Szerkesztő:Mathae/Arab
A névmások a klasszikus arab nyelv névszóinak egy sajátos csoportját alkotják. Az névszóragozás szabályai csak korlátozottan érvényesülnek náluk, és a névszókat jellemző négy fő tulajdonság (állapot, nem, szám és eset) is változó, de sosem teljes számban található meg náluk. Alábbi típusaik léteznek: személyes névmások, mutató névmások, vonatkozó névmások és kérdő névmások. A hagyományos arab nyelvészet nem ismeri a névmás fogalmát, az egyes típusokat különféle neveken nevezi.
Személyes névmások
[szerkesztés]- személyes névmás: ضمير منفصل [ḍamīr munfaṣil]
A hagyományos arab nyelvészet kétféle személyes névmást különböztet meg: különírtat és kapcsoltat. Előbbi megegyezik a nyugati nyelvekben használt személyes névmásokkal, utóbbiba részint az igékhez kapcsolt tárgyi, valamint a névszókhoz kapcsolt birtokos személyragok tartoznak.
A személyes névmásoknak van neme és száma, de esetük és állapotuk nincs.
Személy | Egyes szám | Kettős szám | Többes szám | Nem |
---|---|---|---|---|
1. | m. | |||
f. | ||||
2. | m. | |||
f. | ||||
m. | ||||
f. |
Mutató névmások
[szerkesztés]- mutató névmás: اسم الإشارة [ism al-išāra]
A mutató névmások (ez-az, ezek-azok) ragozhatóak, amivel számot, nemet, sőt – igaz, csak a kettős számú névmások esetében – esetet is ki lehet fejezni. Érdemes kiemelni, hogy többes számban nem különülnek el a nemek, viszont a nem embereket jelölő, többes számú szavakra az egyes számú, nőnemű alakokkal mutatunk.
Típus | Egyes szám | Kettős szám | Többes szám | |||
---|---|---|---|---|---|---|
Hímnem | Nőnem | Hímnem | Nőnem | Ember | Nem ember | |
Közelre mutató | (T/B) هذَينِ [hāḏayni] |
(T/B) هاتََينِ [hātayni] |
||||
Távolra mutató | (T/B) ذينك [ḏaynika] |
(T/B) تينك [taynika] |
Az írásmód sajátosságaival kapcsolatban megjegyzendő, hogy az esetek nagy részében az első szótag [a:] hangját nem kiírt alif jelöli; szükség szerint egy speciális mellékjellel, az ún. alif perpendicularisszal jelölhető, hogy itt nem rövid magánhangzó ejtendő. Kivételt a közelre mutató és távolra mutató kettős számú, nőnemű alakok [hātāni/hātayni – tānika], illetve a távolra mutató hímnemű kettős számú alak [ḏānika] képez ez alól.
Ami a használatot illeti: a mutató névmás a jelzőkhöz hasonlóan viselkedik, tehát számban, nemben és esetben egyeztetni kell azzal a szóval, amelyhez kapcsolódik.
Vonatkozó névmások
[szerkesztés]A vonatkozó névmások két csoportra oszlanak: határozatlan és határozott névmásokra.
Határozatlan vonatkozó névmások
[szerkesztés]Ragozhatatlanok. Nincs nemük, számuk, sem esetük. A két névmás között az tesz különbséget, hogy élő vagy élettelen dologra utalnak (aki / ami). Egybeesnek a „ki?” és „mi?” jelentésű kérdő névmásokkal.
Jelentés | Arab | Átírt |
---|---|---|
Aki(k) | ||
Ami(k) |
Határozott vonatkozó névmások
[szerkesztés]A határozott vonatkozó névmások (amely, amelyek) nagyon hasonlóan viselkednek a mutató névmásokhoz, ugyanis a különböző alakokkal számot, nemet és (szintén csak kettős számban) esetet is ki lehet fejezni.
Egyes szám | Kettős szám | Többes szám | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
Nem | Arab | Átírt | Arab | Átírt | Arab | Átírt |
Hímnem | (T/B) اللذَينِ |
al-laḏayni |
||||
Nőnem | (T/B) اللتَينِ |
al-latayni |
Érdemes kiemelni az írásmód sajátosságait: egyes szám hím- és nőnemben, valamint többes szám hímnemben a névelő lām-ját nem írjuk ki, a többi alakban viszont igen.
Ami a használatát illeti: a jelzőkhöz hasonlóan viselkedik, tehát számban, nemben és esetben egyeztetni kell azzal a szóval, amelyhez kapcsolódik, kivéve többes számban, ha nem személyről van szó; ekkor itt is az egyes számú, nőnemű alakot (al-latī) használjuk.
Kérdő névmások
[szerkesztés]- kérdő névmás: اسم الاستفهام [ism al-istifhām]
A kérdő névmásoknak nincs neme, sem száma, sem állapota, sem esete, és ragozhatatlanok (egy kivétellel).
Jelentés | Arab | Átírt |
---|---|---|
Mi? Mit? | ||
Ki? Kit? | ||
Hogyan? | ||
Hol? | ||
Mikor? | ||
Hány? Mennyi? | ||
Melyik? |
A kérdő névmások elé prepozíciók járulhatnak, megváltoztatva a jelentésüket (pl. min ayna = honnan, maʿa man = kivel, li-mā(ḏā) = miért).
Határozatlan névmás
[szerkesztés]A határozatlan névmás (akárki, bárki / akármi, bármi) szerepét a kérdőszóként is használatos ayy (أَيّ), illetve a belőle képzett ayyumā (أيما) tölti be. Ennek sajátossága, hogy – kérdő névmásként is – változhat a végződése, mert van esete, ráadásul nőnemű párja is létezik (ayya – أية).
Források
[szerkesztés]- ↑ Esetvégződésekkel látható el, birtokviszonyban van azzal, amihez kapcsolódik.