Szerkesztő:Mozo/Szerkesztések LaTeXben
A LaTeX egy szövegformázó rendszer, amely segítségével a legkülönbfélébb dokumentumok állíthatóak elő nyomdai minőségben. Segítségével számítógépen szerkeszthetők kiváló minőségű dokumentumok, de igazán a matematikai és tudományos dokumentumok létrehozásához alkalmas. A LaTeX a TeX programot használja a szövegek megformázására. Mind a TeX, mind a LaTeX teljesen ingyenes (freeware), a programért semmit nem kell fizetnünk.
- Ezen az oldalon az alapvető parancsok találhatók, amelyek segítségével könnyedén használható a LaTeX, és megszerkeszthetjük a saját LaTeX dokumentumunkat.[1]
| LaTeX | |
 | |
| Fejlesztő | Leslie Lamport |
| Legfrissebb stabil kiadás | 2ε |
| Licenc | LaTeX Project Public License |
| [www.latex-project.org A LaTeX weboldala] | |
Példa
[szerkesztés]Példa egy LaTeX dokumentum felépítésére.
\documentclass[13pt]{article}
\title{Példa}
\author{Wikipedia}
\begin{document}
\maketitle
\section{1.fejezet}
...
\subsection{1.alfejezet}
...
\section{2.fejezet}
...
\end{document}
| Példa egy LaTeX dokumentumra | A dokumentum kimenete |
|---|---|
\documentclass{article}
\usepackage[latin1]{inputenc}
\usepackage[T1]{fontenc}
\usepackage[magyar]{babel}
\title{Próbadokumentum}
\author{Wikipedia}
\date{2008-05-08}
\begin{document}
\maketitle
\tableofcontents
\section{Bevezetés}
Ide kerül a bevezetés, amely automatikusan
bekerül a Tartalomjegyzékbe.
\subsection{Formula}
A \LaTeX{} könnyedén tudja kezelni a táblázatok,
képletek és grafikonok minden fajtáját.
A képletek egy kicsit bonyolultabbak,
mégis álljon itt egy egyszerű példa.
Einstein leghíresebb képletei közül kettő így hangzik:
\begin{align}
E &= mc^2 \\
m &= \frac{m_0}{\sqrt{1-\frac{v^2}{c^2}}}
\end{align}
De ha valaki nem ír képletet,
nem szükséges ezzel sem foglalkoznia.
\end{document}
|
 |
Dokumentumosztályok
[szerkesztés]Amikor a LaTeX megtervezi a dokumentumot, szüksége van fontos információkra a tervezés előtt, ez pedig a dokumentum típusa. Ez a parancs meg kell hogy előzzön minden más parancsot.
| book | Valódi könyv hozható létre a segítségével. |
| report | Rövid könyvek, diplomamunkák létrehozására alkalmas. Nincs benne \part rész. |
| article | Rövid dokumentumok létrahozására alkalmas. Nincs \part és \chapter rész. |
| letter | Üzleti és magánlevelek formázására alkalmas. |
| slides | Nagy és jól látható betűket használ, így fóliákat, diasorokat hozhatunk létre vele. |
Definiálása:
\documentclass{osztály}
Tartalom begépelése előtt használjuk a \begin{document}, valamint a dokumentum végén a \end{document} parancsot.
Kapcsolók
[szerkesztés]A kapcsolók használatával a dokumentumosztályok paraméterei kisebb-nagyobb mértékben módosíthatók.
| 10pt/11pt/12pt | Az alapértelmezett betűméret változtatható. |
| letterpaper/a4paper | A papírméret állítható be. |
| twocolumn | A teljes dokumentum 2 hasábos lesz. |
| twoside | Két oldalasra állítja a dokumentumot. |
| draft | Dupla sorközt állít be a dokumentumban. |
Használata: \documentclass[kapcs,kapcs]{osztály}.
Csomagok
[szerkesztés]| fullpage | 1 inches margók. |
| anysize | Margók beállítása: \marginsize{l}{r}{t}{b}. |
| multicol | n darab hasáb használata: \begin{multicols}{n}. |
| latexsym | LATEX szimbólum. |
| graphicx | Kép beszúrása: \includegraphics[width=x]{file}. A LaTeX a .png kiterjesztésű képeket fogadja el. |
| url | Url beszúrása: \url{http://...}. |
Használata a \begin{document} parancs elött.
\usepackage{package}
Cím
[szerkesztés]| \author{szöveg} | Dokumentum írója. |
| \title{szöveg} | Dokumentum címe. |
| \date{szöveg} | Dátum. |
Ezek a parancsok a \begin{document} elé kerülnek. A \maketitle deklaráció a dokumentum elejére kerül.
Egyéb
[szerkesztés]| \pagestyle{empty} | Üres fej-, lábléc, valamint nincs oldalszámozás. |
| \today | Beszúrja az aznapi dátumot, [Hónap Nap, Év] formátumban. |
Dokumentum struktúrák
[szerkesztés]
A könyveket, hosszabb dokumentumokat általában részekre, fejezetekre és szakaszokra bontják, hogy az olvasó jobban el tudjon igazodni. Természetesen a LaTeX segítségével ezt is meg lehet valósítani. A függelék parancson kívül, minden parancs kötelező paramétere a fejezet illetve a szakasz címe. Ezek a címek kerülnek majd a Tartalomjegyzékbe, amelyet a \tableofcontents paranccsal készíthetünk el. A Tartalomjegyzék oda kerül majd, ahova a parancsot beírjuk.
| \part{cím} | rész | \chapter{cím} | fejezet |
| \section{cím} | szakasz | \subsection{cím}/tt> | alszakasz |
| \subsubsection{cím} | alalszakasz | \paragraph{cím} | bekezdés |
| \subparagraph{cím} | albekezdés | \appendix | függelék |
Idézetek és versek
[szerkesztés]| \begin{comment} | Megjegyzést írhatunk vele, de az a nyomtatásban nem fog látszódni. |
| \begin{quote} | Idézetek, példák írásához megfelelő környezet. |
| \begin{quotation} | Hosszabb idézetekhez használható. Az új bekezdéseket beljebb kezdi. |
| \begin{verse} | Versek idézéséhez kitűnő, figyel a sortörésekre. |
Listák
[szerkesztés]
| \begin{enumerate} | Számozott lista |
| \begin{itemize} | Felsorolás, pontozott lista |
| \begin{description} | Kiemelt lista, ahol az első (néhány) szó kiemelten szerepel |
A kezdő parancs után \item elem paranccsal adhatjuk hozzá a listához az elemeket. Mind a számozott, mind a pontozott listánál megadható egy opcionális paraméter az elemekhez (\item[x]), így a sorszám és a pont helyett a megadott paraméter kerül. Az opcionális paraméterként megadott jel a description környezet kiemelt szava/jele lesz. A listákat \end{enumerate}, \end{itemize}, \end{description} parancsokkal zárjuk le.
Hivatkozások
[szerkesztés]A hivatkozások segítségével az úsztatott objektumokra akár oldalszám, akár szakasz alapján is hivatkozhatunk. A lábjegyzetek számozásáról és elhelyezéséről a LaTeX gondoskodik.
| \label{címke neve} | A dokumentumban egy adott helyen elhelyezett címke. |
| \ref{címke neve} | A címke helyére hivatkozhatunk. |
| \pageref{címke neve} | A címke oldalszámára hivatkozhatunk. |
| \footnote{szöveg} | Lábjegyzetet helyez el az oldal alján. |
Úsztatott objektumok
[szerkesztés]
Az úsztatott objektumok megnevezés arra utal, hogy az objektumoknak nincs kötött helye a dokumentumban. A LaTeX a legjobb külalak érdekében máshova helyezi őket. Ez a módszer azt eredményezi, hogy ha sok ábrát és táblázatot használunk, akkor azok össze-vissza fognak úszkálni a dokumentumban. Az elhelyezés paraméterrel megadhatjuk az objektum elhelyezését. A LaTeX a megadott karakternek megfelelően próbálja elhelyezni a táblázatot.
h=ide, t=az oldal tetejére, b=az oldal aljára, !="akkor is ha nem néz ki jól"
| \begin{table}[elhelyezés] | Számozott táblázatot szúr be. |
| \begin{figure}[elhelyezés] | Számozott ábrát szúr be. |
| \begin{equation}[elhelyezés] | Számozott egyenletet szúr be. |
| \caption{szöveg} | Táblázatok, ábrák egyenletek nevét adhatjuk meg. |
Szöveg formázása
[szerkesztés]Nyomtatás szó szerint
[szerkesztés]A \begin{verbatim} és a \end{verbatim} parancsok közé írt szöveget a LaTeX nem formázza meg, így ahogy leírjuk a szöveget, úgy fog nyomtatásban is megjelenni. A szövegben lévő parancsok a szöveg részei lesznek, annyi szóköz fog megjelenni, amennyit mi begépelünk. Ez főleg programok forráskódjának beírásakor hasznos. \begin{verbatim*} parancs beírásakor a szóközök is láthatóak lesznek.
Bekezdések igazítása
[szerkesztés]| Környezet | Deklaráció | Eredmény |
| \begin{center} | \centering | Középre zár |
| \begin{flushleft} | \raggedleft | Jobbra zár |
| \begin{flushright} | \raggedright | Balra zár |
Egyéb
[szerkesztés]Szimbólumok
[szerkesztés]| \& | & | \textbackslash | \ |
| \# | # | \& | & |
| \ldots | ... | \textbar | | |
Sorköz
[szerkesztés]| \linespread{x} | x-szeresére növeli a sortávolságot. |
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A szócikkhez alapvetően a könyvet használtuk fel. A könyv első két fejezete (pdf).
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Csárdi Gábor: LaTeX nem túl röviden
- Winston Chang: LaTeX Cheat Sheet
- Wettl Ferenc – Mayer Gyula – Szabó Péter: LaTeX kézikönyv, Panem Kiadó, 2004, ISBN 963545398-1
[[Kategória:TeX]]