Szerkesztő:NagySzat652/próbalap

Nyelvészet

Késztetés-eredmény szókapcsolatok a magyar nyelvben

Bevezető

Az élő és az élettelen világban is jelen van a két önmagában is bonyolult jelenség a késztetés, és kölcsönös visszahatások következményeként az eredmény, melyeknek önálló elnevezései vannak a saját leíró tudományuk területén a különböző nyelvekben. Úgy a késztetés, mint az eredmény kölcsönös elemi kényszerítő erők hatására változik mindaddig, míg az egyensúly adott pillanatban beáll. Valójában sem a késztetés helye, ideje és módja, sem az eredmény nem állandó.

A nyelvek a külső hatásokat, amelyek térben és időben is megjeleníthetők, sokféle szemlélet alapján jelenítik meg.

Például az "építkező" nyelvek új kifejezéseket alkotnak az új jelenségek, folyamatok felfedezése során, védve nyelvük rendszerének kialakult szabályosságát.

Nyilvánvalóan a nyelvek szabályosságra való "törekvése" csak az elemi szabályok kialakulásának és rögzülésének létrejötte után kezdődhetett el és formálódhatott.

Más nyelvi stratégia a szintén elemi szabályokra épülő, de változó szabályokat megengedő toldalékoló nyelvek felépítése, melyek ugyanakkor részletekben tartalmaznak az építkező nyelvekre jellemző, de nem általánosan alkalmazott szabályokat.

A magyarban a kaotikusnak látszó nyelvtani alakulatok a természet változatosságát és változékonyságát próbálják követni, amik egyúttal lehetővé teszik adott probléma több oldalról történő megközelítését, mielőtt a megoldást végre hajtanák. Egyfajta "előre látást" kölcsönözhet a gondolkodó embernek.

A hátránya ennek a szemléletnek, hogy lassítja a fejlődést, az előnye, hogy igyekszik minél több szempont összegyűjtése alapján értékelni és dönteni, ha módja van rá.

A valóság az, hogy a kétféle szemlélet mindkét nyelv típusban valamilyen módon jelen van, ami a magyarra feltétlenül igaz.

A kérdés filozófiai alapja évek óta kibontakozóban van. (Lásd: iep.utm.edu/embodcog/)

A "késztetés-eredmény" szópárok változatos jelenléte a magyarra jellemző, és tényszerű, ami segít abban, hogy az "új kognitív" filozófiát megértsük és elfogadjuk.

1. A késztetés és műveltetés közötti különbség

A/ Élőlények esetén: a késztetés kedvező esetben optimális aktuális döntés, válasz reakció amely külső és belső hatások (korábbi tapasztalások során keletkezett tudás alapján) érzékelésének, azok belső értékelésének és összegzésének hatására jön létre, vagyis nem meghatározott a reakció, és ezáltal a várható eredmény bár többnyire kiszámítható, nem határozott. A helytelen döntés eredménye tanító jellegű, ami felhasználható a következő, hasonló jellegű döntéshozatal előtt. ( MASLOW, A. S. (2003 [1968]). A lét pszichológiája felé.)

A késztetés elsősorban a megismerést, felismerést, az együttműködést, valamint az optimális döntések meghozatalát segítő válasz reakciók meghozatalát segíti, amely úgy a környezet, mint a tevékeny végrehajtó szempontjait kész figyelembe venni.

B/ A "késztetés" (nevezhetnénk "indíttatásnak" is) és annak nyelvi megjelenései nem csak személyekre, hanem tárgyakra, eseményekre is vonatkoztathatjuk.

1/ Előfordul, hogy az eredmény bizonyos műveltetésre vezet:

Példa:Késztetéselmélet

"A káposzta puffaszt, amitől felpuffadunk. (A szótő "puff" talán hangutánzó szó.)

Az eredmény tanulsága további késztetésekhez, vagy annak elvetéséhez vezethet. Például nem eszünk káposztát.

Másik alternatíva, ha az orvos a probléma elhárítására gyógyszert ír fel, más szóval hatásos gyógyszert "etet" velünk.

Példa biológiai eseményekre:

2/ Méhek kirajzása: az aktuálisan legmegfelelőbb virágzó területet felderítéssel, "mintavétellel", és egymás közötti kommunikációval találják meg, és késztetik a dolgozó méheket helyes döntésre.

A késztetések, majd az eredmények értékelése a különböző élőlényekben, alkalmazkodásukat a külső, változó világhoz nagy mértékben elősegíti, lehetővé téve a "következtetést", az "előre látást", és a fejlődést minden életformára vonatkozóan.

3/ Az ember fejlődését nagy mértékben meghatározó kapcsolatok a természettel is nyomon követhetők a magyar nyelvben.

A késztetés a fizikai világra is értendő, hiszen például a csillagoknak, bolygóknak is van élettartamuk, egymásra hatásuk, mely a földi életre is kihat, befolyásolva mindennapi életünket. Ilyen a gravitáció, a széljárás, az eső, a vulkáni tevékenységek, a Föld eljegesedése vagy felmelegedése.

A súrlódás, amely hőképződéssel jár, például az ősember egyik fontos felfedezése volt, amely során a tűz csiholása, lehetővé tette számára a főtt ételek elkészítését..

Fejlődése nagyon sok, ma nyilvánvalónak gondolt, de fontos felfedezések sorának eredménye.

Például szolgálhat a rakéta működési elve, ami egy felfújt luftballon elengedésekor azt eredményezi, hogy az kirepül a kezünkből. (Lásd: https://Tudásbázis.sulinet.hu/hu/Természet tudományok)

A fizikai hatás-ellenhatás nyelvi megjelenítésre késztetés - eredmény példa:

Amikor a felfújt luftballont el eresztjük, azonnal útnak ered, mint egy rakéta.

Tehát ellenkező irányba megy a levegő és a luftballon.

(valami valamit ki-/ el- ereszt --> a valami (ne-)ki-/ el- ered ).

A szótő: "er-", a toldalék "-eszt" múlt időben "-ett"/ -"ed", múlt időben -"edt".

A késztetés nyelvi megjelenítése a beszélt nyelvekben elsősorban a létfenntartással kapcsolatos, mint pl. az evés, ivás, alvás https://Maslow elmélet – Wikipédia (wikipedia.org) biztonsága.

A magyar nyelvben a toldalékokról általános felfogás az, hogy valamikor önálló szavak, kifejezések voltak. Mivel vannak ma is olyan szótövek amiknek a jelentése értelmezhető, valós módon "levágható" a toldalékjuk. Amennyiben valami formában az evés, ivás, vagy alváshoz köthető, megalapozott a feltételezés, hogy közel áll az ősi változathoz.

Például: "Halaszt halat, halad." A szótő főnév, ma is értelmes, "hal". (Halászó műveltségre utaló mondat. A "halat" tárgy esetű főnévvé lett.)

"Éleszt, élet éled." A szótő ige, ma is értelmes, "él". (Az "éltet" ma főleg dicsőít jelentésű, az "élet" főnévvé vált.)

Nem lehet a folyamatokat olyan kötött formában leírni, mint a felszólítást, vagy a műveltetést, mert nyilvánvalóan csak olyan alakok léteznek, amik alapvetően az aktuális valósághoz, szituációkhoz köthetők.

Példa olyan késztetés-eredmény szópárra, ahol bár a szótő ma is érthető jelentéssel bír, de a toldalékolt szópáron jelentés módosulás történt:

támaszt támad/ támadott valakit-->támadta azt(vagy nem)

Valaki igényt támaszt ügyvédi úton egy földrészre, aminek eredménye egy számára pozitív bírói határozat.

A másik fél szintén ügyvédi úton fellebbezhet, vagyis a bírói döntést megtámadhatja.

A mai példa értelmezhető jelentés bővüléssel.

Az eredeti jelentés valószínűleg olyan támfalra vonatkozott, ami növényekből épült, sátorszerű volt, idővel aszott vagyis száraz lett, legyengült és össze is dőlhetett.

A "tám-" (pl. "támfal") értelmezhető szótő ma is.

A toldalékok "-aszt, -ad, múlt idő "-adott, -adta".

Késztetés az oktatásban https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_520_pszichologia_pedagogusoknak/ch10s03.html:

Nem csupán a múltban, de a modern világban is hasznos az emberek számára a "rugalmas késztetés" (folyamatos jelzés és vissza jelzés) a döntéshozatalban, amely jellegénél fogva nem "szabályos", hanem aktuálisan változó nyelvtani formákat követve jelenik meg a magyarban, bár lassítja a döntési folyamatokat.

-Példa az oktatás nevelésben hosszú századokig alkalmazott poroszos nevelés, ami mintegy tükörképe a "műveltetésnek". Nem volt a diákoknak beleszólása az őket érintő drákói szigorú oktatáshoz.

A mai irányzat, hogy rugalmasan és minél szélesebb körben sikeres legyen az oktatás, a felkészítés, a visszajelzések és azok felhasználása az oktatás színvonalának fejlesztésére,

eléri a diákoknál, hogy ne tekintsenek az oktatásra mint kényszerre, hanem magukévá tegyék amit megtanultak.

Ez a tanítási mód késztetések sorozatára, művelésre és nem műveltetésre épül.

Nyelvtani formáinak sokszínűségéből adódik az a "szóalkotási szabadság", aminek gyakran használatos képviselőit érdemes megismerni akkor is, ha nem "szabályosak".

Ilyen a késztetés-eredmény szókapcsolat.

(Érdemes megemlíteni, hogy a bolygók keringését eleinte csak szabályos, kör formában képzelték el. Ma már tudjuk, hogy ellipszis.)

C/ Műveltetés során jellemző, hogy a válasz reakció határozott, mert vagy előre egyeztetett (amely lehet egyfajta "késztetés" is, például parancs, kényszerítés) a műveltető és a művelő között (vagy például az építtető megegyezik az építővel az elvégzendő feladat, az ár és a határidő tekintetében), vagy az aktuális helyzet által biztosított (például a tanár dolgozatot irat az osztállyal).

A műveltetőnek is elvárása az együtt működés, de a helyes vagy nem helyes végrehajtás eredménye dicsérettel, jutalommal, vagy ellenkező esetben büntetéssel, retorzióval jár.

Hatékony, de kevésbé "előrelátó" is lehet mint a késztetés a döntések során, de szorosan összekapcsolódnak.

Olyan elhatározás, amely belső vagy külső késztetés hatására, vagy külső követelmények hatására történik, amikor is mással végeztetik el a feladatot.

Példa:

"Készíttetek egy áccsal új ablakokat."

Maga is el tudná készíteni, de inkább mással készítteti el. Késztet mást, vagy felszólítja, hogy készítse el. Amennyiben készteti, magyarázattal (például. hogy milyen kialakítást szeretne, mennyiért) hozzásegíti a döntéshez, feladat elvégzéséhez a megbízottat.

Különböző történelmi korszakokban egy munka elvégzésének elfogadására és hibátlan kivitelezésére nem mondhatott egy mester nemet, mert az fő vesztéssel is járhatott.

"Ma megiratom a gyerekkel a holnapi leckéket."

"Elkészíttetem ma a gyerekkel a holnapi leckét."

(Maga is meg tudná írni a leckét, de nem az ő feladata, így mással íratja meg.)

Műveltetni jellemzően valakivel vagy valamivel lehet valamit, olyannal, aki vagy ami (jó esetben) felkészült a feladat elvégzésére, megvalósítására.

Eszközként alkalmazható a késztetéssel valamint a folyamatosan megfigyelt, ellenőrzött eredmény értékelésével fenntartott kapcsolat a tanító és a tanuló, vagy később a megbízó és megbízott között.

Nyelvtani szabályokat nem követnek szigorúan késztetés- eredmény párok, de lényegesek, hiszen a változó világ "bizonytalanságához" amennyire lehet, illeszkednek.

Néhány olyan példa ahol a fentiektől eltérő a toldalékolás, vagy a szótő ma már nem értelmezhető jelentésű:

perdít(i) perdül (vagy nem)

perget(i) pereg (vagy nem)

Ha az e=>ö a "pörög" szó esetében szoknyára mondják, de ha "pereg", a dob pergésre gondolunk.

p=>f

Ma már nem használt alakok a "*ferget" vagy "*fered" (mai jelentésük "fürdet" , "fürdik" )

ferdít(i) ferdül (vagy nem)

fordít(ja) fordul (vagy nem)

forgat(ja) forog (vagy nem)

A "per-, fer-, for-" szótövek ma már önállóan nincsenek meg a magyarban annyira régiek.

A toldalékoknak sincs többnyire ma értelmezhető önálló jelentése, ha csak nem például a "-dűl", "-dúl", ha önálló szóként tekintünk rájuk.

Az alábbi példák nem "szabályosak", mert előfeltételezhető a következmény, keveredik a "műveltetéssel" ("kocogtat") a nyelvtani forma, jelentés bővülés ("kocog") is történt.

koccint koccan

kocogtat kocog

A szótő valószínűleg "korc-" (pl. a gatya korca a visszahajtott rész a madzag számára), amiből talán a "korcs" szó alakult ki, mivel ha pl. üvegről van szó, az el is törhet (kocogtatással jól érzékelhető). A sérült, törött üveget akár "korcs" üvegnek is nevezhették..