Szerkesztő:LouisBB/Zsírsavak nevezéktana
Ez a cikk az angol Wiki hasonló nevű cikkjének itteni fordtítása céljából készül
'Biológiai eredetű (természetes) zsírok és zsírsavak nevezéktana (Piszkozati lap)'
A zsírok elnevezésére több módszer is ismeretes. Az alábbi táblázat az ismertebbeket illusztrálja
| Elnevezés alapja | Példa | Magyarázat |
|---|---|---|
| Triviális elnevezés | Palmitoleinsav | A legtöbb zsírsavnak van egy triviális neve vagyis közönséges neve is úgynevezett rendszernevével együtt. Ezek fordulnak elő az irodalomban és az iparban a leggyakrabban, mert bár megadásukra semilyen rendszert sem alkalmaztak a rendszer hiánya ellenére ezek is kiválóan egyértelműek, amelyeket névadóik gyakran úgy választottak meg, hogy ezúton a zsírsav, illetve a zsír eredetét a név meghatarozhassa. |
| Rendszert követő elnevezés | (9Z)-oktadek-9-én sav]] | A rendszernevek (vagy IUPAC nevek) a IUPAC nemzetkozi megegyezése szerinti szabályokat követik (Lásd: a 1979-ben kiadott IUPAC Rules for the Nomenclature of Organic Chemistry, [1] Az 1977-es eredetű lipidekre vonatkozó különkiadvánnyal együtt.[2] A szénatomok helyzeti meghatározására a számlálás a karboxil csoport helyén, a kettős kötés jelzése pedig cisz-/transz- jelzéssel vagy E-/Z- jelzéssel ha szükséges. Ez az elnevezési forma általában több szót igényel, mint a trivialis név, ami könnyebben fejben tartható, de ez kiválóan egyértelmű, pontos és tudományos szempontbol jobb. |
| Δx nomenklatúra | cisz,cisz-Δ9,Δ12 | In Δx (or delta-x) nomenklatura, minden egyes kettős kötést egy Δx jelzi, ahol a kettős kötés az x-edik szén-szén kapcsolat helyén van a karboxil csoport végződéstől számítva. Minden kettős kötés előtt egy előtag megjegyzi, hogy a kötés formája cisz- vagy transz-izomér a kötésnél molekula eltorzulását mutatva. A linolein savat például "cisz-Δ9, cisz-Δ12" megjelöléssel látjuk el. |
| n−x nomenklatúra | ''n''−3 | Az n−x (n minusz x; valamint ω−x vagy omega-x) nomenklatura nem szolgáltat neveket az egyes vegyületekre; ez inkább egy gyorsírási módszer a zsírsavak kategórizálására azok fiziológiai tulajdonságai alapján. A kettős kötés az x-edik szén-szén kapcsolat a molekula savgyökétől ellenkező végétől, a metil végződéstől számítva (amely szénatomját n-edik, vagy ω atomnak nevezzük) a karboxil szénatom iráyába. Például: az α-Linolensavat n−3 vagy omega-3 zsírsav, ami azt jelenti, hogy ennek a tulajdonságai egyéb hasonló típusú zsírsavakéval azonosak. Az ω−x illetve omega-x jelölés elég megszokott a népszerű irodalomban, de IUPAC ezt helytelennek tartja az n−x nevezékrendszer javára tudományos irodalomban.[1] A kutatás tárgyát leggyakrabban alkotó zsírsav típus az n−3 és az n−6, amelyek különleges biológiai tulajdonságokkal rendelkeznek. |
| Lipidszám | 18:3 18:3, n−6 18:3, cisz,cisz,cisz-Δ9,Δ12,Δ15 |
A Lipidszám alkalmazási formája a következő= C:D, ahol C a zsírsav szénatomjainak száma a D pedig a zsírsavban szereplő kettős kötések száma. Ez az elnevezési forma félreérthető lehet, mert két egymástól különböző zsírsavat ugyanazzal a névvel jelölheti, és a félreértés elkerülése érdekében, ha szükséges, vagy egy Δx, vagy egy n−x jelöléssel párosítják.[1] |
Hívatkozások (angol Wikipédia)
[szerkesztés]- ↑ a b c Rigaudy, J., Klesney, S.P.. Nomenclature of Organic Chemistry. Pergamon (1979. november 27.). ISBN 0080223699. OCLC 5008199
- ↑ (1977. november 27.) „The Nomenclature of Lipids. Recommendations, 1976”. European Journal of Biochemistry 79 (1), 11–21. o. DOI:10.1111/j.1432-1033.1977.tb11778.x.