Szerkesztő:Milei.vencel/Népiskola

A népiskola az alsófokú, elemi oktatás intézménye az általános iskola megjelenéséig.

Történet

1849-tõl a kiegyezésig

A bécsi kormány 1855-ös rendelete alapján azonban kétféle alapfokú iskolatípus létezett:

• két- vagy háromosztályos alelemi (1858-tól ez a típus is négy osztályossá vált.)
• a négy osztályos főelemi.

Az alelemi tulajdonképpen falusi népiskola volt, ahol egy tanító többnyire osztatlanul, gyakran akár száz gyerekkel foglalkozott egyidejűleg. Főeleminek a városi alapfokú iskolát nevezték, amelyhez gyakran reáliskolát is csatoltak.

Az osztrák kormány kötelezõvé tetted a német nyelv tanitását is. 1860 felé az osztrák abszolutizmus a válságát élte. A központi ellenõrzés fellazult, csökkent a németesités és egyben jelentösen csökkent az iskolák látogatottsága is.

A kiegyezésig, illetve az 1868-as iskolatörvényig Magyarországon csak egyházi fenntartású népiskolák voltak.

A kiegyezés után

Az 1868-as törvény alapján a tananyag minimuma az egyházak által fentartott népiskolai intézetekben: hit- és erkölcstan: olvasás és irás; számolás és a magyar mértékegységek ismerete, nyelvtan, természettan és a természetrajz elemei, hazai földleirás és történelem, gyakorlati útmutatások a mezei gazdaság és kertészet körében, a polgári jogok és kötelességek ismertetése, ének, testgyakorlat. Valamennyi N.-ban az 1879. XVIII. t.-c. óta kötelező tantárgy a magyar nyelv.

Az 1868. törvény megalkotásakor nem volt állami iskola. Típusai: az elemi iskola, felső népiskola, polgári iskola és tanítóképző.

Az elemi népiskola két tanfolyamot foglal magába a) a mindennapi és b) az ismétlő iskolai tanítást. Az első 6 évig, a másik 3 évig tart. Mindkettő kötelező. Az iskolalátogatás kötelessége a 6-ik év betöltésétől a 15-ik év betöltéséig tart. Az ismétlő iskola természetesen nem kötelező azokra, ki felsőbb tanintézetbe lépnek át.

Az elemi iskolákon kivül az 1868. XXXVIII. t.-c. még a következő tanintézeteket szervezte a N.-i intézetek keretében. 1. Felső N., melyet oly községek tartoznak állítani és fentartani, amelyek legalább 5000 lakost számlálnak. Egymástól legfölebb félmérföldnyi távolságra fekvő helységek együtt is állíthatnak felső N.-t. Tanfolyama fiuk számára 3, leányok számára 2 év. Felvétetnek oly tizenkét éves tanulók, akik az elemi N. 6 osztályát jó sikerrel elvégezték, vagy akik ennek megfelelő felvételi vizsgálatot tesznek. 1872. A felső N.-kat fiuk számára megtoldották v. gazdasági vagy ipari egy éves tanfolyammal, de 1882. Ezt a külön tanfolyamot megszüntették s az akkor kiadott tanterv felvette a gazdasági és ipari szakoktatást a törvényben megállapított 3 évi tanfolyam keretébe. A felső N. tantárgyai: 1. Leányok számára: hit- és erkölcstan, anyanyelv (olvasás és nyelvtan, irálytan), a nem magyar ajkuak számára magyar nyelvtan, számtan, történettani tárgyak (földrajz, történelem), természettudományi tárgyak (természetrajz, természettan), női kézi munkák, éneklés. 2. Fiuk számára: a) ha gazdasági szaktanítással van egybekapcsolva: hit- és erkölcstan, magyar nyelv (olvasás, nyelv-, irálytan és fogalmazás), mennyiségtan tárgyak (szám- és mértan kapcsolatban az egyszerü gazdasági könyvvitellel), természettudományi tárgyak, földrajz, történelem és alkotmánytan )egybekötve a mezei rendőri törvényekkel), mezei gazdasági tárgyak (növénytermelés, kertészet, szőllőmivelés, borászat és erdészet; a növények betegségei; mezei gazdasági üzlettan; mezei gazdasági, kertészeti stb. gyakorlatok, méhészet, selyemtenyésztés), művészeti tárgyak (rajzolás és szépirás, éneklés); testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok; b) ha ipari tanműhelylyel van egybekapcsolva: hit- és erkölcstan, magyar nyelv (magyar nyelvtan, irály és üzleti fogalmazás); mennyiségtani tárgyak (szám- és mértan kapcsolatban az ipari egyszerü könyvvitellel), természettudományi tárgyak (természetrajz, természettan, vegytan), történelmi tárgyak (földrajz, történelem és hazai alkotmánytan), iparmű- és nemzetgazdaságtan, ipari gyakorlatok, művészeti tárgyak (szabadkézi rajz, mértani és iparrajz, szépirás, éneklés), testgyakorlás, főleg katonai gyakorlatok.

2. Polgári iskola, melyet nagyobb községek tartoznak felállítani és fentartani felső N. helyett a község lakosai számára, felekezeti különbség nélkül. A polgári iskola fiuk számára 6, leányok számára 4 év. A felvétel az elemi iskola 4 évi folyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány, v. felvételi vizsga alapján történik. Tantárgyak: hit- és erkölcstan; anyanyelv, irálytan és irodalom; ahol a tanítási nyelv nem magyar, ott a magyar nyelv; ahol a tanítási nyelv a magyar, ott a harmadik évfolyamon kezdve a német nyelv; számvetés, mértan; hazai és egyetemes földrajz és történelem; természetrajz és természettan, vegytan; mezei gazdaság vagy ipartan; statisztika; köz- és váltójog alapvonalai; könyvvitel; rajz és szépirás, ének test- és fegyvergyakorlat. Rendkivüli tantárgyak, amint a község ereje engedi: a latin, francia nyelv és a zene. A törvény 76. §-a kimondja, hogy a polgári iskolák négy első osztályában a tanterv ugy állapítandó meg, hogy benne ugyanazok a tantárgyak tanítassanak, mint a középiskola négy osztályában, a latin nyelv kivételével. A polgári iskola e rendezkedés alapján az első négy osztályban általában, de különösen a fővárosban életrevalónak bizonyult. De annál kevésbé bizonyult életrevalónak a két felső osztály, mely 1884 óta számos helyen kereskedelmi iskolává alakult át.

Az 1868. XXXVIII. t.-c. intézkedik még a tanítóképző intézetekről (l. Tanítóképzés) és a tanfelügyelőkről (l. o.). A felső N. és polgári iskolai tanítók képzéséről a törvényben nincs szó.

Magyarországon a 19. század végén három rendbeli népiskolai tanintézet áll fennt : elemi népiskola, felső népiskola és polgári iskola. Az elemi iskola két tanfolyamot foglal magában, úgymint a)a 6 évig tartó mindennapi, és ai a 3 évig terjedő ismétlőiskolai tanítást. — A mindennapi iskolába tartoznak járni a 6. életévöket betöltött gyermekek 12. életévük betöltéséig, az ismétlőbe pedig 12—15 évesek.

Felső népiskolákat a legalább 5000 lakost számláló településeknek kellett felállítani. A tanfolyam a fiúk számára 3, a lányok számára 2 év.

A 19. század legvégén, 1896-ban a magyarországi gyerekeknek még mindig csak 79%-a járt iskolába. A szülők gyakran nem tudták biztositani a gyerekek iskolába való járásához a megfelelö téli ruhát, A tantermek és iskolák száma azonban nem volt elegendő és sok helyen messziről, gyalogosan jártak be a tanköteles gyerekek, a téli félévben a sokfelé kövezetlen, sáros utakon ez alig volt megvalósítható. Az iskolaépületek düledező volta, az iskolák túlzsúfoltsága és a tanítók lakáshiánya szintén jellemző volt.