Szerkesztő:LvT/próbalap
, szlovákul Kerestúr[1]
1725–28-ban Aszód környéki szlovákokkal telepítették újjá[2].
----
- ↑ Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. p. 570, 894. ISBN 978-963-446-593-5
- ↑ Magyar Nagylexikon. XV. kötet, Pon–Sek. Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2002. p. 298. ISBN 963-9257-14-1
- ↑ Nemzetiségi arányok az anyanyelv szerint 1890-ben: 67,7% szlovák, 20,2% magyar, 11,7% német; 1910-ben: 66,0% magyar, 26,0% szlovák, 6,9% német. A 2011 évi népszámlálás során a XVII. kerületben nem magyar nemzetiséghez tartozást vallók száma: 1145 német, 403 cigány, 361 román, 276 kínai, 209 orosz, 138 szlovák, 134 lengyel, 704 egyéb. – Vö. A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos M. Kir. Statisztikai Hivatal, 1892., 410. old. – A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. I. rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint. Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, 1912, 192–193. old. – A 2011. évi népszámlálás részletes területei adatai, Budapest, 3.1.6.1. A népesség a nemzetiségi hovatartozást befolyásoló tényezők szerint, XVII. ker.
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. II. kötet, L–Zs. Akadémiai Kiadó, 1997. p. 628, 690. ISBN 963 05 4569 1