Szerkesztő:Ogodej/próbalap
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
Családfa
[szerkesztés]| Höelün | Jiszügej-bátur | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Börte | Temüdzsin ( Dzsingisz kán) 1206-1227 | Kaszar | Kacsjun | Temüge | Belgütej | Behter | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dzsocsi | Csagatáj | Töregene Khatun | Ögödej 1229-1241 | Sorgagtani Beki | Toluj | Alaháj Beki | Csecsejhen | Alaltun | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Batu | Berke | Baidar | Güjük 1246-1248 | Ogul Kajmis | Kashin | Organa | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szártak | Siremün | Kaidu | Mubarak | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Möngke 1251-1259 | Kubiláj 1260-1294 | Hülegü | Arik Böke 1260-1264 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Zenjin | Abaka | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Temür | Argun | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Soahm | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
India művészete
[szerkesztés]
| |||
| Dátum | Történelem | Vallás-Filozófia-Kultúra | Művészet |
|---|---|---|---|
| i. e. 4000 | Korai indus civilizáció | Rigvéda és a védikus hagyományok | Korai agyagszobrászat |
| i. e. 4000-2500 | Indus-völgyi civilizáció, Harappa és Mohendzso Dáro | Kapcsolatok Mezopotámiával | Pecsétnyomók, kerámiák |
| i. e. 1500 | A Gangesz partján letelepedett törzsi szervezetek | Mahávira, a dzsainizmus alapítása | Az első buddhista műalkotások |
| kb. 600 | Királyságok alapítása | A történelmi Buddha megjelenése | i. e. 300-200 buddhista művészetek, szúpák |
| i. e. 327-325 | Nagy Sándor Indiában | Mahábhárata, Rámájana szövegváltozatai i. e. 800-tól | Az Asóka-oszlop feliratai |
| i.e. 321 | A Maurya Birodalom megalapítása | ||
| i.e. 273 | Nagy Asóka, Csandragupta Maurja unokája, a Maurja Birodalom császára. | Asóka rendeletei, amelyeket bráhmi írással írt le. Az ediktumok leírják buddhista vallási nézeteit és az alattvalói jóléte iránti elkötelezettségét. | |
| i.e. 200 | A Tholkappiyam a tamil nyelv nyelvtanát és morfológiáját írja le; ez a legrégebbi létező tamil nyelvtan | ||
| i.e.100 | Csaraka megírja a Csaraka Szamhitát, tünettant és terápiát az emberi testről | ||
| 1. század | Szent Tamás megérkezik Muzirisba (Kerala). | A cukor előállítása a cukornád növényből Észak-Indiában | |
| 240 | Sri-Gupta megalapítja a Gupta Birodalmat Magadhában, fővárosa Pataliputra | ||
| 4. század | Csandragupta elfoglalja a Gupta trónt | ||
| 5. század | Árjabhata matematikus és csillagász, megírja csillagászati értekezését és az Árja-sziddhantát. | ||
| 6. század | A Gupta Birodalom összeomlása | Az asztrológus, polihisztor Varáhamihira megírja a Panykasziddhántikát, a matematikai csillagászatról szóló értekezést, amely öt szerző öt korábbi csillagászati értekezését foglalja össze. | |
Hinduizmus összecsukható
[szerkesztés]| Hinduizmus |
|---|
 |
Ind filozófia -
|
Hindu források -
|
Vallási élet -
|
Kapcsolódási pontok -
|
Kapcsolódó fogalmak -
|
-
Ribát (erődítmény) Monasztírban -
Ribát Szúszában
Hindu istenség infobox, pozíciós térkép
[szerkesztés]
Bulgaria
Pakistan
Ibn Battuta Itinerary 1332–1346 (Black Sea Area, Central Asia, India, South East Asia and China)
| Ogodej/próbalap |
Prológus és epilógus
[szerkesztés]sejhaj
sejhaj
Prológus
[szerkesztés]Ez itt a prológus
Ez az epilógus
[szerkesztés]epilógus pedig ez
| Ogodej/próbalap |
„A rakodópart alsó kövén ültem
Néztem hogy úszik el a dinnyehéj
”– József Attila: Dunánál
A rakodópart alsó kövén ültem
Néztem hogy úszik el a dinnyehéj
– József Attila: Dunánál
| „ | A rakodópart alsó kövén ültem Néztem hogy úszik el a dinnyehéj |
” |
– József Attila: Dunánál | ||
A lónak négy lába van[1] mégis megbotlik[2]:
citLib próba
[szerkesztés]Leslie P. Peirce: The Imperial Harem: Women and Sovereignty in the Ottoman Empire. (hely nélkül): Oxford University Press. ISBN 978-0-19-508677-5
Megjegyzések
[szerkesztés]
Források
[szerkesztés]- Suriname: Suriname - Paramaribo (holland nyelven). suriname.nu. (Hozzáférés: 2024. november 9.)
- official. web.archive.org, 2004. április 13. (Hozzáférés: 2024. november 9.)
- Tibet Uprising 1956–59 (angol nyelven). Studi of Internakl Conflict. (Hozzáférés: 2024. november 9.)
- A Writer’s Quest to Unearth the Roots of Tibet’s Unrest (angol nyelven). New York Times. (Hozzáférés: 2024. november 9.)
próba [7] mivel azonban a Magyar Köztársasági Érdemrend 1991-ben jött létre, Göncz Árpád csak ekkor kaphatta meg, nem 1990-ben, hivatalba lépésekor.[8]
- ↑ Großlibanon (német nyelven). Alternativgeschichte-Wiki. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
- ↑ Vor 100 Jahren rief Frankreich den Großlibanon aus (német nyelven). domradio.de, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
- ↑ Reports, and Administrative Questions after the Declaration of Greater Lebanon · The Emergence of Greater Lebanon · AUB Libraries Online Exhibits. online-exhibit.aub.edu.lb. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
- ↑ 100 Years of Greater Lebanon | History Today. www.historytoday.com. (Hozzáférés: 2024. november 17.)
- ↑ https://apps.dtic.mil/sti/tr/pdf/ADA295129.pdf
- ↑ https://www.researchgate.net/publication/364889033_Toward_a_Greater_Lebanon.html
- ↑ [https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99100031.TV 1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről]. (Hozzáférés: 2024. november 22.)
- ↑ Kft, Wolters Kluwer Hungary: 1991. évi XXXI. törvény a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről - Törvények és országgyűlési határozatok (angol nyelven). mkogy.jogtar.hu. (Hozzáférés: 2024. november 22.)