Szerkesztő:Novumlore/próbalap

Az ókori Szentkorona-tan szócikk címfelépítése, már a megfogalmazásában arra a történeti tényre mutat rá, hogy a jelenleg elfogadottnak tartott középkori írott eredetű Magyar Szent Korona hagyományát, megelőzte egy ókori, ma talán íratlannak nevezhető Szentkorona-tan. Mégpedig a korona elkészítésének Kr.u. 445. évéhez, a A Szent Korona keletkezése témaköréhez szorosan kapcsolódva. A korona jelenlegi elfogadott középkori keletkezési elmélete Szent Korona-tan alapján, a koronatanhoz tehát egy középkori írott, vagyis feudális államelméletet párosítottak hozzá. Ez eddig még helyén való is, de mivel kiderült, hogy ez a korona nem a középkorban, hanem az ókorban, annak is a végén, vagyis a jelenlegi vélekedésektől számítva mintegy 700 évvel korábban készült, az még nem tartalmazhatta a középkori tanát. Mivel a keletkezése idején még feudális társadalmi rendszer nem is létezett az akkori hunmagyarság lakóterületein, csak egy ősibb társadalmi rendszer képezhette a korona jelképeibe szőtt tanainak az első felépülését. Így, a középkori tanával szemben, egy ókori Szentkorona-tant kell feltételezni a koronakészítés alapmotivációjának.

A feltételezést követő kutatás bizonyította, hogy igen, a Magyar Szentkorona-tant egy ókori társadalmi berendezkedést jelképeiben leíró társadalmi tudat alapozta meg. Mégpedig az ókori hunmagyar népek által élt és kifejlesztett, megnevezve: az ókori nemzetségi társadalmi forma íratlan, pontosabban a korona jelképeibe írt tana alapján. Majd ennek az ókori tannak a feudalizmus megvalósításával a működése felfüggesztésre kerül az ezredik évben, hogy a helyét átvegye a középkori királyság feudalista jogrendszerének immár írottnak nevezett tanai.

A társadalmi alakulatok ismeretei

A koronatan ókori keletkezésének a bizonyításához fontos a társadalmi alakulatok jelenlegi ismeret elméletét felvázolni. Felsorolásban és kiegészítésekkel:

1. Ősközösség: mely a matriarchális és a közösségi tulajdonformát jelenti, osztálynélküli hordatársadalmakkal;

2. Nemzetségi, vagyis az átmeneti társadalmi alakulat: még matriarchális, de már vegyes-tulajdonviszonyok létrejöttével, osztálynélküli törzsszövetségi társadalmakkal;

3. Rabszolgatartó alakulat: már patriarchális és a totális magántulajdonra váltást jelenti, az első valódi osztálytársadalom, a rabszolgatartó és a rabszolga antagonisztikus elkülönülésével, birodalmi államok megalkotásával;

4. Feudális rendszer: patriarchális és a magántulajdonlás működtetésének visszaosztását jelenti bérleti, pontosabban a hűbéri rendszerére, a királyságok osztálytársadalmai;

5. Tőkés társadalmi rend: patriarchális, a totális rabszolgatartó magántulajdon hatalmának felújításával, az osztálytársadalmak legfejlettebb alakulata, a globalista tőkés világrend célkitűzésével;

6. Természeti világgazdaság: a jövő társadalmi alakulata, haladás a matriarchátus, a vegyes tulajdonviszonyok és a fenntartható élet irányába, a valódi osztályok nélküli társadalmak újraalkotása felé, a nemzetségi társadalmi alakulat rekonstrukciójával.

A felsorolásból a 2. és a 6. pontot érdemes a figyelembe állítani. A 2. tétel tartalmazza az őskorból kifejlődő hunmagyar népeknek azt a társadalmi formáját, amelyet maga a Hun Birodalom is megvalósított. Ugyanis a társadalmi fejlődéstörvény kimondja, hogy a népi, nemzeti fejlődés csak a folyamatok egymásutániságában működhet. Esetünkben az ősközösségből nem lehet egy folyamat kihagyásával, egyből rabszolgatartó társadalmat létrehozni. Előtte hosszú évezredekig az emberi tudatot le kell bontani olybá, hogy az elsőként elfogadja a vegyes tulajdon viszonyok kialakulását, majd azt követően képes legyen elfogadni egy totalitárius magánhatalmi uralmat önmaga felett, a rabszolgaság államformájában. De még ekkor is alapvetően fontos, hogy egy patriarchális társadalmi hatalomváltáshoz kizárólag tudatmódosítással, vagyis egy vallásváltással és a tulajdontól való „engedelmes” megfosztással lehet eljutni.

Az ókori Hun Birodalom vesztét is az okozza, hogy a birodalom nemzetségi társadalmi formáját felváltandó, az egyeduralkodó királysággá való átszervezési kísérlete belülről és elhamarkodottan, az államot alkotó népek ellenállásán bukik meg. Hiába készíti el a hun fejedelmi udvar 445-ben az erre a célra készített hunmagyar Szent Koronát, az így királlyá koronázott Atilla királynak a római rabszolgatartó rendszer általi meggyilkoltatásával, az első uralmi katarzis hatására összeomlik az újonnan létrehozott királyi hatalom. Mégpedig azért, mert a nemzetrészek a bajból az addigi egységes nemzetségi társadalmuk fenntartásához való visszatérésben látták a kiutat. Még további 500 évnek kell eltelnie a történelem folyamában, hogy Kr.u. 1000-ben I. István magyar király megkoronázásával, immár sikeressé váljon az addig szabad hunmagyar népet az egyeduralkodói patriarchális és feudális királyságba taszítani. De még ekkor is csak erőteljes vallástérítéssel és egy feudális állam, a Magyar Királyság hatalmi erővel történő megalapításával sikerült.

A Szentkorona-tan kétarcúsága

A Szentkorona-tan kétarcúsága kifejezésének használata szabályszerű. A magyar nyelvben ez a fogalom, hogy kétarcú, azt fejezi ki, hogy a körülmények megváltozásával egy embernek is lehetnek eltérő tulajdonságai, vagyis kétarcúsága. Továbbá az arc egyes számú használata a nyelvi egyszerűség érdekében, a két félarc egységét fejezi ki. A magyarok többsége a koronatudatában eszmeiséggel bíró tárgynak, élő biológiai erővel rendelkező hatalmi szimbólumnak tartja a koronát. Joggal, mert a korona jelképeinek megteremtésében hatalmas emberi alkotó munka épült bele, és a nemzetségi társadalmi modelljük teljes tudásanyagát a korona szerkesztésébe kódolták. Miáltal élő biológiai erő alkotta, átvitt értelemben az ilyen szakrális tárgyaknak bizony arca lehet, még ha az társadalmi arc is, és minden arc két oldalra különíthető el. A legtöbb esetben az arcok szimmetrikusak egymással, de vannak kivételek, így a korona esetében is két ellentétes tanára különíthető el. Miként egy érmének is két eltérő oldala van. Nem a korona kettős szerkezetére értve, hanem az arc egyik feleként tartalmazza azt az ókori tudást és jelképeit, a nemzetségi társadalom tanait, ami alapján képződött. Az arc másik felében pedig az időközben rárakódott és az eredeti tanaival kapcsolatba hozható új tanokat, esetünkben a feudalizmusra jellemző jogrendszernek a működését mutatja.

A koronatan két arcának hasonlatában felvetődhet, hogy a két oldala közül melyik lehet a jó oldala és melyik a rossz? A társadalmi alakulatok felsorolása vázlatpont képes a dilemma megoldására. A törzsfejlődés törvénye kimondja, hogy az igazságot csak az az oldal hordozhatja, amelyik a fejlődés kezdeteitől képes volt a csoport, a faj életútját a napjainkig elhozni. A felsorolásból kitűnik, hogy ez csak az ókori tana lehet, amelyik a kezdetektől fejlődik, és az ókor végén válik a legfejlettebb változatává. Idősávja évmilliókban mérhető. Addig a korona másik arca, a feudális tana csak mintegy 1 ezer éve működik, és ez alatt a rövid idő alatt is megbukott, mert már napjainkban az 5. pont alatti tőkés társadalmi rendnek adta át a hatalmát. Tehát ezért válhatott inaktív állapotában az Országház kupolatermében kiállított tárggyá. De ez mégsem jelenti azt, hogy már nem működőképes embléma. Amint a jövő nemzedékeinek ismét szüksége lehet a nemzetségi társadalmi modelljének a felújítására, a korona ismét kiválthatja a belé helyezett tudás és erő szimbolikus szolgálatát.

A Szentkorona-tan kétarcúságának elméleti leírása

A koronatan két ellentétes félarcra, oldalra elkülönítése a jelenlegi vélekedésektől eltekintve, az alábbiak alapján bontható fel. Használható az íratlan és írott koronatan szerinti csoportosítás, vagy, hogy kik tartoznak a korona alá alapján, csak a király és a nemessége, vagy az egész nemzetre vonatkozik. Itt az előbbi csoportosítás kerül leírásra.

A Szent Korona íratlan, jelképekbe öntött ókori tana

A Magyar Szent Korona íratlan tana fogalomtársítás használható az osztályozásra. Csak annyi a dilemmája, hogy a jelképek elkészítése az írást jelen-e, vagy képzőművészeti alkotást? Ettől függetlenül azt kell érteni rajta, hogy a koronába szerkesztett jelképeknek nem maradt fenn írásos alkotmányszövege . De, hogy volt ilyen az, az alábbi példákon keresztül érzékeltethető. Egyszer a kereszténység jó erkölcsét hordozó Tízparancsolat tanai, másodszor az etelközi Vérszerződés az Anonymus Gesta Hungarorum krónikájában fennmaradt államalkotó tételei. A korona egy fontos jelképét említve, a korona tetején található egyenlő szárú kereszt, mely a korona alá tartozó népek egyenrangúságát volt hivatott megjeleníteni.

A koronatan íratlan eszmeisége tehát a szóképéből adódóan, abból az előző ősi világkorszakból ered, amely a koronatan jó oldala. Annak minden fontosabb jogerkölcsi tanítását tartalmazza, amellyel a Hun Birodalom uralkodó háza képes volt a néptörzseit egységes társadalomba kovácsolni. Mégpedig a világ akkori legnagyobb birodalmában: Mongóliától Írországig és a Lappföldtől a Kaukázus-hegységig, a hódító Római Birodalom területein felülemelkedve. Azzal a céllal alkották meg a koronában tárgyiasult jelképeit, hogy a szakralitása általa megdöntik Rómát, a Nyugatrómai Birodalmat az ekkor már Európa nyugati felében rohamosan terjedő második, vagyis a jelenleg is uralkodó rabszolgatartó világrendet . Helyébe a Szentkoronával a magyari történelem legdicsőbb, az úrnépek nemzetségi társadalmi modelljét ajánlva a fel a korabeli Európa népeinek az az újra egyesítéséhez . Hogy ez a politikai akarat mégsem sikerült akkor a hunmagyaroknak, az már abban a korban is működő pénzhatalom természetellenes uralmával hozható összefüggésbe.

Az ókori nemzetségi társadalmi rendszer főbb jellemzői:

a.) A korona íratlan alkotmánya, az ősi nemzetségi társadalmak állapotából kifejlődött valódi konzervatív köztársasági államformájának a tana. Társadalmi gyakorlatában a polisz elv, mint a vegyes tulajdonviszonyú nemzetségi társadalmi berendezkedése a legfontosabb kiemelendő tanítása. Az egyenlőszárú keresztjével pedig a korona alá tartozás egyenrangúságát hirdeti.

b.) Államszervezetét a nagycsaládokból kialakult területi lakóközösségek nemzetségi társadalmi modellje jellemzi. A nemzetségek teljes területe a rajta élők közös tulajdona volt, és a mindenkori gazdasági szükségszerűség szerint, vegyes tulajdoni viszonyok keretében működtették. A nemzetségfői a nép által megválasztott vezetőkből álltak, akiket alkalmatlanság esetén le is válthattak. Hitviláguk matriarchális, a szeretet, az igazság és az alkotás népe vallása volt.

c.) Társadalmi filozófiája: A Szent Korona országának minden tagja NEMES ember, a szó legszorosabb értelmében, általa éltetve és védve tulajdonosa hazájának.

d.) A korona világnézetét a készítése idején rajta található zománcképek bizonyítják. Ahogy Révay Péter koronaőr is leírja , felül a Pantokrátor vagy Atyaisten, egyik oldalképen Szűz Mária az Anyaisten, és szemben vele Jézus a Fiúisten, így együtt jelenítve meg az ókori hun emberek egyetemesen egységes heteroszexuális világképét, az Ősi- Szentháromság hitvilágát. Jelenleg a Szűz Mária zománckép helyén közismerten Dukász Mihály képe található, az átalakítás ténye nem behatárolt.

e.) Megfogalmazva: a Magyar Szentkorona-tan alapjába a készítése kori, a Kr.u. 445. évre vetítendő, a világ akkori legdicsőbb ókori hunmagyar nemzetségi társadalmának az íratlan eszmeiségét kódolták .

A Szent Korona írott, középkori alkotmányosságának tana

A korona írott alkotmányosságáról csak egy gondolat, mert a főbb jellemzői a Wikipédia más szócikkeiben is megtalálhatóak. Miszerint sokan ezt, a középkori tanát vélik a korona eredeti történelmi alkotmányának. Tévedés annyiban, mert ez csak a korona másik félarca, és a feudalista magyar társadalom történelmi alkotmányával párosítható. Vagyis nem a korona készítése korának az eszmeiségét jelenti. Egyszerűen a koronatan rossz oldala. Amit bizonyít az is, hogy ez a középkori koronatan már nem működik, szerepe inaktív a mai tőkés társadalmi viszonyok közepette. Egyetlen pozitív szerepe emelhető ki, miszerint a királyi intézményrendszer igyekezett az ország egységét megtartani. De mint ismert a történelemből, ez sem sikerült teljes körűen, mert ma Magyarország az ókor óta a legkisebb területét mondhatja magáénak . A dolog lényege, hogy amit a mai értelmiségek tévesen interpretálnak a korona feudális tanának, az a közvélemény, vagyis a nemzet megtévesztése az egyoldalúságával. Itt az ideje, végre revideálni kell az eddigi felfogásokat, az ókori koronatan felélesztésével és tanításainak az elterjesztésével. A feudalizmus tanai, hát, nem a jövőt szolgálják!

Az ókori Szentkorona-tan jövőképe

A történelem mint tantárgy csak akkor lehet egzakt tudományág, ha az általa kutatott elmúlt korok jelenségeiből, a jövő iránymutatására is tud adatokat szolgáltatni. A történelemtudomány újra alkotott fogalmában: a társadalmak történéseinek időrendi összefüggéseit elemző, a múlt kérdéseiből a jövő lehetőségeire választ kereső tudomány, betölthetné az emberi várakozásokat. Mert ha ezzel a szemlélettel tekintünk az ókori Szentkorona-tan itt bemutatott feltárásaira, akkor kezünkbe került egy olyan jövőkép lehetőségének a kidolgozása, amely hivatott lehet a mai világrend hibáinak a teljes feltárásával, egy egyetemes emberi jövőkép megalkotására. Ezt az alkotói folyamatot pedig egyedül, mert más nemzeteknek nincs ilyen szakrális emblémája, csak a magyar nemzet tulajdonában lévő, a Magyar Szent Korona képes vezérelni. A népek szabadságát hordozó, az ókori nemzetségi társadalmi modelljének a biológiai erejével.

Források

• szerk.: Székely György: Magyarország története, Budapest, Akadémiai Kiadó. ISBN 963 05 3561 0 (1/1 kötet) (1984) 
• TERMÉSZETBIBLIA, írta és szerkesztette: Tácsi István, 1-3 kötet, Magánkiadás. ISBN 978 963 12 3043 7 (2015) 
• Grandpierre K., Endre. Atilla és a hunok, írta: Grandpierre Attila, Budapest, Napkút Kiadó. ISBN 963 8478 40 3 (2006) 
• Anonymus. Gesta Hungarorum, fordította: Pais Dezső, Budapest (13. szd.)