Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Mkesmarki/sql

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Structured Query Language: Strukturált lekérdező nyelv.

Angol nyelvterületen 'eszkjuel' a kiejtése. A hagyományokhoz való hűség jegyében sokan 'szíkvel'-nek ejtik, ugyanis korábban Structured English Query Language volt az elnevezés, és ezt rövidítették le.

A relációs adatbázis-kezelők általában az SQL nyelven programozhatók. Az SQL alapvető utasításait közel egyformán valósítják meg, de a később beépült nyelvi elemek körében nagyon nagy az eltérés, az inkompatíbilitás, emiatt számos SQL nyelvjárásról beszélhetünk.

Jellegét tekintve ez a programozási nyelv részben procedurális, részben deklaratív.

Az SQL története

[szerkesztés]

Az SQL alapjait az IBM-nél fektették le, még az 1970-es években. Elvi alapot a relációs adatmodell szolgáltatott, amit Edgar F. Codd híres 12 szabályával írt le először, 1970-ben.

Az IBM, az Oracle és más gyártók is érdekeltek voltak egy szabványos lekérdező nyelv kifejlesztésében, amivel a relációs adatbázisok programozhatók. Az iparági összefogással létrejött ANSI NCITS (National Committee on Information Technology Standards) H2 csoport lerakta az SQL alapjait.

A szabványt az ANSI (Amerikai Nemzeti Szabványügyi Intézet - American National Standards Institute) 1986-ban, az ISO (Nemzetközi Szabványügyi Szervezet - International Organization for Standardization) 1987-ben jegyezte be. Az első változatot SQL86 néven is szokták emlegetni.

Az SQL-t folyamatosan továbbfejlesztették, és négy jelentős kiadást különböztetünk meg:

  • SQL86
  • SQL89
  • SQL92
  • SQL99

Az első kivételével mindegyik szabvány többszintű megvalósítást tesz lehetővé a gyártóknak (belépő szintű, közepes vagy teljes). Általában a későbbi szabványok belépő szintjei az előző szabvány teljes szintjeinek felelnek meg.

Az SQL nyelv

[szerkesztés]

A nyelvi elemeket szokásos adatdefiníciós (Data Definition Language, DDL) és adatkezelési (Data Manipulation Language, DML) részekre bontani. A nyelvben az utasításokat a pontosvessző választja el egymástól.

Adatdefiníciós utasítások

[szerkesztés]

CREATE

[szerkesztés]

Adatbázis objektum létrehozása. Példa adatbázis tábla definíciójára: 

CREATE TABLE Szamla (
  Szamlaszam NUMERIC(24),
  Tulajdonos VARCHAR(60),
  Nyitas DATE,
  Allapot VARCHAR(1),
    PRIMARY KEY (Szamlaszam)
);

A fenti példa létrehoz egy adatbázis táblát, 4 oszloppal.

ALTER

[szerkesztés]

Adatbázis-objektum módosítása. Példa: 

ALTER TABLE Szamla 
  MODIFY Szamlaszam VARCHAR(26);

A fenti példa megváltoztatja egy adatbázis tábla egy oszlopának típusát.

DROP

[szerkesztés]

Adatbázis-objektum megszűntetése. Példa: 

DROP INDEX Szamla_1;

A fenti példa megszűntet egy indexet.

COMMENT

[szerkesztés]

Megjegyzést fűz egy adatbázis-objektumhoz. Példa: 

COMMENT ON TABLE Szamla IS 'Ügyfelek bankszámlaszámai';
COMMENT ON COLUMN Szamla.Allapot IS 'Számla állapota: "N" - Normál, "D" - Törölve';

A fenti példa megjegyzéseket fűz egy táblához és annak egy mezőjéhez.

Adatkezelő utasítások

[szerkesztés]

SELECT

[szerkesztés]

Az SQL legnagyszerűbb, és legjobban használható utasítása, a lekérdezés. Ez az a nyelvi elem, amely inkább deklaratívnak tekinthető, mint procedurálisnak, hiszen a felhasználó (programozó) csak azt határozza meg, milyen eredményhalmazt szeretne, de a leválogatási algoritmus elkészítése az adatbázis-kezelő feladata.

A SELECT utasítás az adatok egy halmazát válogatja ki egy táblázatba a relációs adatbázisból, és teszi elérhetővé valamilyen technikával a felhasználó számára. Mivel elég nagy adatmennyiségekről lehet szó (szélsőséges esetben az egész adatbázisról), ezért a halmaz általában szekvenciálisan olvasható. Egy mutató (kurzor) mozgatható az eredmény halmazon előre vagy hátra, és kiolvasható, hogy milyen adatok vannak a mutató alatt. Ha a mutató az eredményhalmaz végére vagy elejére ért, azt különleges jelzéssel tudatja az adatbázis-kezelő (EOF - End of File - állomány vége, illetve BOF - Beginning of File, állomány eleje)

Példa: 

SELECT COUNT(*), Tulajdonos
FROM Szamla
WHERE Allapot = 'N'
GROUP BY Tulajdonos
HAVING COUNT(*) > 1
ORDER BY Tulajdonos

A fenti példa kilistázza azokat a személyeket, akiknek egynél több aktív bankszámlája van. Az első oszlopban az aktív bankszámlák száma, a másodikban a tulajdonosok neve olvasható. A táblázat a tulajdonosok neve szerinti emelkedő sorrendben jelenik meg.

A SELECT utasítás több szakaszból állhat, amelyek közül majdnem mindegyik elhagyható, ha az szükséges. Az egyes szakaszok magyarázata:

SELECT
[szerkesztés]

Az eredményhalmaz oszlopait kell itt felsorolni. Nagyon hasznos, hogy további SELECT-ek is lehetnek benne!

Példa: 

SELECT Vevo.Nev, (SELECT SUM(Osszeg) FROM Rendeles WHERE VevoID = Vevo.ID) RendelesOsszeg

A fenti példa a vevő neve mellett megjeleníti az eddigi rendeléseinek összegét is.

FROM
[szerkesztés]

Meghatározza, hogy mely adatbázis-táblákból szeretnénk összegyűjteni az adatokat.

Példa: 

SELECT *
FROM Beteg, Kezeles

A fenti példa az összes beteggel összepárosítja az összes kezelést (Descartes-szorzatot képez). Ennek persze nincs túl sok értelme, hiszen mi minden beteghez csak a hozzá tartozó kezelést szeretnénk látni. Ezt így fogalmazhatjuk meg: 

SELECT *
FROM Beteg KEY JOIN Kezeles

A fenti példa akkor működik, ha van definiált külső kulcs a Kezeles tábláról a Beteg táblára. Egyes SQL kiszolgálók (pld. Oracle) ezt a fajta összekapcsolást nem támogatják, hiába definiálunk külső kulcsot.

WHERE
[szerkesztés]

Szűrési feltételeket fogalmaz meg, amelyek szűkítik az eredményhalmazt (a Descartes-szorzathoz képest). Példa: 

SELECT *
FROM Beteg, Kezeles
WHERE Beteg.ID = Kezeles.BetegID AND Kezeles.Datum = CURRENT DATE

A fenti lekérdezés visszaadja, milyen kezeléseket végeztek ma, és melyik betegeken. A WHERE szakaszban a Boole-algebra kifejezései használhatóak, OR, AND és NOT operátorokkal.

GROUP BY
[szerkesztés]

Egyes sorok összevonását, csoportosítását írja elő az eredménytáblában. Példa: 

SELECT COUNT(*), Tulajdonos
FROM Szamla
WHERE Allapot = 'N'
GROUP BY Tulajdonos

A fenti példa a Tulajdonos oszlop alapján csoportosítja a sorokat. A SELECT részben lévő COUNT(*) egy-egy csoport sorainak számát adja vissza, az összevonás előtt.

HAVING
[szerkesztés]

A WHERE-hez hasonlóan itt is szűrést fogalmazhatunk meg, azonban itt a csoportosítás utáni eredményhalmazra. Példa: 

SELECT COUNT(*), Tulajdonos
FROM Szamla
WHERE Allapot = 'N'
GROUP BY Tulajdonos
HAVING COUNT(*) > 1

Az előző példához képest itt annyi a módosulás, hogy csak azok a csoporok jelennek meg, amelyek egynél több sorból lettek összevonva.

ORDER BY
[szerkesztés]

Az eredményhalmaz rendezését adja meg. Példa: 

SELECT *
FROM Beteg
ORDER BY Szuletes DESC

A fenti példa a betegek listáját adja vissza, születési dátum szerint sorba rendezve, elöl a legfiatalabb beteggel.

Lekérdezési terv
[szerkesztés]

Angolul query plan.

A kurzor létrehozásának technikája adja az SQL kiszolgálók igazi erejét. Nem mindegy ugyanis, hogy sikerül-e a táblákat megfelelő oszlopok (és indexek!) segítségével összekapcsolni, és ezekből kurzort készíteni, vagy pedig átmeneti táblát kell létrehozni az eredményeknek.

Az egyes relációs adatbázis-kezelők egymástól igen eltérő algoritmusokat használnak a lekérdezési tervek megalkotásához. Gyakori a szabály-alapú (rule-based), és a költség-alapú (cost-based) lekérdezési terv készítés. A költség-alapú lekérdezési tervhez ismerni kell az adatok statisztikai eloszlását: átlagát, szórását, stb. A szabály-alapú lekérdezéseknél elegendő csak a relációs adatbázis szerkezetének ismerete. A legtöbb relációs adatbázis-kezelő a kettő valamilyen kombinációjával dolgozik.

Sok gyártó SQL megvalósításában lehetséges a keresési stratégia befolyásolása, úgynevezett programozói lekérdezési tippek (query hints) segítségével. Azonban minél jobb egy adatbázis-kezelő, annál kevésbé szükséges ezek használata.

INSERT

[szerkesztés]

Adatokat ad hozzá egy táblához. Példa: 

INSERT INTO Szamla (Szamlaszam, Tulajdonos, Nyitas, Allapot)
VALUES (123456, 'H. Kovács Géza', '1996.05.14.', 'N');

UPDATE

[szerkesztés]

Módosítást hajt végre az adatokon. Példa: 

UPDATE Szamla SET Allapot = 'D' WHERE Szamlaszam = 123456;

A fenti utasítás megváltoztatja az egyik számla állapotát.

DELETE

[szerkesztés]

Adatokat töröl egy táblából. Példa: 

DELETE FROM Beteg WHERE TAJ = '123 456 789';

Ez az utasítás egy beteg összes adatát törli a Beteg táblából.

Egyéb utasítások

[szerkesztés]

Az SQL-t az idők során kiegészítették olyan tulajdonságokkal, hogy a programozók képesek legyenek benne bonyolult algoritmusokat is írni. Ez akkor válhat szükségessé, ha például komoly adatkezelési feladatokat szeretnénk az ügyfél-oldalról a kiszolgáló-oldalra áthelyezni, az ott elérhető sokkal nagyobb tejesítmény miatt. De az is lehet, hogy csak egyszerűsíteni akarjuk a programozást felhasználói függvények létrehozásával (például szükségünk lenne egy olyan függvényre, ami a TAJ számból kiszedi a szóközöket).

Az SQL nyelv részei a változókezelés, elágazások, ciklusok kezelése, kivételkezelés, stb.

A legnagyobb különbségek az SQL kiszolgálók között éppen ezeknél a nyelvi elemeknél adódik: ahány gyártó, annyiféle megvalósítás.

Az egyéb nyelvi elemek szemléltetésére álljon itt egy Sybase ASA SQL példa: 

CREATE FUNCTION DigitsOnly(IN M_Nev VARCHAR(30))
RETURNS VARCHAR(30)
BEGIN
  DECLARE M_Result VARCHAR(16);
  DECLARE i INTEGER;
  SET i = 1;
  SET M_Result = ;
  WHILE (i <= LENGTH(M_Nev)) LOOP
    ID SUBSTR(M_Nev, i, 1) BETWEEN '0' AND '9' THEN
      SET M_Result = M_Result + SUBSTR(M_Nev, i, 1)
    END IF;
    SET i = i + 1;
  END LOOP;
  IF m_Result =  THEN
    RETURN(Null)
  ELSE
    RETURN(M_Result)
  END IF;
END;

A fenti függvény a bemenetére küldött szövegből csak a számjegyeket hagyja meg.

Jelentős különbségek az SQL megvalósítások között

[szerkesztés]

Adattípusok

[szerkesztés]
  • Az Oracle rendszereiben nincs NUMERIC, helyette a NUMBER-t kell használni
  • Az Oracle nem támogatja a VARCHAR-t, helyette a VARCHAR2-t javasolja
  • Az Oracle nem támogatja a LONG VARCHAR-t, helyette a CLOB-ot javasolja
  • Oracle-ben a DATE dátumot és időt is tartalmazhat, más rendszerekben ez csak dátum lehet
  • Egyes megvalósításokban (pld. PostgresSQL) létezik általános típusú adat is, amelyben akármit és akármekkora terjedelemben tárolhatunk
  • Némelyik rendszerben létezik a SMALLINT vagy az INTEGER típus is, mint szabványon kívüli elemek
  • Van olyan rendszer, amiben a BOOL típust is megvalósították

Összekapcsolás

[szerkesztés]

Az SQL kiszolgálók egy része támogatja a SELECT-FROM szakaszba írt összekapcsolási utasításokat, mások csak a SELECT-WHERE szakaszban fogadják el:

Összekapcsolás a SELECT-FROM-ban: 

SELECT *
FROM Beteg KEY JOIN Lelet

Összekapcsolás a WHERE-ben: 

SELECT *
FROM Beteg, Lelet
WHERE Beteg.ID = Lelet.BetegID

Keresés

[szerkesztés]

Bizonyos SQL kiszolgálók gyors keresésnél csak a teljesen pontosan beírt keresőkérdésre találják meg a választ. Gondot kell fordítanunk a kis- és nagybetűkre, valamint az ékezetek helyes használatára (Oracle, Firebird, PostgresSQL).

Más SQL kiszolgálók képesek figyelmen kívül hagyni az ékezeteket és egyenrangúnak tekintik a kis- és nagybetűket a keresés során, ha ezt kérjük (Sybase ASE, Sybase ASA).

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Mkesmarki/sql&oldid=4055606”