{o} \mathbf{p} \mathbf{q} \mathbf{r} \mathbf{s} \mathbf{t}
|
|
\mathbf{u} \mathbf{v} \mathbf{w} \mathbf{x} \mathbf{y} \mathbf{z}
|
|
\mathbf{0} \mathbf{1} \mathbf{2} \mathbf{3} \mathbf{4}
|
|
\mathbf{5} \mathbf{6} \mathbf{7} \mathbf{8} \mathbf{9}
|
|
Boldface (greek) | |
\boldsymbol{\Alpha} \boldsymbol{\Beta} \boldsymbol{\Gamma} \boldsymbol{\Delta} \boldsymbol{\Epsilon} \boldsymbol{\Zeta}
|
|
\boldsymbol{\Eta} \boldsymbol{\Theta} \boldsymbol{\Iota} \boldsymbol{\Kappa} \boldsymbol{\Lambda} \boldsymbol{\Mu}
|
|
\boldsymbol{\Nu} \boldsymbol{\Xi} \boldsymbol{\Pi} \boldsymbol{\Rho} \boldsymbol{\Sigma} \boldsymbol{\Tau}
|
|
\boldsymbol{\Upsilon} \boldsymbol{\Phi} \boldsymbol{\Chi} \boldsymbol{\Psi} \boldsymbol{\Omega}
|
|
\boldsymbol{\alpha} \boldsymbol{\beta} \boldsymbol{\gamma} \boldsymbol{\delta} \boldsymbol{\epsilon} \boldsymbol{\zeta}
|
|
\boldsymbol{\eta} \boldsymbol{\theta} \boldsymbol{\iota} \boldsymbol{\kappa} \boldsymbol{\lambda} \boldsymbol{\mu}
|
|
\boldsymbol{\nu} \boldsymbol{\xi} \boldsymbol{\pi} \boldsymbol{\rho} \boldsymbol{\sigma} \boldsymbol{\tau}
|
|
\boldsymbol{\upsilon} \boldsymbol{\phi} \boldsymbol{\chi} \boldsymbol{\psi} \boldsymbol{\omega}
|
|
\boldsymbol{\varepsilon} \boldsymbol{\digamma} \boldsymbol{\vartheta} \boldsymbol{\varkappa}
|
|
\boldsymbol{\varpi} \boldsymbol{\varrho} \boldsymbol{\varsigma} \boldsymbol{\varphi}
|
|
Italics | |
\mathit{A} \mathit{B} \mathit{C} \mathit{D} \mathit{E} \mathit{F} \mathit{G}
|
|
\mathit{H} \mathit{I} \mathit{J} \mathit{K} \mathit{L} \mathit{M}
|
|
\mathit{N} \mathit{O} \mathit{P} \mathit{Q} \mathit{R} \mathit{S} \mathit{T}
|
|
\mathit{U} \mathit{V} \mathit{W} \mathit{X} \mathit{Y} \mathit{Z}
|
|
\mathit{a} \mathit{b} \mathit{c} \mathit{d} \mathit{e} \mathit{f} \mathit{g}
|
|
\mathit{h} \mathit{i} \mathit{j} \mathit{k} \mathit{l} \mathit{m}
|
|
\mathit{n} \mathit{o} \mathit{p} \mathit{q} \mathit{r} \mathit{s} \mathit{t}
|
|
\mathit{u} \mathit{v} \mathit{w} \mathit{x} \mathit{y} \mathit{z}
|
|
\mathit{0} \mathit{1} \mathit{2} \mathit{3} \mathit{4}
|
|
\mathit{5} \mathit{6} \mathit{7} \mathit{8} \mathit{9}
|
|
Roman typeface | |
\mathrm{A} \mathrm{B} \mathrm{C} \mathrm{D} \mathrm{E} \mathrm{F} \mathrm{G}
|
|
\mathrm{H} \mathrm{I} \mathrm{J} \mathrm{K} \mathrm{L} \mathrm{M}
|
|
\mathrm{N} \mathrm{O} \mathrm{P} \mathrm{Q} \mathrm{R} \mathrm{S} \mathrm{T}
|
|
\mathrm{U} \mathrm{V} \mathrm{W} \mathrm{X} \mathrm{Y} \mathrm{Z}
|
|
\mathrm{a} \mathrm{b} \mathrm{c} \mathrm{d} \mathrm{e} \mathrm{f} \mathrm{g}
|
|
\mathrm{h} \mathrm{i} \mathrm{j} \mathrm{k} \mathrm{l} \mathrm{m}
|
|
\mathrm{n} \mathrm{o} \mathrm{p} \mathrm{q} \mathrm{r} \mathrm{s} \mathrm{t}
|
|
\mathrm{u} \mathrm{v} \mathrm{w} \mathrm{x} \mathrm{y} \mathrm{z}
|
|
\mathrm{0} \mathrm{1} \mathrm{2} \mathrm{3} \mathrm{4}
|
|
\mathrm{5} \mathrm{6} \mathrm{7} \mathrm{8} \mathrm{9}
|
|
Fraktur typeface | |
\mathfrak{A} \mathfrak{B} \mathfrak{C} \mathfrak{D} \mathfrak{E} \mathfrak{F} \mathfrak{G}
|
|
\mathfrak{H} \mathfrak{I} \mathfrak{J} \mathfrak{K} \mathfrak{L} \mathfrak{M}
|
|
\mathfrak{N} \mathfrak{O} \mathfrak{P} \mathfrak{Q} \mathfrak{R} \mathfrak{S} \mathfrak{T}
|
|
\mathfrak{U} \mathfrak{V} \mathfrak{W} \mathfrak{X} \mathfrak{Y} \mathfrak{Z}
|
|
\mathfrak{a} \mathfrak{b} \mathfrak{c} \mathfrak{d} \mathfrak{e} \mathfrak{f} \mathfrak{g}
|
|
\mathfrak{h} \mathfrak{i} \mathfrak{j} \mathfrak{k} \mathfrak{l} \mathfrak{m}
|
|
\mathfrak{n} \mathfrak{o} \mathfrak{p} \mathfrak{q} \mathfrak{r} \mathfrak{s} \mathfrak{t}
|
|
\mathfrak{u} \mathfrak{v} \mathfrak{w} \mathfrak{x} \mathfrak{y} \mathfrak{z}
|
|
\mathfrak{0} \mathfrak{1} \mathfrak{2} \mathfrak{3} \mathfrak{4}
|
|
\mathfrak{5} \mathfrak{6} \mathfrak{7} \mathfrak{8} \mathfrak{9}
|
|
Calligraphy/Script | |
\mathcal{A} \mathcal{B} \mathcal{C} \mathcal{D} \mathcal{E} \mathcal{F} \mathcal{G}
|
|
\mathcal{H} \mathcal{I} \mathcal{J} \mathcal{K} \mathcal{L} \mathcal{M}
|
|
\mathcal{N} \mathcal{O} \mathcal{P} \mathcal{Q} \mathcal{R} \mathcal{S} \mathcal{T}
|
|
\mathcal{U} \mathcal{V} \mathcal{W} \mathcal{X} \mathcal{Y} \mathcal{Z}
|
|
Hebrew | |
\aleph \beth \gimel \daleth
|
Feature | Syntax | How it looks rendered | |
---|---|---|---|
non-italicised characters | \mbox{abc} |
||
mixed italics (bad) | \mbox{if} n \mbox{is even} |
||
mixed italics (good) | \mbox{if }n\mbox{ is even} |
||
mixed italics (more legible: ~ is a non-breaking space, while "\ " forces a space) | \mbox{if}~n\ \mbox{is even} |
Betűszínek
[szerkesztés]Az egyenletekben, képletekben színek is alkalmazhatók:
{\color{Blue}x^2}+{\color{YellowOrange}2x}-{\color{OliveGreen}1}
x_{1,2}=\frac{-b\pm\sqrt{\color{Red}b^2-4ac}}{2a}
A LaTeX által támogatott ebben a listában vannak felsorolva.
Ne feledje, hogy nem célszerű kizárólag színnel megjelölni valamit, mivel az a megkülönböztetés el fog tűnni monokróm képernyőn, fekete-fehér nyomtatásban vagy színvak felhasználó előtt.
Formatting issues
[szerkesztés]Tagolás
[szerkesztés]Ne feledje, hogy a TeX a szavak közötti távolságokat rendszerint magától is megfelelően kezeli, de néha szükségét láthatja a közvetlen irányításnak.
Feature | Syntax | How it looks rendered |
---|---|---|
double quad space | a \qquad b |
|
quad space | a \quad b |
|
text space | a\ b |
|
text space without PNG conversion | a \mbox{ } b |
|
large space | a\;b |
|
medium space | a\>b |
[not supported] |
small space | a\,b |
|
no space | ab |
|
small negative space | a\!b |
Nagyon hosszú kifejezéseket a program eltörhet, különben túl széles területre terjedne ki a megjelenített kifejezés.
<math>0+1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19+20+\cdots</math>
Ez megakadályozható, ha a kifejezést kapcsos zárójelek { } közé foglalja.
<math>{0+1+2+3+4+5+6+7+8+9+10+11+12+13+14+15+16+17+18+19+20+\cdots}</math>
Alignment with normal text flow
[szerkesztés]Az alapértelmezett megjelenési formátumfájlban levő
img.tex { vertical-align: middle; }
utasításnak megfelelően egy efféle beszúrt kifejezés függőleges igazítása megfelelő. Ha ettől el kíván térni, akkor használja a <math style="vertical-align:-100%;">...</math>
sémát, és hangolja a vertical-align
argumentumot a kívánt állapot eléréséig. A képlet megjelenése függhet a böngésző típusától és annak beállításaitól.
Ne feledje, hogy ha ilyen típusú speciális megoldást alkalmaz, akkor ha a formulákat megjelenítő programon később valami finomítást végeznek, a külön beállított megjelenési képek elromolhatnak. Ezért csak indokolt esetben használja a különleges beállításokat.
Kényszerített PNG megjelenítés
[szerkesztés]Ha kényszeríteni akarja a programot a PNG ábraként való megjelenítésre, adja a
To force the formula to render as PNG, add \,
(small space) at the end of the formula (where it is not rendered). This will force PNG if the user is in "HTML if simple" mode, but not for "HTML if possible" mode (math rendering settings in preferences).
You can also use \,\!
(small space and negative space, which cancel out) anywhere inside the math tags. This does force PNG even in "HTML if possible" mode, unlike \,
.
This could be useful to keep the rendering of formulae in a proof consistent, for example, or to fix formulae that render incorrectly in HTML (at one time, a^{2+2} rendered with an extra underscore), or to demonstrate how something is rendered when it would normally show up as HTML (as in the examples above).
For instance:
Syntax | How it looks rendered |
---|---|
a^{c+2} |
|
a^{c+2} \, |
|
a^{\,\!c+2} |
|
a^{b^{c+2}} |
(WRONG with option "HTML if possible or else PNG"!) |
a^{b^{c+2}} \, |
(WRONG with option "HTML if possible or else PNG"!) |
a^{b^{c+2}}\approx 5 |
(due to "" correctly displayed, no code "\,\!" needed) |
a^{b^{\,\!c+2}} |
|
\int_{-N}^{N} e^x\, dx |
This has been tested with most of the formulae on this page, and seems to work perfectly.
You might want to include a comment in the HTML so people don't "correct" the formula by removing it:
- <!-- The \,\! is to keep the formula rendered as PNG instead of HTML. Please don't remove it.-->
Commutative diagrams
[szerkesztés]To make a , there are three steps:
- Write the diagram in
- Convert to
- Upload the file to Wikimedia Commons
Diagrams in TeX
[szerkesztés]Xy-pic (online manual) is the most powerful and general-purpose diagram package in TeX.
Simpler packages include:
The following is a template for Xy-pic, together with a to increase the in , so that the diagram is not truncated by over-eager cropping (suggested in :TUGboat, Volume 17 1996, No. 3):
\documentclass{amsart} \usepackage[all, ps, dvips]{xy} % Loading the XY-Pic package % Using postscript driver for smoother curves \usepackage{color} % For invisible frame \begin{document} \thispagestyle{empty} % No page numbers \SelectTips{eu}{} % Euler arrowheads (tips) \setlength{\fboxsep}{0pt} % Frame box margin {\color{white}\framebox{{\color{black}$$ % Frame for margin \xymatrix{ % The diagram is a 3x3 matrix %%% Diagram goes here %%% } $$}}} % end math, end frame \end{document}
Convert to SVG
[szerkesztés]Once you have produced your diagram in LaTeX (or TeX), you can convert it to an SVG file using the following sequence of commands:
pdflatex file.tex pdfcrop --clip file.pdf tmp.pdf pdf2svg tmp.pdf file.svg (rm tmp.pdf at the end)
If you do not have pdflatex (which is unlikely) you can also use the commands
latex file.tex dvipdfm file.dvi
to get a PDF version of your diagram. The pdfcrop and pdf2svg utilities are needed for this procedure.
An alternative, which goes via PS rather than PDF, is:
latex comm.tex dvips -E -y 2500 -o comm.eps comm.dvi eps2eps -dNOCACHE comm.eps comm2.eps pstoedit -f sk comm2.eps comm.sk inkscape -z -f comm.sk -l comm.svg
These produce a DVI file, convert it to EPS (rescaling by 2.5x), convert fonts to outlines, and convert to SVG via Sketch. One advantage is that rescaling makes smaller or more complex diagrams more legible, as xy-pic normally sizes for printed matter.
Programs
[szerkesztés]In general, you will not be able to get anywhere with diagrams without TeX and Ghostscript, and the inkscape
program is a useful tool for creating or modifying your diagrams by hand. There is also a utility pstoedit
which supports direct conversion from Postscript files to many vector graphics formats, but it requires a non-free plugin to convert to SVG, and regardless of the format, this editor has not been successful in using it to convert diagrams with diagonal arrows from TeX-created files.
These programs are:
- a working TeX distribution, such as
Upload the file
[szerkesztés]As the diagram is your own work, upload it to Wikimedia Commons, so that all projects (notably, all languages) can use it without having to copy it to their language's Wiki. (If you've previously uploaded a file to somewhere other than Commons, to Commons.)
- Check size
- Before uploading, check that the default size of the image is neither too large nor too small by opening in an SVG application and viewing at default size (100% scaling), otherwise adjust the -y option to dvips.
- Name
- Make sure the file has a .
- Upload
- Login to Wikimedia Commons, then upload the file; for the Summary, give a brief description.
Now go to the and add a description, including the source code, using this template (using {{Information}}):
{{Information |Description = {{en| Description [[:en:Link to WP page|topic]] }} |Source = Own work, created as per: [[:en:meta:Help:Displaying a formula#Commutative diagrams]]; source code below. |Date = The Creation Date, like 1999-12-31 |Author = [[User:YourUserName|Your Real Name]] |Permission = Public domain; (or other license) see below. }} == LaTeX source == <source lang="latex"> % LaTeX source here </source> == [[Commons:Copyright tags|Licensing]]: == {{self|PD-self (or other license)|author=[[User:YourUserName|Your Real Name]]}} [[Category:Descriptive categories, such as "Group theory"]] [[Category:Commutative diagrams]]
- Source code
- Include the source code in the , in a LaTeX source section, so that the diagram can be edited in future.
- Include the complete .tex file, not just the fragment, so future editors do not need to reconstruct a compilable file.
- License
- The most common license for commutative diagrams is PD-self; some use PD-ineligible, especially for simple diagrams, or other licenses. Please do not use the GFDL, as it requires the entire text of the GFDL to be attached to any document that uses the diagram.
- Description
- If possible, link to a Wikipedia page relevant to the diagram.
- Category
- Include [[Category:Commutative diagrams]] [[Kategória:Wikipédia-inkubátor]], so that it appears in commons:Category:Commutative diagrams. There are also subcategories, which you may choose to use.
- Include image
- Now include the image on the original page via [[Image:Diagram.svg]]
Examples
[szerkesztés]A sample conforming diagram is commons:Image:PSU-PU.svg.
Examples
[szerkesztés]Quadratic Polynomial
[szerkesztés]
<math>ax^2 + bx + c = 0</math>
Quadratic Polynomial (Force PNG Rendering)
[szerkesztés]
<math>ax^2 + bx + c = 0\,\!</math>
Quadratic Formula
[szerkesztés]
<math>x=\frac{-b\pm\sqrt{b^2-4ac}}{2a}</math>
Tall Parentheses and Fractions
[szerkesztés]
<math>2 = \left(
\frac{\left(3-x\right) \times 2}{3-x}
\right)</math>
<math>S_{\text{new}} = S_{\text{old}} - \frac{ \left( 5-T \right) ^2} {2}</math>
Integrals
[szerkesztés]
<math>\int_a^x \!\!\!\int_a^s f(y)\,dy\,ds
= \int_a^x f(y)(x-y)\,dy</math>
Summation
[szerkesztés]
<math>\sum_{m=1}^\infty\sum_{n=1}^\infty\frac{m^2\,n}
{3^m\left(m\,3^n+n\,3^m\right)}</math>
Differential Equation
[szerkesztés]
<math>u'' + p(x)u' + q(x)u=f(x),\quad x>a</math>
Complex numbers
[szerkesztés]
<math>|\bar{z}| = |z|,
|(\bar{z})^n| = |z|^n,
\arg(z^n) = n \arg(z)</math>
Limits
[szerkesztés]
<math>\lim_{z\rightarrow z_0} f(z)=f(z_0)</math>
Integral Equation
[szerkesztés]
<math>\phi_n(\kappa) =
\frac{1}{4\pi^2\kappa^2} \int_0^\infty
\frac{\sin(\kappa R)}{\kappa R}
\frac{\partial}{\partial R}
\left[R^2\frac{\partial D_n(R)}{\partial R}\right]\,dR</math>
Example
[szerkesztés]
<math>\phi_n(\kappa) =
0.033C_n^2\kappa^{-11/3},\quad
\frac{1}{L_0}\ll\kappa\ll\frac{1}{l_0}</math>
Continuation and cases
[szerkesztés]
<math>
f(x) =
\begin{cases}
1 & -1 \le x < 0 \\
\frac{1}{2} & x = 0 \\
1 - x^2 & \mbox{otherwise}
\end{cases}
</math>
Prefixed subscript
[szerkesztés]
<math>{}_pF_q(a_1,\dots,a_p;c_1,\dots,c_q;z)
= \sum_{n=0}^\infty
\frac{(a_1)_n\cdots(a_p)_n}{(c_1)_n\cdots(c_q)_n}
\frac{z^n}{n!}</math>
Fraction and small fraction
[szerkesztés]<math> \frac {a}{b}\ \tfrac {a}{b} </math>
Bug reports
[szerkesztés]Discussions, bug reports and feature requests should go to the Wikitech-l mailing list. These can also be filed on Mediazilla under MediaWiki extensions.
See also
[szerkesztés]- Typesetting of mathematical formulas
- Proposed m:Music markup
- Table of mathematical symbols
- mw:Extension:Blahtex, or blahtex: a LaTeX to MathML converter for Wikipedia
- General help for editing a Wiki page
- Mimetex alternative for another way to display mathematics using Mimetex.cgi
External links
[szerkesztés]- A LaTeX tutorial.
- A paper introducing TeX—see page 39 onwards for a good introduction to the maths side of things.
- A paper introducing LaTeX—skip to page 49 for the math section. See page 63 for a complete reference list of symbols included in LaTeX and AMS-LaTeX.
- The Comprehensive LaTeX Symbol List.
- AMS-LaTeX guide.
- A set of public domain fixed-size math symbol bitmaps.
- MathML: A product of the W3C Math working group, is a low-level specification for describing mathematics as a basis for machine to machine communication.