Szerkesztő:NyergesAttila
Tisztelt Olvasó!
Remélem az alábbiakban Ön is választ talál kérdéseire! {
Mire használható egy napkollektor?}
{Télen – Nyáron működik?}
{Mennyit takaríthatunk meg vele?
} {Nyárra légkondicionáló rendszer ajándékba! A "rendszer szemléletű" beépítés.}{
}{ Valóban egyszerű a beszerelése !
} {Hogyan fog kinézni a házam a szerelés után} {
} {Mire emlékszünk az általános iskolából?} {
Hogyan csatlakoztatható a már meglévő fűtési rendszerhez?}
{Derűs időben is működik?
}{ Tájolása}
{Mire elég egyetlen tábla?}
{Műszaki paraméterek
}{A következő részegységeket adom hozzá
} {Aktuális fényképek}
{Összegzés}
{Napenergia az Interneten}
Mire használható egy napkollektor?
Bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy úgy gondolta, amit a rezsijébe befizetett, azt szívesebben költötte volna értelmes, okos dolgokra. Egy napkollektor pontosan erre használható: átlagosan éves rezsi-kiadásaink felét megtakaríthatjuk vele, és megvehetjük azt, amire már régóta vágyunk!
Konkrétan hogy is működik? A berendezés a Nap sugárzásának hatására meleg levegőt állít elő, amit csöveken keresztül a házba fuvat. A meleg levegő hatására nő a hőmérséklet - a napkollektor fűti a lakást. Évi rezsi költség 60-70%-át a fűtés teszi ki. A szolár légfűtés ezt a 60-70%-ot váltja ki roppant hatékonyan, az ingyenes, mindenki számára elérhető napenergia felhasználásával! {[Shematik_K.jpg]}
Használható egész évben. Magyarországon a fűtési szezon szeptembertől májusig tart (persze különböző intenzitással). Szeptembertől - decemberig, illetve februártól - májusig nagyon jó hatásfokkal működtettük, szinte alig kellett bekapcsolni a "hagyományos" fűtést, és rengeteg energiát megtakarítottunk. A december és január is szolgált meglepetéssel: ha nem volt köd, és kisütött a Nap, a szerkezet bekapcsolt, és meleg levegőt fújt. Nem zavarja a hideg, csak a napsütésre "hangolódik". Ebben a kettő hónapban inkább fűtés kiegészítésképpen volt használható, mint fűtésre, viszont ha beleszámolom a fűtési szezon további 7 hónapját, akkor azt hiszem, nagyon megérte az árát!
Előző munkahelyem - Európa legnagyobb napkollektor gyártója - ahol szaktanácsadóként dolgoztam. A kollektorok innen származnak. Panel lakásba költöztünk, egy másik városba. Ha feltalálják a panelre szerelhető napkollektorokat, akkor biztosan megint vásárolni fogunk!
{Vissza az elejére}
Télen – Nyáron működik?
Sokan azt hiszik, hogy a napkollektorok csak nyáron használhatóak, hiszen a Nap csak nyáron süt. Szeretném eloszlatni ezt a téves gondolatot!
A Nap egész évben „süt”. A téli és nyári napsütés között az a legnagyobb különbség, hogy nyáron „feljebb” látható a Nap, míg télen lejjebb, majdnem a horizonton jár. A második különbség az, hogy nyáron hosszabb ideig, míg a téli időszakban rövidebb ideig süt.
Az első problémát könnyű orvosolni, mert a napkollektort úgy kell felszerelni, hogy nagyjából a téli időszakbeli nappályára nézzen. Nekem a ház falára voltak szerelve, technikai okokból – kb. 10°-kal megdöntve.
A második problémát, miszerint kevesebb ideig süt a nap – úgy lehet megoldani, hogy több napkollektort, nagyobb felületet szerelünk be. Nekünk ráadásul a Dél - Keleti fekvésű oldal bizonyult a legnaposabbnak, ami tovább növelte a szükséges felület nagyságát.
Télen a Nap csaknem ugyanolyan erősen süt, mint nyáron. Nyáron ugyan a napsugaraknak vékonyabb levegőrétegen kell keresztülhaladniuk, viszont télen kevesebb pára van a levegőben, és a Nap – Föld távolság is kisebb, mint nyáron.
A kollektorok üveggel fedettek, tehát olyanok, mint egy miniatűr üvegház vagy pálmaház: kint hiába tombolnak a mínuszok, belsejükben dübörög a „nyár”.
{Vissza az elejére}
Mennyit takaríthatunk meg vele?
Egyéni számításokra alapozva állíthatom, hogy az éves fűtés kb. 40%-át fedezi, ami igen jelentős megtakarítás. Főképpen akkor érezzük majd jelentősnek, ha az így megmaradó pénzt életszínvonalunk növelésére fordíthatjuk, és olyasmit is vígan megvásárolhatunk, amire eddig sajnáltuk a pénzt!
A médiákban, reklámokban minden pillanatban azzal bombáznak minket, hogy fektessük be a pénzünket valami igazán megtérülő dologba: kötvénybe, biztosításba, lakásba, nyugdíj-előtakarékosságba, stb... ami 30 év múlva garantáltan 20%-os növekedést fog jelenteni. Viszont egy szót sem lehet hallani a megújuló energiák használatáról, amelyek már az első évtől kezdődően biztosan 40-50%-os megtakarítást jelentenek, és évente visszahozzák vételáruk minimum kétszeresét... és nem 20%-ot 30 év múlva. Biztosan vannak olyanok, akik szeretnek várni, sok idejük van, és lelki problémát okoz számukra, a "hirtelen jött" pénz. Aki viszont nem ilyen, az nyugodt szívvel gyarapodjon a megújuló energiák használatával!
A leghidegebb hónapokban – amikor a napsütéses órák száma alacsony, csupán 20-30%-ot tud pótolni, viszont február végétől a hideg májusi napokig, illetve a szeptemberi ősz beálltától novemberig majdnem 100%-ot képes megtakarítani.
Fontos elmondanom, hogy a napkollektorok nem helyettesítik a hagyományos fűtési rendszereket, tehát zúzmarás, hetekig tartó ködös időben természetesen nem fognak elegendő fűtést szolgáltatni. Viszont arra tökéletesen alkalmasak, hogy lényegesen csökkentsük vele a fűtésszámlát, csillapítsuk gáz-, áram-, tüzelő fogyasztásunkat, csökkentsük a gázüzemű fűtőtestek szerviz-költségét, és végül - de nem utolsósorban - védjük a környezetünket.
Tehát ha napkollektort használunk - pénzt takarítunk meg - növekszik életszínvonalunk, többet vásárolhatunk - az egyik legnagyobb hozamú befektetés a piacon - meleggé, otthonossá tesszük lakásunkat - védjük bolygónkat a globális felmelegedéstől - és nem utolsósorban: villoghatunk a szomszédok előtt!
{Vissza az elejére}
Nyárra légkondicionáló rendszer ajándékba! A "rendszer szemléletű" beépítés.
Ha nem félünk a barkácsolástól, és hajlandóak vagyunk kicsivel több szabadidőt beáldozni egy extra rendszer kiépítése érdekében, akkor lássunk valami bonyolultabbat! Építsünk ki olyan rendszert, amely a fűtési időszakban melegíti lakásunkat, míg a forró nyári napokon enyhíti a lakásban uralkodó meleget!
Tudnunk kell, hogy a légkollektorok beszerelésével egy RENDSZERt építünk lakásunkban, amely nem csak a kollektor táblákból áll, hanem a szobákat összekötő légcsatornákból, a keringető ventilátorokból, a termosztátokból valamint az ezeket összehangoló, szabályzó hálózatból. Nagy könnyelműség lenne, ha ezt a rendszert "csak" fűtésre használnánk, hiszen akkor nyáron teljesen kihasználatlanul állna. Ezenkívül tökéletesen alkalmas a teljes lakás kiszellőztetésére is - akár gombnyomásra - akár időkapcsolóval ellátva - amikor nem tartózkodunk a lakásban.
Az alábbi ábra egy ház fűtő - hűtő - szellőztető rendszerét mutatja. {[BekotesSzelloztetessel.bmp]}
Jelmagyarázat: Hbe: a lakás hideg levegője itt áramlik be a napkollektorokba V: Ventilátorok - a gerinccsatornából a szobába fújják a levegőt T: A ventilátorokat szabályzó termosztát, hőmérséklet-mérő É, D: Északi (hideg); Déli (napos) oldal Hü: Hűvös levegő bemenet Z: Elzárócsap Talaj hőcserélő: opcionálisan megépíthető (én személyesen nem hiszek benne)
Vizsgáljuk meg lépésről-lépésre, hogyan építettük!
1. A légkollektorokat a ház elé helyeztük, egymással párhuzamosan összekapcsolva. Ilyenkor az összes napkollektor hideg bemenetét egyetlen légcsatornába vezettük. A meleg kimenetekkel ugyanígy jártunk el: egyetlen vastag csatornába vezettük a levegőt. Tehát elvi ábra:
{[SajatBekotesKollektorok_K.jpg]}A közös légcsatorna belső keresztmetszete = az egyes kollektorok csőcsonkjainak keresztmetszetének összege.
2. A lakásban egy légcsatornát rögzítettünk, amit az ábrán a piros színű vonal szemléltet. ("Gerinccsatorna"). A légcsatorna magasban, a plafon és a falak találkozásánál helyezkedett el. (Az álmennyezet alá is szerelhető). A csatorna és a rögzítő pántok légtechnikai boltban megvásárolhatóak. A falba 100-as lyukakat kell fúrni: a déli oldalon két helyen, az északi oldalon egy helyen. (Az ábrán: Délen Hbe és piros gerinccsatorna -, Északon Hü jelzések ). 3. Megépítettük a lecsatlakozásokat a gerinccsatornáról, amely a lamellás ventilátorok felszerelését jelentette. Az ábrán zöld nyilakkal szemléltetem. 4. Két helyen meg kell szakítani a gerinccsatornát és két elzárócsapot kell rászerelni. A "déli" elzárócsappal a gerinccsatornát lehet légmentesen szeparálni a meleg oldaltól (légkollektorok). Az "északi" csappal a kert- és az északi oldal hideg levegőjére lehet rácsatlakoztatni a gerinccsatornát. A meleg oldal elzárása és a hideg oldal megnyitása nyár elején válik időszerűvé, még a meleg megnyitását és a hideg elzárását ősszel kell egyszer elvégeznünk. (Ugyan nem automata, de az évi 2 csap zárás-/nyitás elviselhető. Pont annyi, mint ahányszor a vízcsaphoz érünk egyetlen kézmosás alkalmával). 5. Fel kell csavarozni a termosztátokat a szobákba (szobába, attól függően, hány különálló légteret akarunk szabályozni) 6. Össze kell kötni a kertben összekapcsolt kollektorokat a házban kiépített gerinccsatornával, és csőhéjjal kell szigetelni a kinti légcsatornát (egyébként télen nagy lenne a veszteség). 7. Össze kell kötni a termosztátot a ventilátorral, a napkollektorok engedélyező kapcsolóival (elég egyetlennel is, hiszen párhuzamosan vannak kapcsolva), illetve a hálózati feszültséggel. Ha időkapcsolóval szeretnénk működtetni a szellőztetést nyáron (dohosodás elkerülése), akkor a hálózati feszültség elé egy időkapcsolót is kell szerelni. A kapcsolási rajz hasonló a lent közölttel. 8. Az északi, hideg oldalon a gerinccsatorna kivezetését kell még kialakítani. Ez lehet egyetlen csőcsonk is, amely lefelé néz (az eső miatt), illetve sűrű háló van előtte (a rovarok miatt). Szükséges vásárolni egy lezárót (kupakot, cső-sapkát) is rá, ugyanis - ellenkező eseten - télen szabadon járhatna a levegő az északi elzárócsapig. Nyáron a hideg előállítására a csőcsonk is megfelelő, hiszen azt a levegőt szívja, amelyet a meteorológia úgy említ, hogy ... fok "árnyékban". Másik lehetőség amit megemlítek - mert már sok helyen találkoztam vele - az a talaj hőcserélő. Ebben az esetben a hideget nem az árnyékos oldal levegőjéből nyerik, hanem egy hőcserélőből, amely a kertben van leásva. Gyakorlatilag egy 100mm-es PVC csőből (pl.: lefolyócsőből) készült csőkígyó, amelyet 0.5 - 1 méter mélyre ássák le egy hűvös oldalon. Egyik oldalon a csőkígyó nyitott (a kert levegőjét szívja), a másik oldalon egy ventilátor szívja ki a levegőt, majd továbbítja a Hü bemenetnek. A levegő a nyitott oldalon beáramlik, majd a föld alatti csőhálózatban lehűl. Sokszor találkoztam már ezzel az elképzeléssel, ezért írtam le. Valójában viszont csak bekapcsoláskor nyerhetünk belőle hideg levegőt, pár perc üzemelés után már nem érzékelhető a hűtő hatás. (Kiszámítható, hogy milyen hosszú csőre lenne szükség ahhoz, hogy folyamatosan nyomja a hideg levegőt (főképpen PVC esetén kell sok), de ez azonos lenne az egész kert feltúrásával. Ráadásul a PVC cső sem olcsó). Akik viszont hisznek az elképzelésben (illetve már láttak jól működő talaj-kollektort), azoknak egy tipp, amivel tovább lehet javítani a hűtés hatásfokát: + a talaj-kollektor ne a környezet levegőjét szívja, hanem a lakásból vezessük vissza a szoba levegőjét. Így - a téli használathoz hasonlóan - egy hurkot alakítottunk ki, amellyel jóval nagyobb hatásfokkal lehet a lakást hűteni. (Ilyenkor szükséges plusz egy elzárócsap a szellőztetéshez)! 9. A Hbe - hideg levegő bemenet, és az Hü - hűvös levegő csőcsonk elé egy szűrőt érdemes szerelni (ami egyetlen textildarab is lehet). Ha hajlamosak vagyunk az allergiára, akkor ez a szűrő fogja megakadályozni, hogy pollenek vagy por jusson a ház levegőjébe. A légtechnikai boltokban elég profi szűrőkkel is találkozhatunk! 10. A gerinccsatornát földelni kell, mert a rendszert házilag építettük... és ugye alapvetően nem légtechnikai szerelők vagyunk... Fő a biztonság!
A rendszer működése: - Fűtési időszakban: a déli oldalon meg van nyitva a légcsatorna, az északi oldalon el van zárva. "Fűtés-üzemmód ". A napkollektorokból áramlik a meleg a házba. A szoba-termosztátok fűtés módra vannak állítva. Akkor kapcsolják be a ventilátorokat, amikor a szoba hőmérséklete a beállított szint alá csökken. A lehűlt levegő lesüllyed, és a Hbe nyíláson keresztül a légkollektorokba kerül. Amikor nem süt a Nap, a napkollektorok engedélyező kapcsolója "tilt", így nem kapcsolódnak be a ventilátorok. - Nyáron: a déli oldalon el van zárva a légcsatorna, az északi oldalon megnyitva. "Hűtés-üzemmód ". A napkollektorok ugyan melegednek, de hőmérsékletük az üveg felületükön keresztül lassan távozik. A szoba-termosztátok hűtés módra vannak állítva, azaz akkor kapcsolják be a ventilátorokat, amikor a szoba hőmérséklete a beállított szint fölé emelkedik. (Természetesen akármilyen alacsony hőmérsékletet nem állíthatunk be, mert ez nem légkondicionáló berendezés. Egyedi tapasztalat szerint - 20 fokos hőmérsékletre vissza tudja hűteni a szobát - ami egy egészséges, kellemes hőmérséklet nyáron). Minthogy nem extrém alacsony hőmérsékletekkel dolgozik - mint egy légkondicionáló - ezért nincs kondenzvíz lecsapódás, amit el kellene vezetni, illetve amiben a légutakra veszélyes baktériumok élhetnének. - Szellőztetés: a termosztáton a fix bekapcsolás állapotot választani. Ilyenkor - a hőmérséklettől függetlenül - beindulnak a ventilátorok, és a szobába friss, pollenmentes levegő áramlik. - Lekapcsolás egy szobára: aktuális szoba-termosztáton lekapcsolni a rendszert. - Egész rendszer lekapcsolás: a rendszer főkapcsolójának lekapcsolása. - Időzített szellőztetés nyáron (pl.: hosszas távollét esetén): a termosztátok fix bekapcsolása, és az időkapcsoló beüzemelése.
Kapcsolási rajz és a lehetséges állapotok táblázatos formában: {[RendszerSzemleletuKapcsolasiRajz_K.BMP]} Üzemmód kapcsoló Hőmérséklet kapcsoló Napkollektor eng. kapcs. Ventilátor FŰTÉS - TÉL a szoba "meleg" Engedélyez ÁLL FŰTÉS - TÉL a szoba "meleg" TILT ÁLL FŰTÉS - TÉL a szoba "hideg" Engedélyez ÜZEMBEN FŰTÉS - TÉL a szoba "hideg" TILT ÁLL HŰTÉS - NYÁR a szoba "meleg" Engedélyez ÜZEMBEN HŰTÉS - NYÁR a szoba "meleg" TILT ÜZEMBEN HŰTÉS - NYÁR a szoba "hideg" Engedélyez ÁLL HŰTÉS - NYÁR a szoba "hideg" TILT ÁLL
Melyek a "rendszer szemléletű" beépítés előnyei? - Olyan rendszert kapunk, amely télen fűt - - Nyáron hűt - Egész évben szellőztet, friss levegőt biztosít - Por- és pollenmentes atmoszférát alakít ki a házban - Megszünteti a dohosodást, párásódást - Jóval optimálisabban használja ki a kollektorokat, mint az egyszerűsített bekötés - A későbbiekben a csatornahálózat bővíthető, továbbfejleszthető { Vissza az elejére}
Valóban egyszerű a beszerelése!
Egyetlen (vagy pár darab) kollektor felszerelése esetén egyszerűbb beépítési módozat választható! Ugyanígy járhatunk el, ha a déli oldalon - egymás mellett találhatóak a fűtött szobák. Itt jegyzem meg, hogy a szerkezet eredeti termékleírása ezt a típusú felszerelést javasolta (igaz, csak egy darab esetén).
Sokan hiszik azt, hogy a napkollektor felszerelése egyet jelent a ház szétfúrásával, faltöréssel, napokig tartó bontással és porral! Pedig ez nem igaz: alig bonyolultabb munka, mint egy konyhai füstelszívó felszerelése. Nem csak a ház építési fázisában szerelhető, hanem a már elkészült házba is telepíthető.
Az alábbiakban szeretnék kedvet csinálni azoknak, akik a fenti bekötés bonyolultsága miatt visszakoztak! A beszerelés lépéseit az alábbi képsorozatban rajzoltam meg: {[Bekotes_Kivul_1.JPG]} {[Bekotes_Kivul_2.jpg]} {[Bekotes_Kivul_3.jpg]} {[Bekotes_Kivul_4.jpg]} {[Bekotes_Kivul_5.jpg]} {[Bekotes_Belul_1.jpg]}
Jelmagyarázat:
1. Válasszuk ki a ház déli oldalát. Ha nincs ilyen, akkor a DNY-D-DK-i irány is megfelel, vagy a legnaposabb oldal. (Természetesen D az ideális). 2. Fúrjunk be 4 tiplit, amelyekhez a napkollektor felfüggesztéseit rögzítjük. 3. Most jön a szerelés legnehezebb része: fúrjuk (véssük) ki a be- és kimenő csövek helyét a falban. (Kalapács + véső ajánlott). 4. Helyezzük a táblát az alsó két felfüggesztésre, majd emeljük a helyére. 5. Rögzítsük a felfüggesztéseket! Ezzel a "kinti" munka be is fejeződött.
6. Menjünk be a házba. Az alsó kivésett lyukba helyezzük a ventilátort, a felső lyukba a pillangó szelepes fedelet. (Ha az fal túl vastag, a leírás szerint flexibilis - harmonika szerű - légcsatornával kell megtoldani még a 4-es fázisban). 7. A vezérlést termosztát végzi, erről később fogok írni.
Fontos elmondani, hogy a szerkezet a ház megépítése után is beszerelhető - tényleg minimális munkával. Ez az egyik legszembetűnőbb különbség a hagyományos "vizes" napkollektor rendszerekkel szemben, hogy a légfűtéshez nem kell végigfúrni, szigetelt csővezetékekkel keresztülvezetni a házat, nem kell külön helyiség a több-száz literes tartálynak és szabályozó szerveknek, nem kell a már meglévő fűtési rendszert nagyobb felületűre cserélni, és - egyáltalán - nem kell szerelőket, munkásokat hívni, akik napokig fúrnak - faragnak (ami mellesleg drágább, mint az egész napkollektor bolti ára).
{[windowventkitext-sml_K.JPG]}Az Interneten találhatóak honlapok (lásd lejjebb), amelyek azt mutatják be, hogy a fal kivésése nélkül, az ablaküvegen / ablakkereten / szellőzőnyílásokon keresztül miképpen lehet a meleg levegőt a házba vezetni. Így elkerülhető a beszerelés legkényesebb mozzanata, a fal vésése. Pl.: lásd kiskép. (Egy amerikai oldalról származik. Mi itthon ennél esztétikusabbat csinálunk!).
{Vissza az elejére}
Hogyan fog kinézni a házam a szerelés után?
Sokan kérdezik tőlem, hogy mennyivel fogja megváltoztatni a szoba külalakját a szerelés. Főként a hölgyek félnek tőle, hogy mindenféle lyukak és ventilátorok fognak megjelenni a nappaliban. Sajnos nincs fényképem a rendszerünkről, de az alábbi vázlat segít elképzelni, hogy mindössze két hangulatos rács, és egy szoba-termosztát fogja szobánkban az "új idők" hangulatát jelképezni. A felső rácson jön ki a meleg levegő, az alsón - ami valójában a ventilátort rejti - a szoba hideg levegője áramlik be. A második kép jobb oldalán - középen megjelenő - termosztát tetszőleges helyen lehet. Legjobb helye a hagyományos fűtési rendszer termosztátja mellett van. {[SzobaBelulrol1_K.jpg]} Szoba belülről - előtte {[SzobaBelulrol2_K.jpg]} Szoba belülről - utána
A ház kívülről Bizonyára arra is mindenki kíváncsi, hogy a szerelés befejeztével hogyan fog megváltozni a ház külső megjelenése, ezt mások észre fogják-e venni, és mi lesz a véleményük a házunkról ... rólunk? Ez a kérdés sokunkat frusztrál és elbizonytalanít. Sokszor hallom, és komolyan rácsodálkozom a következő mondatra: "Házunk családunk büszkesége. Csúnyítsuk el egy napkollektorral?!"
De ugyan - ez tényleg egy valódi probléma? Próbáljuk megfordítani a helyzetet - nézzük a világot mások szemével!
Gondoljunk csak bele: a Balaton partján autózunk. Mindkét oldalon mesés, drága nyaralók sorakoznak. Egyszer csak egy olyan ház mellett haladunk el, amelyre napkollektort szereltek. Mi jut ilyenkor az eszünkbe? Vajon az, hogy mennyire szép lenne ez a ház napkollektor nélkül? Mennyire elcsúnyították! Vagy arra gondolunk, hogy a bentlakóknak IGAZÁN mindene megvan: szép ház, napkollektor... és még mi minden lehet belül? Szerencsés emberek!
Valóban! A mi házunkra is így fognak nézni a szemlélődők, és ahányszor elhaladnak előtte, mindig leplezett vágyódással fognak odapillantani otthonunk büszkeségére, a Napkollektorra!
El kell mondani, hogy a kollektorok alumínium kerete festhető. Tehát ha valakinek nem felelne meg az alumínium fénye, tetszőleges színűre festheti!
Az alábbiakban látható pár - az Internetről származó - kép, amely légfűtéssel szerelt házakat mutat: {[H4_K.jpg]} {[H1_K.jpg]} {[H2_K.jpg]} {[H3_K.jpg]}
{Vissza az elejére}
Mire emlékszünk az általános iskolából?
Ez egy olyan rendszer, amelyet bárki otthon beszerelhet.
De ha az ember elhatározta, hogy nekivág és csak azért is beszereli(!), akkor csakhamar szembesül a következő problémával: Hogyan hangoljuk össze - (1.) A szoba hőmérsékletét, (2.) A napkollektor hőmérsékletét, (3.) Miként kapcsoljuk a ventilátort, (4.) Hogyan fogunk az elektromos hálózatra csatlakozni?
A megoldás kézenfekvő! Olvassuk csak tovább: A légfűtés szabályozó elektronikája a négy elemből áll. Ezeket kell egymással összekapcsolnunk. Nézzük az alábbi ábrát!
{[KapcsolasiRajz02_K.jpg]} Magyarázat: E. A napkollektor táblába épített szabályozó elektronika, amely csak akkor "engedélyezi" a légfűtést, ha a napkollektor hőmérséklete egy bizonyos hőmérsékletet elért. A kapcsoló két kivezetése a szerkezet hátulján jön ki egy sorkapcson keresztül, amely közvetlenül a bevezető légcsatorna mellett kell bevezetni a házba. T. Szoba-termosztát: ez egy "közönséges" szoba-termosztát, amilyet már mindenki láthatott. A szoba falára van szerelve. Ezen lehet beállítani, hogy maximum mekkora hőmérséklet legyen a szobában, maximálisan hány fokra melegítse fel a napkollektor. Itt lehet kikapcsolni is a berendezést. V. Szabályozott ventilátor: ez "szivattyúzza" ki a napkollektorból a felmelegedett levegőt, és továbbítja a szobába. Hálózati feszültséggel működik, az előbb említett elemek ezt kapcsolják be és ki. K. Konnektor, hálózati feszültség.
Az ábra jobb oldalán látható az ekvivalens kapcsolás. Ahogy látható, egy egyszerű soros kapcsolást valósít meg az áramkör. Működése: ha mindkettő kapcsoló be van kapcsolva, akkor működik a ventilátor, és felfűti a szobát.
Sokunkban felmerül a kérdés: ugyan mennyi lehet a fenti áramkör fogyasztása? Elmondható, hogy a ventilátor teljesítménye kisebb, mint egy 25W-os izzóé, és csak akkor kapcsolódik be, amikor a Nap süt, és a belső hőmérséklet nem érte el a termosztáton (T) beállítottat. Egyéni tapasztalat alapján mondhatom, hogy a ventilátor fogyasztása közel 1000-szer kisebb, mint az az energia, amelyet a kollektor megtermel. Senkinek sem kell félni amiatt, hogy megemelkedik a villanyszámlája.
A múltkor egy érdeklődővel beszélgettem. Elmondta, hogy találkozott már az Interneten a szolár légfűtéssel, de olyan napkollektort látott, amelybe bele volt építve a ventilátor és egy napelem. A napelem akkor működött, amikor sütött a Nap, és ekkor táplálta meg a ventilátort. Így szabályzásra sem volt szükség, mert akkor üzemelt a berendezés, amikor meleg volt. Ráadásul a rendszer beszereléséhez nem kellett sem termosztát sem ventilátor, és még áramot sem fogyasztott. Az illető kérdése az volt, hogy mennyivel ügyesebb ez a rendszer annál, amelyet én adok el? Az érdeklődő alaposan meglepődött a válaszon... ...Pár nap gondolkodás után felhívott, és megkérdezte, mikor nézheti meg a rendszert.
Mit mondtam neki?
Megkérdeztem, hogy mekkora teljesítményű ventilátorok hajtják azokat a napkollektorokat. Erre egészen pontos választ kaptam: a számítógép előtt ülve azonnal olvasta a termék paramétereit: a meleg levegőt mozgató ventilátor teljesítménye 2 Watt - 7 Watt. Mire elegendő 2..7 Watt? Kb.: 2 Watt a teljesítménye a két ceruzaelemmel működő kézi ventilátornak, amellyel nyáron oly sok gyerek játszik. Ha visszaemlékszünk, kb.: 7 Watt volt a teljesítménye a Trabant combik szélvédőjére rögzített tapadókorongos ventilátoroknak. (Ez volt a klíma őse). Most álljunk fel, kerüljük meg a számítógépünket, és szemléljük meg a tápegység ventilátorát! Ez 8 Wattos lesz. Helyezzük a kezünket a rács elé!
Biztos, hogy lakásunk fűtéséhez ekkora teljesítmény elegendő?! Ha tíz év múlva elkezd nyikorogni a beépített ventilátort, kicserélése helyett az egész kollektort kidobjuk?
A termosztát és ventilátor szerelése a rögzítésekkel, a napkollektor felszerelésével együtt maximum egy napi munkával megoldható. Az elektronika beszerelése nekünk nem okozhat gondot!
Elevenítsük fel emlékeinket! Technika óra az általános iskolában. Soros kapcsolás szerelése... ...14 évesen nehéz volt? Nem! Akkor most miért ne sikerülne?
! Figyelem! A vezetéket a napkollektor fémburkolata mellett kell elvezetni, illetve az alumínium légcsatorna alatt. Kevésbé körültekintő beszerelés esetén testzárlat keletkezhet, amely veszélyes lehet! Ezért a légcsatornát és a napkollektort földeljük le! (Ez technikailag azt jelenti, hogy még egy vezetéknek kell mennie a hálózati csatlakozó / konnektor "föld"-jétől a légcsatornáig, illetve kollektorig).
{Vissza az elejére}
Hogyan csatlakoztatható a már meglévő fűtési rendszerhez?
Sokan kerestek már a kérdéssel: a hagyományos fűtési rendszerhez miképpen csatlakoztatható a szolár légfűtés? A problémát azt kelti, hogy két termosztát van a szobában: az egyik a "régi", gázhoz, padlófűtéshez vagy hőtárolós kályhához csatlakozó termosztát. A másik az "új", a légfűtés termosztátja, amely a régi mellett/felett/alatt helyezkedik el. Tehát az örök kérdés:
Hogyan fér meg két dudás egy csárdában?
A megoldás egyszerű: az egyik dudás csak addig játsszon, amíg minden ember el nem kezd táncolni, azután pihenhet. A másik dudás meg játsszon folyamatosan, addig amíg az emberek ki nem dőlnek! Nézzük meg, mi fog történni! Az emberek bevonulnak a csárdába, közben semmi dudaszó. A két dudás egyszerre veszi észre, hogy (hoppá!) megtelt a mulató, itt az ideje elkezdeni zenélni. Mindketten kézbe veszik a dudát, és csak fújják, fújják... Egy idő elteltével az emberek jó kedvre derülnek, és mindenki elkezd táncolni. Minthogy az egyik dudásnak az lett mondva, csak addig játsszon, amíg el nem kezdődik a tánc, a fenti jelenetre leteszi hangszerét, és elnyúlik a búbos-kemence mellett. (Ő volt a "drágább" zenész, aki óránként 1 aranyért játszik, ezért a fogadóséknak spórolni kell vele). A másik zenész eközben csak játszik tovább, hiszen neki az lett mondva, hogy addig zenéljen, amíg az emberek ki nem dőlnek. (Ő az "olcsóbb" zenész, óránként egy ezüstpénzért játszik)... Telik - múlik az idő, és elfáradnak az emberek. Ekkor a második dudás is befejezi a játékot, és ő is pihenni megy... De nem tarthat sokáig a pihenés, mert egy pár máris visszatért a táncparkettre...
A fenti analógiában az "olcsóbb" zenész, a napenergia, a "drágább", a hagyományos fűtési rendszer volt. Addig, amíg nincs a szobában meleg, a két fűtési rendszer egyszerre üzemel. Onnantól kezdve, hogy a hőmérséklet elért egy beállított szintet (a fenti példában: az emberek táncra perdültek), a drágább hagyományos fűtés leáll, és a napenergia "viszi a prímet". Ha ez is elért egy meghatározott szintet (a példában itt dőltek ki az emberek), akkor lekapcsol, és a nem fűti tovább a szobát. Innentől kezdve a szoba lassan elkezd hűlni, amíg el nem érkezik az állapot, amikor a napkollektor újból bekapcsol. Elkezd fűteni, amíg a szoba hőmérséklete el nem éri az előbbi szintet (a példában: mindenki kidől).
Hogyan lehet ezt technikailag megvalósítani? A hagyományos fűtés termosztátja mutasson három fokkal kevesebbet, mint a légfűtés termosztátja! Pl.: a régi termosztáton legyen 21 fok, a légfűtés termosztátján 24 fok. Amikor a hőmérséklet alacsony (pl.: 10 fok), mindkét rendszer együttes erővel fogja felmelegíteni a lakást (a két dudás együtt játszik). A hőmérséklet elkezd emelkedni (az emberek jókedve fokozódik). Amikor a hőmérséklet elérte a 21 fokot, a hagyományos fűtés lekapcsol. (Drágább zenész lepihen, de a másik tovább játszik). A hőmérséklet eléri a 24 fokot. Ekkor a légfűtés termosztátja is kikapcsol. ("Mindenki kidőlt" - állapot). A szoba lassan elkezd hűlni... 23.8 fok...23.6 fok... 23.3 fok... 23 fok. Ilyenkor a légfűtés termosztátja úgy érzékeli, hogy be kell kapcsolni, hiszen tartani kell a 24 fokot. Visszakapcsol, aminek hatására a szobát megint elkezdi fűteni... A hőmérséklet megint eléri a 24 fokot, aminek hatására a rendszer lekapcsol. Mindeközben a hagyományos fűtés, a drágább zenész még mindig jóízűen a kemence mellett szundikált! Egyetlen köbcentiméter gázt sem fogyasztott! A ciklus egész nap tart: 24 fokról 23 fokra csökken a hőmérséklet, a légfűtés bekapcsol. Hőmérséklet vissza 24 fokra, a légfűtés leáll. Szoba megint lehűl. 23 foknál a légfűtés megint bekapcsol, és így tovább, stb...
A fenti példa jól szemlélteti a szolár légfűtés és a hagyományos fűtési rendszer kapcsolatát.
Felfűtési stratégia: minthogy nappal általában senki sincs otthon, viszont a készüléket tápláló napenergia csak nappal érhető el, ezért érdemes napközben a lakást "felfűttetni" (minthogy semmibe nem kerül). A légfűtés termosztátját nyugodtan fel lehet tekerni 30 fokra! Az energia tárolása: vizes rendszereknél létezik egy tároló tag - egy több száz literes tartály - amely feladata az összegyűjtött energia tárolása. Többen vádolják azzal a légkollektorokat, hogy nem tárolja az energiát, tehát csak addig a másodpercig működnek, amíg a Nap süt. Azután pedig - mintha elvágták volna! Természetesen ez egy helytelen gondolatmenet. A szoláris légfűtés a szoba bútorzatába, falakban, padlóban és plafonban tárolja az energiát. Ez azt jelenti, hogy a felfűtési fázisban minden egyes elem felveszi a termosztáton beállított hőmérsékletet, majd a fűtés megszűnésekor - kisugározza (passzív sugárzóvá válik). Ez magasabb hőérzetet kelt, mint egy radiátor, mivel minden irányból áramlanak a hősugarak (nem csupán a levegőt melegíti). A szoba szigetelésétől és méretétől, valamint a külső és belső hőmérséklet különbségétől függően csökken a szoba hőfoka az idő múlásával. Egy nagy belmagasságú régi típusú házban a hőmérséklet csökkenés óránként kb.: 0.1 fok. Egy kisebb szobában (ugyan jobb hőszigeteléssel) óránként kb.: 0.2 fokkal csökken a hőmérséklet. Mindkét esetben - a kezdeti 24°C-os hőmérsékletből - 12 óra elteltével még "mindig marad" 22.8 és 21.6 fokos szobahőmérséklet. Ez azt jelenti, hogy a következő napfelkeltéig még mindig bőven a kellemes szobahőmérséklet tartományában marad otthonunk!
Feladat: Mérjük le a hőmérséklet csökkenését lakásunkban! Vegyünk egy digitális hőmérőt. A mért szobában kapcsoljuk le a fűtést. Óránként menjünk be a szobába, és jegyezzük fel a hőmérő állását! Annál lassabban fog csökkeni a hőmérséklet, minél több bútor van a szobában (nagyobb tömeg), illetve minél jobb a falak (ablakok, ajtók) hőszigetelése.
"...régebben mire hazaértünk a munkából, egy kihűlt, fagyos lakás fogadott. Ekkor kellett bekapcsolnunk a fűtést. Amíg a szoba levegője fel nem melegedett, nem volt célszerű levennünk a pulóvereket. A lakás bútorzata, a fotelek, kanapé viszont továbbra is hideg maradt, ezért csak betakarva tudtuk a TV-t nézni. A szoláris légfűtés minőségi változást hozott életünkben. Az egész napi melegítés kellemes klímát teremt a lakásban, és munka után egy jól fűtött, friss levegőjű lakással fogad! "
{Vissza az elejére}
Derűs időben is működik?
A napkollektorok működnek derűs időben is, viszont kisebb teljesítménnyel. Napfényes időben a megvilágítás értéke 100 000 lux is lehet, viszont derűs időben 20 000 lux környéki. Az energia-megmaradás tételére hivatkozva – kevesebb rendelkezésre álló energiából - kevesebb energiát tud hasznosítani, tehát közel sem lesz akkora teljesítménye, mint napsütéses időben. Hideg, szeles - de napsütéses napokon is jól üzemel. A szoláris légfűtés a napsugárzás látható fény tartományára van hangolva, ezért a napkollektort körülvevő levegőréteg hőmérséklete és áramlása (szél) nincs hatással a működésre.
Aki síelt már a Tátrában az tudja, hogy a tél közepén, tomboló mínuszok közt is könnyen le lehet barnulni. Azt hiszem ez a legszemléletesebb példa a szoláris légfűtés téli működésére.
{Vissza az elejére}
Tájolása
A déli irány a legmegfelelőbb tájolás a napkollektor számára. Ha viszont nincs déli rálátás (mint a mi esetünkben), akkor az olyan irányok is megfelelőek, amelyik irányból érkezik napsütés (csak ugyanahhoz a hatáshoz több, nagyobb elnyelő felület szükséges). Lehetséges, hogy a lakóépület árnyékban van. Ilyenkor a kertben - a házhoz közel - kell keresni egy olyan pontot, ahol a szoláris légfűtés számára adott a déli rálátás. A felmelegített levegőt ebben az esetben légcsatornán, csöveken keresztül kell a házba eljuttatni. Ha a ház fala árnyékban van, viszont a háztető napos, akkor a háztetőre kell szerelni a táblát, és a meleg levegőt légcsatornákon keresztül a lakásba vezetni.
Vertikálisan a napkollektornak a Nap pályájára kell nézni. Minthogy a „téli időszak” napsütését szeretnénk hasznosítani, így a tábláknak a föld síkjára megközelítőleg 90°-kell állniuk. (Technológiailag így a legkényelmesebb a rögzítésük).
{Vissza az elejére}
Mire elég egyetlen tábla?
Az eredeti termékspecifikáció szerint egy tábla kb. 30-40 négyzetméter területre elegendő Déli tájolás esetén. Ez légköbméterben kb.: 75-100 köbméter. Persze ne gondoljuk azt, hogy ha már 42 nm-es a szobánk, akkor a szolár légfűtés hatástalan lesz. Ilyenkor is tökéletesen működni fog, de pl.: nem 27°C-ra melegíti a helyiséget, hanem kb. 26°C-ra.
Tudni kell, hogy kevésbé napos időben - több napkollektor biztosabb szolgáltatást nyújt, mint egyetlen.
{Vissza az elejére}
A következő részegységek tartoznak a napkollektorhoz:
Az alábbi eszközöket a napkollektorhoz adom, hogy megkönnyítsem a rendszer telepítését: - magát a napkollektor tábláját - ventilátort - szoba-termosztát - szellőzőrács - a meleg levegő kimenet esztétikussá tételéhez
Amit ezen felül meg kell venni: - A szoba-termosztátot olyan helyre kell szerelni, ahol esztétikusan hat. Így a napkollektort és a termosztátot összekötő két-eres vezeték hossza szoba- és beépítés-függő. A vezeték tehát megvásárolandó. - Vagy villásdugó, vagy egy sorkapocs a villamos hálózatra történő csatlakozáshoz. (Attól függ, honnan "csípjük el" az áramot). - Ha a ház fala nagyon vastag (pl.: vályog ház), akkor szükséges toldásként egy flexibilis légcsatorna, vagy egy darab falvastagság-hosszúságú csődarab, hogy a napkollektor és a ventilátor "összeérjen".
A következő szerszámokra lesz még szükség a szereléshez: - Fúrógép, lehetőleg ütve - fúró - Kalapács, véső, csavarhúzó, blankoló szerszám - Mérőszalag, ceruza, takarófólia, szigetelőszalag
Ha eddig eljutottunk az olvasásban, akkor hátradőlhetünk: Ennyi anyagra és szerszámra lesz szükségünk, hogy telepítsük saját kis napenergia-hasznosítónkat! Semmi több!
Mi - magyarok - évtizedeken keresztül mindent magunk szereltünk: a centrifuga bowdentől az autóig. Azt hiszem, a szolár légfűtés beszerelése közülünk senkin sem foghat ki!
{Vissza az elejére}
Műszaki paraméterek
Méret: 200 cm x 80 cm x 10 cm
Súly: kb. 25-30 kg
Be/kimenet csőcsonk méret: 100 mm átmérőjű
Elnyelő felület: 1.5 négyzetméter
Ajánlott dőlésszög: 60-90°
Anyaga: üveg és alumínium
{Vissza az elejére}
Aktuális fényképek {[BGa_K.jpg]} {[Oldal_K.JPG]} {[JJGa_K.jpg]} {[Benti_K.JPG]} {[KGa_K.jpg]} {[TJ_K.jpg]}
A napkollektorok a garázsomban vannak. Innen történhet az elszállításuk vagy saját járművön / utánfutón, vagy vasúti árufuvarozással. Ha viszont problémát okozna a szállítás, akkor szívesen segítek ennek megszervezésében!
{Vissza az elejére}
Összegzés A napkollektorokat mindenkinek ajánlani tudom! Előtte többféle fűtési rendszert is kipróbáltunk: a fatüzeléstől a tüzelőolajig, az áramtól a palackos gázig. De amíg a fatüzelés körülményes- de olcsó volt, a tüzelőolaj egyszerű, de hihetetlenül drága. Az áram kényelmes és költséges, a palackos gáz viszont egy logisztikai csőd volt. A napkollektorokkal nagyon megvoltunk elégedve, és jelentős költséget sikerült megtakarítani használatukkal. Maximálisan kényelmes és hihetetlenül olcsó, "zöld" energia.
Többféle napkollektoros rendszer létezik. A hagyományos napkollektoros rendszerek töredékéért kapható napenergiás légfűtés tényleg minden igényt kielégít: felszerelése egyszerű, otthon elvégezhető. Nem kell kicserélni a csőhálózatot, a meglévő fűtési rendszert, mert azzal teljesen kompatibilis. Nincs meghibásodási lehetőség. Kezelése, karbantartása gyerekjáték. Kevesen tudják, hogy ezek a rendszerek folyamatosan friss levegőt fújnak a szobába, amivel megszüntetik a párásódást, dohosodást. Hosszabb időre magára hagyott épületrészek esetén (pl.: tetőtér beépítés, nyaralók, apartmanok, nyári konyhák, télen nem fűtött szobák) esetén ideális, mert szinte ingyen biztosítja az állandó hőmérsékletet és szellőztetést. Ha Ön csökkenteni akarja fűtési költségeit, és mindezt a leghatékonyabban és legolcsóbban szeretné, akkor bízvást állíthatom, hogy ez a legjobb megoldás, és tiszta szívvel ajánlom Önnek! (Jelenleg már csak 4 darab van a 8-ból).
{1}
Csere is érdekel, pl.: jármű, gépek, elektronika stb.!
{Vissza az elejére}
Napenergia az Interneten A szolár légfűtés viszonylag új dolog, nem biztos, hogy mindenki találkozott már vele. Ha a leírásom nem volt elegendő, az Interneten is sok információ található hasonló rendszerekről. Így juthatunk el ezekhez:
Google-ba beírni:
légkollektor vagy solar air heating vagy solar air Heater vagy szolár légfűtés
(Vagy innen ctrl+C - vel kimásolni és a Google-ba beilleszteni).
{Vissza az elejére}
Ha nem tudtam minden felmerült kérdésre választ adni, kérem keressen:
Nyerges Attila Tel.: 06 70 368-7814
{.}