Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Misibacsi/tesztoldal/nyelvtani okosságok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A záró írásjel hiánya

[szerkesztés]

(OH. 307., 309. o.)

A kijelentő mondat után akkor nem kell írásjelet tenni, ha a mondat sajátosan kiemelt helyzetű. Ide tartoznak a címek, feliratok, ... valamint a táblázatokban, ábrákban, felsorolásokban szereplő különféle nyelvi egységek.

Ha a felsorolásban ... egy szóból vagy szerkezetből álló olyan nyelvi egységek szerepelnek, amelyek nem kapcsolódnak szervesen a bevezető mondathoz, utánuk nem kell vesszőt, a legvégére pedig pontot tenni. A kezdőbetűk lehetnek kis- és nagybetűsek.

(tehát az általános szabály az, hogy nem kell írásjel)

példa:

A munkáltató cégformája:

  • állami vállalat
  • részvénytársaság
  • betéti társaság
  • kft.
  • egyéb

Ha a felsorolás rovataiban szereplő egy szóból vagy szerkezetből álló nyelvi egységek szervesen kapcsolódnak a bevezető mondat szintaktikai szerkezetéhez, akkor kisbetűvel kell őket kezdeni, egymástól vesszővel vagy pontosvesszővel elválasztva, az utolsó tagot pedig ponttal lezárva.

példa:

A magzatvizet kétféle módon tehetjük vizsgálatra alkalmassá:

  • amniocentézissel,
  • amnioszkópiával.

Ami a képaláírásokra vonatkozik:

A Wikisource-ban nincs benne egyértelműen, ezért idézem az OH 307-308. oldaláról:

A záró írásjel hiánya

"A kijelentő mondat után akkor nem kell írásjelet tenni, ha a mondat sajátosan kiemelt helyzetű. Ide tartoznak a címek, a feliratok, a leveleket záró formulák, valamint a táblázatokban, ábrákban, felsorolásokban szereplő különféle nyelvi egységek."

"A különféle útbaigazító vagy reklámcélú feliratok kiemelt, önálló sorban szereplő szerkezeti egységeit, amelyek állhatnak egyetlen szóból, szószerkezetből vagy bonyolultabb nyelvtani egységből, nem szokás írásjellel lezárni." (például: Kijelölt dohányzóhely).

"Nem szokás kitenni a pontot az ábrák, grafikonok, táblázatok fölé, illetve képek alá írt szavak, szószerkezetek vagy mondatok után sem."

"Az ábrák, képek, grafikonok stb. több részből álló, folyamatosan írt kísérőszövegét, feliratát, az utolsó részt kivéve, ponttal kell lezárni."

A Wikipédia esetében a szócikkekben előforduló ábrák alatti feliratra is a fenti szabály vonatkozik.


Több mint

[szerkesztés]

Idézem az OH-t:

"Ha a mint hasonlítást jelöl, akár kötőszóként, akár elöljáróként, a vesszőt mindig ki kell tenni elé."

"Ha a mint nem összehasonlítást fejez ki (ez főleg a több mint szókapcsolattal fordul elő), nem kell vessző a szókapcsolat két tagja közé." pl. "Több mint tíz évig élt külföldön."

"Ha a mint állapothatározó szerepet tölt be, nem kell vessző:" "Egy kávézóban dolgozott mint pincérnő."


Dátumok írása

[szerkesztés]

(idézetek az OH-ból: 415. oldal)

Az évszámot mindig arab számmal írjuk, utána pontot kell tenni. A hónap neve kiírható teljes egészében vagy rövidítve,de jelölhető akár római, akár arab számmal is. A napot mindig arab számmal kell írni, s utána pontot kell tenni.

Az alapvariációk:

1994. június 14.
1994. jún. 14.
1994. VI. 14.
1994. 06. 14.

A napok sorszámának, valamint a hónapok sorszámának arab számmal írt változatában egyjegyű számok esetén egy nullát szokás a számjegy elé írni: 01, 02, 03 stb.

A hónapok számmal való jelölésekor (bár az arab számok használata is megfelelő), szerencsésebb a római számok alkalmazása, mivel ennek megkülönböztető szerepe is van.

Egyáltalán nem ajánlható az egyes termékek szavatossági idején látható angol minta használata: 11. 12. 03., mivel nem egyértelmű, hogy melyik jelöli az évet, a hónapot és a napot (az angol és az amerikai dátumsorrend ugyanis nem csak a logikus magyar sorrendhez, hanem egymáshoz képest is fordított).

Az évszám utáni pontot el kell hagyni, ha a grammatikai viszonyban van az utána álló hónapnévvel, vagy időt jelölő szóval:

  • 1994. júniusban, de
  • 1994 júniusában
  • 1994. júniusi
  • 1994. évi
  • 1994. őszi, de
  • 1994 őszén
  • 1994. június-júliusban
  • 1994. tavaszi-nyári
  • 1994. szeptember havában
  • 1994. december végén, de
  • 1994 decemberének végén
  • 1848 hősei
  • 1849 mártírjai

Nincs pont az évszám után akkor sem, ha névutós vagy névutó-mellékneves szerkezetben fordul elő:

  • 1994 előtt, 1994 előtti, 1994 és 2001 között

Nem kell pontot tenni az évszám után, ha a mondatban alanyi szerepet tölt be:

  • 1994 feledhetetlen év volt

Helyesírás-ellenőrző

[szerkesztés]

A Firefox alá innen rakhatsz be szótárakat:

https://addons.mozilla.org/hu/firefox/language-tools/

Válaszd a "Hungarian magyar" sorban ezt a linket: "Szótár telepítése", majd a megnyíló oldalon a telepítést (nálam: "Add to Firefox").

Ez a kiegészítő az ismeretlen szavakat aláhúzza a szerkesztésre megnyitott szövegben. Ha csak ez az egyetlen telepített nyelv, akkor lehet, hogy alapból ezt választja ki, de ha nem, akkor a jobb egérgomb megnyomása után a "Helyesírás ellenőrzés" alatt a "nyelvek"-nél ki kell választani a magyart, vagy azt a nyelvet, amit ellenőrizni akarsz. A kiegészítő csak az ismeretlen szavakat ellenőrzi, tehát például a neveket is alá fogja húzni, és a ragozást, meg a nagybetűk használatát nem tudja ellenőrizni.

A Firefox beállításainál ki lehet választani, hogy állandóan legyen-e bekapcsolva az ellenőrzés, vagy ne legyen. Válaszd azt, amelyik neked jobb. Ha például gyakran írsz francia szöveget, zavaró lehet, ha a magyar helyesírás szerint ellenőrzi, és mindent aláhúz. Ilyenkor átmenetileg a helyesírás ellenőrzést a jobb egérgombra feljövő menüvel ki lehet kapcsolni, illetve nyelvet lehet vele váltani. Ismeretlen, de jól írt szavakat fel lehet venni a szótárába, a ragozott alakokat is fel kell venni.