Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Mezey András/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

dr. Sárkány Pál

Könyvkiadó, szerkesztő, mezőgazdasági, kynológiai és futurológiai szerző.

1921. december 14.-én született az Arad vármegyei Elek községben.

Szülei uradalmi cselédek voltak.

Két testvére volt: György agrármérnök lett, Mária tanítónő.

Tanulmányait a csárdaszállási osztatlan tanyai iskolában kezdte, majd a karcagi gimnáziumban folytatta.

Ezután nyomdászinas lett.  

1938-ban elindult egy országos irodalmi novella pályázaton, amelyen 500 pengőt nyert.

Ennek hatására ösztöndíjasként beiratkozhatott a Békéscsabai Mezőgazdasági Középiskolába, ahol 1942-ben kitüntetéssel érettségizett.

Még abban az évben behívták tényleges katonai szolgálatra, Rétságra.

Egyetemi tanulmányait a József Nádor Műegyetem Mezőgazdasági és Állatorvosi Karán kezdte 1943-ban.

1944-ben frontszolgálatra osztották be, november 19.-én Ecsernél megsebesült. Budapesti, Soproni, Németországi, majd Hollandiai hadikórházba került. 1945 március végén esett amerikai hadifogságba, ahonnan 1945 szeptemberében szabadult.

Egyetemi tanulmányait a Budapesti Agráregyetemen fejezte be 1947-ben népi kollégistaként.

1946-tól 1947-ig a Nemzeti Parasztpárt Országos Központja mezőgazdasági osztályának munkatársa volt.

1948-ban agrártudományi doktorrá avatták.

1948-tól 1956-ig a Földművelésügyi Minisztériumban, majd 1957-től 1962-ig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál dolgozott. 1962-ben lett a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatóhelyettese, majd 1964-től 1987-ig igazgatója.

1965-től 1983-ig a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének volt az elnöke.

1966-ban elindította a Kutya című lapot, megszervezte a Hungária Kynológia Kongresszust, és fő szervezője volt az 1971. évi Budapesti Vadászati Világkiállításnak.

1968-tól 1970-ig a Nemzetközi Kynológiai Szövetség, az FCI elnöke volt.

1975-ben a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, majd 1983-ban doktora lett.

1983-ban Eötvös Lóránd díjban részesült.

1987-ben nyugdíjba ment. Még ebben az évben a Biotechnológiai Kutató Központ tudományos tanácsadója, és a Tudományos Akadémia Jövőkutatási Bizottságának a tagja lett.

Főbb művei:                                                   

A harmadik évezred küszöbén 1968, Biológiai Ipar 1974, A kutya 1975, A vadászat kézikönyve 1975,

Nemzetközi Kynológiai enciklopédia 1976, A világélelmezési válság 1979, Nemzetközi agrárstratégiák 1990