Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Mathae/Arab

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A névmások a klasszikus arab nyelv névszóinak egy sajátos csoportját alkotják. Az névszóragozás szabályai csak korlátozottan érvényesülnek náluk, és a névszókat jellemző négy fő tulajdonság (állapot, nem, szám és eset) is változó, de sosem teljes számban található meg náluk. Alábbi típusaik léteznek: személyes névmások, mutató névmások, vonatkozó névmások és kérdő névmások. A hagyományos arab nyelvészet nem ismeri a névmás fogalmát, az egyes típusokat különféle neveken nevezi.

Személyes névmások

[szerkesztés]
Vonatkozó szakkifejezés:
  • személyes névmás: ضمير منفصل [ḍamīr munfaṣil]

A hagyományos arab nyelvészet kétféle személyes névmást különböztet meg: különírtat és kapcsoltat. Előbbi megegyezik a nyugati nyelvekben használt személyes névmásokkal, utóbbiba részint az igékhez kapcsolt tárgyi, valamint a névszókhoz kapcsolt birtokos személyragok tartoznak.

A személyes névmásoknak van neme és száma, de esetük és állapotuk nincs.

Személy Egyes szám Kettős szám Többes szám Nem
1.
أنا [anā]
نحن [naḥnu]
m.
f.
2.
أنتَ [anta]
أنتما [antumā]
أنتم [antum]
m.
أنتِ [anti]
أنتنَّ [antunna]
f.
3.
هو [huwa]
هما [humā]
هم [hum]
m.
هي [hiya]
هنَّ [hunna]
f.

Mutató névmások

[szerkesztés]
Vonatkozó szakkifejezés:
  • mutató névmás: اسم الإشارة [ism al-išāra]

A mutató névmások (ez-az, ezek-azok) ragozhatóak, amivel számot, nemet, sőt – igaz, csak a kettős számú névmások esetében – esetet is ki lehet fejezni. Érdemes kiemelni, hogy többes számban nem különülnek el a nemek, viszont a nem embereket jelölő, többes számú szavakra az egyes számú, nőnemű alakokkal mutatunk.

Típus Egyes szám Kettős szám Többes szám
Hímnem Nőnem Hímnem Nőnem Ember Nem ember
Közelre mutató
هذا [hāḏā]
هذه [hāḏihi]
(A) هذان [hāḏāni]
(T/B) هذَينِ [hāḏayni]
(A) هاتان [hātāni]
(T/B) هاتََينِ [hātayni]
هؤلاء [hāʾulāʾi]
هذه [hāḏihi]
Távolra mutató
ذلك [ḏālika]
تلك [tilka]
(A) ذانك [ḏānika]
(T/B) ذينك [ḏaynika]
(A) تانك [tānika]
(T/B) تينك [taynika]
أولئك [ūlāʾika]
تلك [tilka]

Az írásmód sajátosságaival kapcsolatban megjegyzendő, hogy az esetek nagy részében az első szótag [a:] hangját nem kiírt alif jelöli; szükség szerint egy speciális mellékjellel, az ún. alif perpendicularisszal jelölhető, hogy itt nem rövid magánhangzó ejtendő. Kivételt a közelre mutató és távolra mutató kettős számú, nőnemű alakok [hātāni/hātayni – tānika], illetve a távolra mutató hímnemű kettős számú alak [ḏānika] képez ez alól.

Ami a használatot illeti: a mutató névmás a jelzőkhöz hasonlóan viselkedik, tehát számban, nemben és esetben egyeztetni kell azzal a szóval, amelyhez kapcsolódik.

Vonatkozó névmások

[szerkesztés]

A vonatkozó névmások két csoportra oszlanak: határozatlan és határozott névmásokra.

Határozatlan vonatkozó névmások

[szerkesztés]

Ragozhatatlanok. Nincs nemük, számuk, sem esetük. A két névmás között az tesz különbséget, hogy élő vagy élettelen dologra utalnak (aki / ami). Egybeesnek a „ki?” és „mi?” jelentésű kérdő névmásokkal.

Jelentés Arab Átírt
Aki(k)
من
man
Ami(k)
ما

Határozott vonatkozó névmások

[szerkesztés]

A határozott vonatkozó névmások (amely, amelyek) nagyon hasonlóan viselkednek a mutató névmásokhoz, ugyanis a különböző alakokkal számot, nemet és (szintén csak kettős számban) esetet is ki lehet fejezni.

Egyes szám Kettős szám Többes szám
Nem Arab Átírt Arab Átírt Arab Átírt
Hímnem
الذي
al-laḏī
(A) اللذان
(T/B) اللذَينِ
al-laḏāni
al-laḏayni
الذِينَ
al-laḏīna
Nőnem
التي
al-latī
(A) اللتان
(T/B) اللتَينِ
al-latāni
al-latayni
اللواتي
al-lawātī

Érdemes kiemelni az írásmód sajátosságait: egyes szám hím- és nőnemben, valamint többes szám hímnemben a névelő lām-ját nem írjuk ki, a többi alakban viszont igen.

Ami a használatát illeti: a jelzőkhöz hasonlóan viselkedik, tehát számban, nemben és esetben egyeztetni kell azzal a szóval, amelyhez kapcsolódik, kivéve többes számban, ha nem személyről van szó; ekkor itt is az egyes számú, nőnemű alakot (al-latī) használjuk.

Kérdő névmások

[szerkesztés]
Vonatkozó szakkifejezés:
  • kérdő névmás: اسم الاستفهام [ism al-istifhām]

A kérdő névmásoknak nincs neme, sem száma, sem állapota, sem esete, és ragozhatatlanok (egy kivétellel).

Jelentés Arab Átírt
Mi? Mit?
ماذا / ما
mā / māḏā
Ki? Kit?
من
man
Hogyan?
كيف
kayfa
Hol?
أين
ayna
Mikor?
متى
matā
Hány? Mennyi?
كم
kam
Melyik?
أَيّ
ayy[1]

A kérdő névmások elé prepozíciók járulhatnak, megváltoztatva a jelentésüket (pl. min ayna = honnan, maʿa man = kivel, li-mā(ḏā) = miért).

Határozatlan névmás

[szerkesztés]

A határozatlan névmás (akárki, bárki / akármi, bármi) szerepét a kérdőszóként is használatos ayy (أَيّ), illetve a belőle képzett ayyumā (أيما) tölti be. Ennek sajátossága, hogy – kérdő névmásként is – változhat a végződése, mert van esete, ráadásul nőnemű párja is létezik (ayya – أية).

Források

[szerkesztés]
  1. Esetvégződésekkel látható el, birtokviszonyban van azzal, amihez kapcsolódik.