Szerkesztő:Nacapanka
Lajtos Panka szobafestő- mázoló, kékharisnya, énekes, közellenség, műfordító, artdesigner, férfiszabó, pszichoterapeuta.
Egyszervolt
[szerkesztés]Művészetének korai szakaszában főleg a festészet és a színház volt meghatározó. Első festményciklusa ami, az "Ambrus és én" címet viseli, jelenleg egy Kelet-Európai magángyűjteményben található. A képek expresszionista, szürrealista hangulata, nagyon élénk színvilága és bátor, erőteljes ecsetkezelése mellett, a személyes érzéseket kifejező, őszinte stílusával aratott osztatlan sikert. Színházi szereplései ekkor leginkább vidéki színpadokon, alternatív kamaraszínházakban történtek. Saját rendezésű darabjait adta elő, a báb előadások, önálló irodalmi és felolvasó estek mellett gyakran zenés darabok, koncertek is színre kerültek. A kis csoportos szerepjátékok nagy rajongója volt. Gyakran töltötte idejét divatbemutatók szervezésével, saját készítésű kollekcióinak bemutatásával, főleg vidéki közönség előtt. Első sikereit egészen fiatalon érte el, egy nemzetközileg is elismert szervezet pályázatán. Ekkor kerültek sokszorosításra, és nagy mennyiségben árusításra ünnepi ajándéktárgyai. A zene iránti szeretetének és érdeklődésének köszönhetően több zenei válogatást is készített főleg a '90-es évek végének nagy slágereiből, rádióműsorokat és beszélgetéseket vezetett. Ekkoriban készítette el első saját dalait is.
Úton, útfélen
[szerkesztés]A kezdeti sikerek, örömök és szárnypróbálgatások után az első nagy próbatételek kora következett. Az érzelmi és egzisztenciális akadályok közt is talált megnyugvást jelentő pontokat az életében. Érzelmeinek kifejezésére, a világ felé közlésére az irodalom mellett az utcai művészeteket, a fotó és videó művészetet, valamint a festészet több ágát is felhasználta. Ekkorra datálható első nagyobb lélegzetvételű könyve, ami a Jegyek és bérletek címet viselte. Az egyébként, végül csonkán maradt rövid epizódokból álló történetfüzér főhőse, aki sok ponton az íróval azonosítható, egy vidéki város buszjáratain utazva, az ismerős-ismeretlen emberek közti kapcsolatokat átlátva, valamint saját fájdalmát kivetítve szövögeti a szálakat. Nagy sikerű képregényeinek főhőse Borsóka városképformáló szerepet is betöltött. Falakon, póznákon, megállókban és buszokon visszaköszönő Borsóka matricák fontos gondolatokat igyekeztek közölni az arrajárók felé. Rövidfilmek sorozatában szerepelt. Főleg az agresszivitás, spontánság, humor és szeretetteljes baráti hangulat jellemezte ezeket a filmeket, amikben főként önmagát alakította, és például a "Nagyon fáj...", vagy a "Jé zombi, hóhér..." kultikus mondatok, amik ma mindannyiunk számára ismerősen csengenek is ekkor születtek meg. Falfestményeire nagy hatást gyakorolt az indián kultúra, valamint lakberendezési projektek sorozatát vitte végbe. Több neves zenekarral dolgozott együtt. Az Undorító a ?, az Impotens kompetensek, az Alkalmi Kapcsolatok és a PuliSka, elégé "one-hit wonder", ugyanakkor a hazai zenei életet nagy mértékben befolyásoló bandák voltak.
Tűz a kinemalvó
[szerkesztés]A rendkívül termékeny alkotói korszakot egy kis csend követte. Ekkor az élet más területein próbált szerencsét. Az útkeresés, célkeresés által meghatározott időben sem szorította háttérbe a művészet iránti vonzalmát. Gyakran adott koncerteket kisebb klubokban és szabadtéren egyaránt. Repertoárjában főleg magyar, műfajilag széles skálán mozgó dalok szerepeltek. Emellett elméleti, művészettörténeti kérdések érdekelték, aminek eredménye képen egy rangos elismerés birtokosa lett. A zenétől, színháztól, a kommunista idők fotóművészetétől kezdve, a testékszerek világán keresztül, a cigányság kultúrájáig rengeteg dolog foglalkoztatta.