Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Melilive/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából


A társadalmi jövőképesség egy közösség – például szervezet, ország, régió – olyan jellemzője, amely kifejezi potenciálját, rátermettségét és alkalmasságát arra, hogy jövőbeli változásokat értelmezzen, vizionáljon, befolyásoljon és idézzen elő, s hogy felkészüljön azok stratégiai kezelésére.

Mi a társadalmi jövőképesség?

[szerkesztés]

A Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont[1][2][3] a Budapesti Corvinus Egyetemen[4] 2017 februárjában alakult meg azzal a céllal, hogy a ConNext 2050[5]  projektben a jövőképesség innovatív fogalmát, értelmezését és mérési kereteit kidolgozza. A központ a ConNext 2050 elnevezésű projekt keretében dolgozza ki a Social Futuring Indexet[6].

A központ multidiszciplináris; többek között a filozófia, a szociológia, a pszichológia, a közgazdaságtan, a politikatudomány, az informatika, a bionika, a jövőkutatás, a demográfia, a környezettudomány nézőpontjait és eredményeit egyaránt hasznosítja.

A társadalmi jövőképesség feltételei

[szerkesztés]

Tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének – definíció szerint – konjunktív (vagy összetett) szükséges feltétele, hogy legyen

  • ön-tudata, konstituálja önmagát és
  • képes funkcionálisan működni és
  • képes önmagát tartósan fenntartani és továbbörökíteni és
  • képes a mindenkori jövőben várható környezetét és működését befolyásoló – stratégiai jövőképen alapuló – cselekvésre, önszervezésre, illetve cselekvésmódok megszervezésére felkészülni.

Tetszőleges társadalmi entitás jövőképességének – definíció szerint – diszjunktív (vagy alternatív) elégséges feltétele, hogy képes legyen

  • változások előidézésére és/vagy
  • felkészülni a várható változások befolyásolására és/vagy
  • felkészülni a várható változásokban rejlő korlátok semlegesítésére/lehetőségek kiaknázására és/vagy
  • felkészülni a várható változásokkal járó kockázatok kezelésére.

(Szántó 2018[7])

A társadalmi jövőképesség alapformái

[szerkesztés]

Figyelembe véve a fentebb felsorolt fogalmakat és feltételeket társadalmi jövőképesség alapformájának halmaza három elemet tartalmaz

  • Proaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori jövőben várható változások értelmezésére, előidézésére és kibontakozásuk előmozdítására törekszenek, valamint a befolyásolásukra készülnek fel
  • Aktív: ha a társadalmi entitások potenciális ágensei a jövőbeli változásokban rejlő korlátok semlegesítésére és/vagy kedvező lehetőségek kiaknázására készülnek fel
  • Reaktív: ha a társadalmi entitások a mindenkori változásokat kísérő kockázatok kezelésére törekszenek

A társadalmi jövőképesség mérése – Társadalmi Jövőképesség Index

[szerkesztés]

A ConNext 2050 projektben kerül sor az új szemléletű Társadalmi Jövőképesség Index (Social Futuring Index, SFI) kidolgozására. Az SFI négy pillért jelöl ki a mérés számára, amelyekhez indikátorokat rendel. A pillérek azokat a kulcsterületeket ragadják meg, amelyek befolyásolják egy adott közösség képességét arra, hogy célokat tűzzön ki, megszervezze önmagát sajátos életmódjának és életvilágának megőrzése és újratermelése érdekében. A pillérek a következők: ökológia és geopolitika (1), technológia (2), társadalomgazdaság (3), kultúra és spiritualitás (4). Az SFI ezeket a pilléreket a társadalmi jövőképesség normatív keretében értelmezi. A normatív keret azokat a tényezőket összegzi, amelyek a „jó élet” alkotóelemei, így a kötődést, a gondoskodást (anyagi gyarapodást és szabadságot), a békét és biztonságot, valamint a megelégedettséget. (Csák 2017[8])

Források

[szerkesztés]
  1. A társadalmak jövőképességét kutatják magyar szakemberek”, Infostart.hu (Hozzáférés: 2018. november 6.) (magyar nyelvű) 
  2. News (angol nyelven). www.uni-corvinus.hu . (Hozzáférés: 2018. november 6.)
  3. Greenroom: Connext 2050 (magyar nyelven). Connext 2050 . (Hozzáférés: 2018. november 6.)
  4. Corvinus University of Budapest (angol nyelven). www.uni-corvinus.hu . (Hozzáférés: 2018. november 6.)
  5. CONNEXT – Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont | Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtár. www.lib.uni-corvinus.hu . (Hozzáférés: 2018. november 6.)
  6. Social Futuring Center (2018-07-11), Indexing Social Futuring: Contents and Methods, Socio economic and Cultural-Spiritual Pillars, <https://www.youtube.com/watch?v=sKA8q3aLK5g>. Hozzáférés ideje: 2018-11-06
  7. Szántó Zoltán Oszkár (2018): Társadalmi Jövőképesség analitikus koncepciója. Műhelytanulmány 2018/1. Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőképesség Kutatóközpont, Budapest
  8. Csák János (2018): A társadalmi jövőképesség normatív koncepciója. Műhelytanulmány 2018/2 Budapesti Corvinus Egyetem, Társadalmi Jövőépesség Kutatóközpont, Budapest