Rábeszélőgép - könyv

Egy könyv, amely szót ejt a propagandáról, mindennapos meggyőzésről, hitelességről, információk átadásáról, ráhatásról, érzelmi eszközök használatáról, rábeszélők elleni taktikáról. Miért írták? – A média hatására kialakult szemléletváltozás és a bennük kialakult képek megváltozása az, ami vezette őket az írás során. Véleményük szerint sokáig azt hitték, hogy tömegkommunikációs eszközök azért vannak, hogy tájékoztassák őket, nem pedig azért hogy rájuk sózzanak valamit. Elhitték, hogy minden német rossz, a japánok álnok hitszegők és a fehér amerikaiak becsületesek és megbízhatóak.

Hiszik, hogy nem csak az a lehetséges útja a tévézésnek, hogy mindent el kell hinni. Fontosnak tartják, hogy az emberek ismerjék a dolgok menetét, hatékonyságának rejtelmeit, hogy megvédhessék magukat ezekkel szemben. Különbséget tesznek a rábeszélők, kommunikáció és propaganda között. Nem csak a hallgatóságnak ad támpontot a könyv, hanem a rábeszélőknek is. Ha valaki pontosan végigköveti a leírtakat rájöhet, hogyan lehet belőle jobb előadó. A rábeszélőknek megtanítja, hogyan juttathatják el üzeneteiket a közönségükhöz úgy, hogy azok megértsék, és ne ütközzenek kételyekbe. A civileknek segít elsajátítani azt, hogy különbséget tegyenek az egyenes beszéd és a rejtett tartalmak felismerése között. A rábeszélőgép avagy a propaganda kora

Az 1990es évek elején életfogytig – Demetrick James 16 éves kamaszt. Megölt egy másikat egy pár air Nike cipőért. Amit a tv reklámozott, Michael Jordan-el. Szenátusi helyért vívott harcot a demokrata párt fekete bőrű jelöltje, aki előnyre tett szert, egy másik fehér bőrű emberrel szemben, akivel egy pozícióra pályáztak. A fehér bőrű egy olyan reklámot kezdett el leadni a tévében, amin fehér bőrű kezek téptek szét egy elutasító levelet, miközben egy hang azt mondta, ”Szükséged lett volna erre a munkahelyre, de ők inkább egy kisebbségi csoport tagjának adták, az etnikai kvóták miatt. Fair Play ez?” Mondanom sem kell a fehér bőrű jelölt nyerte meg a választásokat. Mi a közös a szavazók és a kamasz viselkedésében?

A tv, rádió, újság vagy akár egy plakát az utcán mindig azt ecseteli, hogy vegyünk meg valamit a másolás után kezdtek először felgyorsulni a dolgok. Ha minden héten 30 órát tévézünk, akkor 38 ezer hirdetést nézünk meg. Nemcsak a hirdetők és reklámozók, hanem az országok is rengeteget költenek arra, hogy egy általános életideált adjon el. Politikusok, ügyvédek, cégek, munkahelyek, igazából mindenki használja a rábeszélést. Sokszor nem logikai úton, hanem érzelmileg vagy tudat alatt hatnak ránk, például, ha megnézünk egy filmet.

A tömegtermelés volt az első indok, ami fellendítette a kereskedelmet. Ebbe beleértve azt is, hogy az emberek olyan dolgokat is megvásároltak, amikre nem volt szükségük. Csupán a divat és gusztus kielégítése érdekében éltek ezzel a lehetőséggel. De mégsem veszünk meg mindent, amit ránk akarnak erőltetni. Ha nem tudunk az árú előnyeiről, gyártójáról akkor pazarlásnak érezhetjük a megvételét. A gyártók nagy nyomást gyakorolnak a kapcsolattartó személyek képzésére.

A propaganda 1843-ban egy hirdetőcég megalakulása után indult el. Ezt követően rengeteg hasonló szervezetet indítottak, amelyek széleskörű szolgáltatásokat nyújtottak az embereknek. Foglalkozni kezdtek a témával az egyetemek és a tudósok, kutatók is. A legelső reklámkampányok egyikével az első világháborút adták el. Elhitették az emberekkel, hogy Német ország ellen harcolni az ő érdekük és rávették őket mindenre, amit akartak. A mai meggyőzés módszerei az életünket teljes mértékben próbálják befolyásolni. A propaganda szó viszont negatív csengésű maradt, mivel világháborúk előtt, során, és után is ezzel a szóval magyarázták és helyettesítették a meggyőzést. Ma már a propaganda részben új értelmet nyert, de legalábbis kiegészült azzal, hogy a tömegeket befolyásolni akarják bármilyen módon. Viszont a fogalom elkülönül attól, amikor egy rétor érveket és ellenérveket sorakoztat fel. Az ókori szofisták is alkalmazták ezt, akiktől az első könyvek is származnak. De ők a dolgok felfedésére használták és ez, ami megkülönböztette őket a mai propaganda szövegektől, ugyanis ezek a vélemény megváltoztatására törekszenek. Továbbá az időtartam, ami elkülönítette a régi érvelőket a mai rábeszélőktől, ugyanis anno egy szöveg 2 órás is lehetett, míg ma 30 másodperc alatt elhangzanak a tévében a legfontosabb események. Ebből adódik, hogy a régi beszédeket volt ideje feldolgozni az átlagembernek, míg ma néhány másodperce, jobb esetben néhány perce van. A Harvard egyetemen a diákoknak hallgatniuk kellett különböző érvelés órákat és hetente egyszer előadni és bemutatni, hogyan haladnak a dolgokkal. Az ókorban 4 évig tanították a retorikát, hogy minden állampolgár meg tudja védeni magát a bíróság előtt. Ez nem volt egyszerű mivel meg is kellett érteni mások érveit és ki kellett nyilvánítani a sajátjukat.

Az egész témát illetően rengeteg haszontalan könyv is forgalomban van. Ez arra hat ki, hogy kevesen tudják elsajátítani a média által terjesztett szennyek elleni védelmet. A továbbiakban szó van arról, hogy a rábeszélést a mindennapjainkban hogyan használhatjuk, és hogyan élhetnek vissza vele mások. Továbbá célja a legbelsőbb félelmeink, naivságunk vagy hiedelmeink, nézeteink kihasználása és átfestése elleni védelem kialakítása. Ha ezeket el tudjuk sajátítani egyértelműen jobban, tudunk majd védekezni minden külső hatás ellen és mi is jobban tudunk majd hatni másokra.

Külső hivatkozás

PDF formátum: http://mkh.valosag.net/index.php/temakoeroek/hatterhatalom/media-befolyasa/1189-pratkanis-aronson-a-rabeszelgep

Szerző

Aronson, E.- Pratkanis, A.R.: A rábeszélőgép. AB OVO. 1992.