Szerkesztő:Milei.vencel/Kréta

• Agia Photia (minószi vidéki székhely)
• Agia Triada (Phaistos nyári palotája)
• Aptera (fontos városállam az ókorban)
• Amnissos (minószi kikötő)
• Anemospilia (minószi templom, emberáldozat helye)
• Archanes (minószi épület, valószínűleg palota)
• Örmény (késő minószi temető)
• Chalasmenos (késő minószi település)
• Chamaizi (régi palotakori ház)
• Eleutherna (római város)
• Fourni (szintén Phourni ; nekropolisz Archanes közelében)
• Fournou Koryfi (korai minószi település)
• Gortyn (késő római település)
• Gournia (késő minószi város)
• Heraklion (régészeti múzeum)
• Itanos (minószi / dór kikötőváros)
• Karphi (késő szubminoai település)
• Katalymata (egykori dombtetős település Pachia Ammos közelében)
• Kato Zakros (minószi palota)
• Arkadi kolostor
• Preveli kolostor
• Moni Gonias kolostor Kolymvariban
• Toplou kolostor
• Knosszosz (minószi palota)
• Lasaia (római település)
• Lappa (ősi városállam, ma Argiroupolis)
• Lato (dór település)
• Lisos (hellenisztikus-római város, Asclepius fontos szentélye)
• Malia palota (minószi palota)
• Matala (neolitikus barlangok)
• Palekastro (minószi város)
• Panagia Kera Kritsa -ban (görögkeleti templom 13 -tól Század)
• Petras (minószi palota)
• Phaistos (minószi palota)
• Phalasarna (hellenisztikus-római kikötőváros)
• Phoinix (kikötőváros és püspökség)
• Pyrgos (minószi település)
• Rhizenia (archaikus város)
• Spinalonga, lakatlan kis sziget (korábban velencei erőd, később Európa egyik leprás kolóniája)
• Sybrita (késő minószi városi alapítvány)
• Tylissos (minószi vidéki székhely)
• Vassiliki (minószi település)
• Vathypetro (minószi székhely)
• Vrokastro (késő minósi geometriai település)
• Frangokastello (velencei kastély)

Strandok és öblök:

• Az Agios Farango -öböl
• Bali
• Balos
• Elafonisi
• Frangokastello
• Kokkini Ammos
• Matala
• Komos
• Preveli pálmapart
• Vai Palm Beach
• Triopetra

Szurdokok:

• Aradena -szoros
• Imbros -szurdok
• Irini -szurdok
• Kalikratis -szurdok
• Kotsifou -szurdok
• Kourtaliotiko -szurdok
• Myli -szurdok (Rethymnótól délkeletre)
• Perivolakia -szurdok (Kréta délkeleti részén, a Moni Kapsa kolostor közelében)
• Rouvas -szurdok
• Szamariász -szurdok
• Halottak szurdoka Kato Zakrosban
• Cha -kanyon Monastiráki -ban, Ierápetra közelében

Kréta őshonos élővilágára alapvetően rányomja bélyegét az a tény, hogy bár a sziget korábban szárazföldi kapcsolatban állt Kisázsiával, a pliocén korszak közepén teljes területe víz alá került. A pliocén végén vagy a pleisztocén elején újból kiemelkedett a Földközi-tengerből, de a növényeknek és állatoknak újra kellett kolonizálniuk. Ebből a szempontból a krétai élővilág az óceáni szigetekére emlékeztet: felülreprezentáltak a jól úszó, repülő, vagy hordalékkal utazó állatok. Az ókori görögöknek is feltűnt, hogy a szigetről hiányoznak a veszélyes állatok: medvék, farkasok, sakálok vagy mérgeskígyók. Ők ezt Héraklész művének tartották, a hős állítólag megtisztította az efféle állatoktól Zeusz szülőhelyét. A keresztény időkben Pál apostolt tartották a sziget megtisztítójának, aki két évig élt Krétán. [[Kategória:A Földközi-tenger szigetei]] [[Kategória:Európa szigetei]] [[Kategória:Görögország szigetei]] [[Kategória:Kréta]]