Szerkesztő:LouisBB/Mérnök

Mérnök

A szó magyar értelmezése szerint a mérnök a mérnöki tudományban dolgozó olyan egyén aki egyetemi/főiskolai képzettséggel (diplomával) rendelkezik és egy megfelelő szakmai szervezet elismerten magas képzettségű tagjai által felállított vizsga letételével, (a diploma megvédése) és/vagy egy megfelelő színvonalú tartalmas munkával gyakorlati tudását bebizonyítva a szakmai szervezet elismerését elnyerte.

A mérnök feladata gazdaságos és biztonságos megoldások kifejlesztése technikai követelményeket figyelemben tartva a tudományból ismert törvények matematikai alkalmazásával gyakorlati/műszaki problémák megoldására, ami lehet új anyagok, szerkezetek, gépek, készülékek, vagy folyamatok tervezése, létrehozása, tovább fejlesztése, vagy azok biztonságos előállításának (gyártási folyamatok) ellenőrzése és tovább fejlesztése.

Történelem

A mérnök szó eredete

A mérnök szó eredetileg a földmérőt jelölte, tehát a mai geodétát. A gépészmérnök és a vegyészmérnök fogalmakat az ipari forradalom teremtette meg, a 19. század végére az építész fogalom megjelölése is építészmérnökké változott. Már a 20. század elején felvetődött, hogy az általános fogalmat jelölő mérnök szóhoz is valamilyen jelző kapcsolódjék, mely ekkor csak az út-, a vasút-, a vízszabályozás- és a hídépítésben való jártasságra utalt.

A mérnök szó megfelelője más országokban

A magyar mérnök szó fenti eredete eltér a más országokban használt megjelölés eredetétől, amik általában az angol engineer szóhoz hasonlóan az 1250-es évekből származó latin ingenium szóra vezetődnek vissza. Ez ami egy ún. innate, vagyis eredeti, a születéstől fogva jelenlevő tulajdonságot és főleg észerőt és ebből következtethető valami ügyes találmányt jelentett. A kb. 1325 körüli eredetű angol engine szó hadi találmányt (például a katapultot) az engineer szó pedig ilyen harci gépek feltalálóját és gyártóját, majd annak használóját értelmezte, ami később mindenféle gép, vagyis ügyes fejtörésből számazó szerkezet, masina működtetőjét jelentette. Ezt a jelentést tág értelemben az angolban még ma is használják. (lásd lejjebb)

Bár az angol engineer szó eredetéhez hasonlóan a francia Ingéneur, a német Ingenieur, spanyol ingeniero, olasz ingegnere, finn insinööri, és az orosz Инженер és ennek más szláv változatai csaknem kivétel nélkül az ipari forradalom idején használt értelmezésre utal, ha az eredeti latin értelmet nem említi mindezek értelme a magyar mérnök szó értelmével azonos és a mostani angol használat a kivétel.

Tehát a magyar mérnök szó a még mai napig is használt angol engineer szónak nem pontos fordítása, mert ezutóbbi mindenkire használható, aki gépekkel foglalkozik, azokat javítja, üzemelteti vagy karbantartja, ami magas fokú oktatás elvégzését jelző bizonyítvány/diploma tulajdonát nem garantálja. A magyarban ezekre a foglalkozásokra a technikus szó használható, de a mérnök szót nem magábafoglaló gépész, vegyész, építész, műszerész kifejezések se garantálnak egyetemi/főiskolai képzettséget és matematikai járatottságot csak foglalkozási ágat illetve gyakorlati tudást.

A magyar mérnök szót az angol két szóval fejezi ki, amikor az engineer szóhoz egy képzettségi, és/vagy tapasztalati ill. gyakorlottsági jelzőt kapcsol, pl Chartered Engineer, Professional Engineer, Incorporated Engineer, vagy European Engineer. Ezek egy szakmai címet is jelentenek meg vagy akadémiai képzettséget is, vagy pedig olyan egyénekre is alkalmazható akik kiváló munkájukkal, és/vagy egyéni tanulmányaik után egy megfelelő szakmai egyesület vizsgája révén az egyesület (professional body) vizsgálóbizottságának elismerését nyerték el. Ezek a címek tehát megfelelnek a magyar mérnök szó értelmezésének ami egyetemi/főiskolai képzettséget és magas színvonalú tudást jelent.

Főbb angol értelmezések

• Gép működtetése

Az USA-ban

• • railroad engineer mozdonyvezető
  • ship's engineer egy gőzmozdony/gőzhajó/gőzgép működtetője
  • broadcast engineer egy rádió/tv adókészülék működtetője
  • stationary engineer kazánház/alló gőzgép működtetője
  • field engineer illetve customer engineer olyan szakember leírása aki egy cég nevében házon kívül dolgozik vevők problémái azok helyén való megoldására, ami olykor komplikált feladat is lehet
  • a tűzoltásban az engineer aki a kocsival marad a szávattyó(k) ill. vízszolgálat biztosítására.

• Privát cégek által adott engineer címek

Egyes cégek 'engineer' nevet adnak a nem egyetemet/főiskolát végzett, hanem általuk képzett szakembereknek. Olyenek például a

• • Microsoft Certified Systems Engineer Microsoft által képzett és vizsgáztatott rendszer szakember
  • Certified Novell Engineer Novell cég által képzett és vizsgáztatott szakember
  • Red Hat Certified Engineer a Red Hat cég által képzett és vizsgáztatott szakember, stb.

Ilyen szóhasználat Kanadában tiltva van. A kanadai mérnök egyesületek széleskörű kampányt szerveztek az ilyen szóhasználat ellen és ma már az engineer szót sok cég eltávolította a foglalkozásleírásból

• Military (hadászati) engineer

Az angol szóhasználatban a kifejezés értelmezése a nemzetvédelmi/hadászati szervezet ágaiban dolgozó egyén aki feladata a hadi fegyverek tervezése/előállítása és az ellenséges támadó fegyverek valamint védelmi berendezések struktúrák (szerkezetek) elpusztítása. Ez az értelmezés más ósidők óta használatos, ma pedig az aknázás illetve aknaeltávolítás is beleértődik.

Hadihajóknál a leggyakorlottabb tisztet, a hajó mérnöki osztagvezetőjét, hivatalos néven Senior Engineering Officer (vagyis idősebb mérnöktiszt), de ugyancsak (amerikában Cheng-re rövidített) Chief Engineer néven (vagyis főmérnöknek) címezik. Az angol kereskedelmi flottában erre a Chief Engineer cím használatos

A mérnök társadalmi szerepe

A tervezési, kutatási, és fejlesztési munkán kívül számos más alkalmazásban is találunk mérnököket: gyártási folyamatok ill. termékek ellenőrzése, teljes gyártási folyamatok időtartamának kiértékelése és költségvetése, üzemvezetés, gyárigazgatás, gyár képviselet és termék árúsítás. Mérnöki tudásra van szükség ahhoz, hogy valaki egy komplex gyártmány vagy egész gyártási berendezés szolgáltatása esetén az előállító/szolgáltató cég vevőinek szaktanácsot adjon. Számos mérnök dolgozik állami/szakmai iparellenőrzői, valamint főiskolai/egyetemi oktatási alkalmazásban is szakmai vizsgafeladatok összeállítását és vizsgaellenőrzést beleértve. Gyakran gyárak-mérnök képviselői állítanak fel országos és nemzetközi szabványelőírásokat, valamint gyártmányminőségi előírásokat és ezek ellenőrzésére szolgáló készülékeket, azok használati utasításait beleértve.

A mérnök széles körben használ számológépeket ipari termékek és gyártási folyamatok megtervezésére, azok hatásfokának/gazdaságosságának matematikai kiértékelésére (analizálására) gép-, szerkezet-, vagy gyártórendszer-szimulációra, részleg-előírások (specifikáció) felállítására, gyártási folyamatok teljesítményének ellenőrzésére.

Törvények a cím használatára

Az európai kontinens államainak többségében, és Délamerika országaiban a mérnök címet csak egyetemet/főiskolát végzettek használhatják, másoknak ez tiltva van. Az Amerikai Egyesült Allamokban, Kanadában és Dél-Afrikában számos mérnöki cím használatát ugyancsak törvény védi. Ilyen védett címek például a Professional Engineer (Hivatásos Mérnök) cím, és a mérnöki tudomány egyes speciális ágában dolgozók, pl civil engineer (kulturmérnök) mechanikal engineer (gépészmérnök) cím is. Az IEEE-USA, vagyis az American Institute of Electrical and Electronics Engineers (elektromos és elektronikai mérnökök intézménye) kiadványa mérnökeire ezt így összegzi: Az engineer címet és az e-névből leszármazott címeket csak olyan egyének viselhetik, akik szakmai képzettsége és munkjáratottsága/gyakorlottsága biztosítja azt, hogy annak eredménye a közbiztonságot nem fenyegeti. Ezek a címek arra szolgálnak, hogy az azt viselő egyén szakképzettségét és gyakorlati szaktudását a közösség felismerhesse. Ilyen képzettséget és gyakorlatot bizonyít

• Egy egyetemi/főiskolai kurzus elvégzését (vagy ennek megfelelőjét) jelző bizonyítvány (diploma) tulajdona valamint egy elegendő, a szakmában már előzőleg elismerten járatos egyén ellenőrzése alatti, vagy egy ilyen testület megítélése szerinti jó gyakorlati munka sikeres elvégzését kimutató bizonyítvány és/vagy
• Egy a Professional Engineer névadására illetékes szakmai testület itélete
• Egy az állam, vagy annak szakmai testülete által a külföldi intézmények diplomái kiértékelésére kinevezett egyénekből álló bizottság ítélete, ami egy általuk felállított (például egy tervezési) feladat megoldásának kiértékelésén is alapulhat.

Szakmai kiképzés és gyakorlat

A mérnöki pályában az egyetemi/főiskolai végzettség és a gyakorlati tapasztalat sem elegendő annak alátámasztására. Az angol WP egész listán sorolja fel a méröki karakter követelményeit.

Egy jó mérnök önmagát motiválja tudásának és gyakorlatának továbbfejlesztésére, tehát lelkesen folytatja önképzését az újonnan teremtett technológiákban, a számológép (hardware, software) használatában és annak alkalmazásában, gyors és logikus gondolkozású, aki minden részletre kiterjedően közelíti meg feladatait/speciális problémáit, pl. hibaelemzést (troubleshooting) azok megoldására, és megtartja nyugalmát még feszült körülmények között is. A jó mérnök nemcsak jó szóbeli/tárgyalási és írásbeli, valamint időbeosztási (time management) szaktudással rendelkezik, hanem jó, grafikus munkafolyamatdiagramok és sematikus rajzok készítéséhez alkalmas technikai, CAD (computer aided design) vagyis számológépes tervezést is beleértett rajztudással is. Ezenkívül jó csoportvezetőnek is kell lennie aki beosztottjait szakszerűen szervezi, tanítja és példájával jó munkára készteti.

Amerikai Egyesült Államok

Az USA-ban a mérnöki tudományokban és tudomány más ágaiban is a képzettségi fokozat (angolul degree) a baccaleureus (angolul bachelor) képesítéssel kezdődik ami egy négy-éves kurzus, majd egy az egyetemtől függően 1-2 évet igénylő mesteri (angolul master) fokozattal folytatódik, amit doktori képesítés követheti, ami általában a mesteri képesítés alatti eredeti minka folytatásával/befejezésével történik. Ipari alkalmazásra a két első fokozat már általában megfelel míg doktori képesítésre azoknak van szükségük, akik szakoktatásban kívánnak ekhelyezkedni. Az USA-ban számos egyetemnek van különböző mérnöki kara, de van sok felsőfokú mérnöki oktatásra szolgáló specializális intézet is, pl. Institute of Technology (vagyis Technológiai Intézet) vagy University of Technology vagyis Technológiai Egyetem. Az amerikai egyetemek általában magánegyetemek ahol a tanrend sokat különbözhet, például több-kevesebb nem-mérnöki tárgy belefoglásával, de az oktatási színvonal sem egyenértékű, úgy hogy a képesítéssel elnyert cím tekintélye is az egyetem/főiskola tekintélyétől függ.

Kanada

Kanadában 40 oktatási intézet szolgáltat a mérnöki kiképzésnek 239 különféle akkreditált kurzusát, ahol a hallgatók ezek sikeres elvégzése után baccaleureusi címet nyerhetnek. Az akkreditált szó a végzettek működési engedélyre (licence’-re) való jogosultságát jelentik. A kanadai rendszer szerint ezen engedély nélkül senki se dolgozhat a szakmájában. Európai egyetemek minimum negyéves kurzusa általában elegendő szabad kanadai mérnöki tevékenységre, de az első 1-3 évig csak egy kanadai mérnök ellenőrzése alatt. Rövidebb kurzusból nyert baccaleureusi képesítés esetén azonban legjobb teljes, mesteri oklevélhez juttató 5-éves kurzust végezni egy kanadai akkreditált felső oktatási intézetben. (Több részlet a WP angol nyelvű Engineer cikkjében)

Az európai országokban

A mérnökképzés Európa országaiban a XX. század végéig külömbözött országonként egymástól is meg persze az angolszász rendszerétől is, de az európai egyetemi/főiskolai oktatás és vizsgakiértékelés szabványosítása egyre kívánatosabbnak tűnt. Az e célt szolgáló folyamat neve a ''':en:Bologna process''', vagyis blonyai processzus/folyamat, amit az illetékes egyetemi oktatási hatóságok gyűlései hoztak létre. A bolonyai folyamat lényegében az egyetemi/főiskolai képzettségnek az angolszász baccaleureus-master-doktor cím elérésére szolgáló rendszernek az európai egyetemek/főiskolák általi elfogadását/magukévátételét jelentette az azelőtti oklevél rendszer helyett, tehát ez közelebb van az angolszász rendszerhez mint az európaiakhoz, ami miatt több kritika is érte és a csatlakozás viszonylag lassú folyamat volt.

Hivatalosan a Bologna process, vagy Bologna accords, célja egy olyan Európai felsőfokú oktatási terület létesítése amelyben az egyetemi/főiskolai oktatás színvonala és ez elért képzettségi fok (degree) egyenértékű. A célt a Lisbon Recognition Convention (Lisszaboni elismerési egyezmény) tűzte ki 1998-ban ami javaslatát végülis az európai oktatásügyi miniszterek bolonyai egyetemen (Universita di Bologna) tartott gyűlésén tárgyalták meg 1999-ben, ahol az egyességet 29 oktatásügyi miniszter írta alá. Később az egyesség aláírására több európai, országos oktatási képviselőjének figyelmét is felhívtak az Európai Tanácsnak (Council of Europe) az Európai kulturális konvenciója (European Cultural Convention) alkalmával, amit több miniszteri gyűlés követett: Prágában (2001), Berlinben (2003), Bergenben (2005) és Londonban (2007)

Az European Higher Education Area (Európai felsőfokú oktatási terület) országai:

• 1999-től: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Latvia, Lengyelország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, és Svájc
• 2001-től: Ciprus, Horvátország, Liechtenstein, Törökország
• 2003-tól: Albánia, Andorra, Bosznia és Hercegovina, Macedóniai Köztársaság, Oroszország, Vatikán
• 2005-től: Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova Örményország és Ukrajna
• 2007-től: Montenegró

Így az Európai Tanács tagországai közül csak Monakó és Szan Marinó nem csatlakozott eddig, de még Bjelorusszia és Kazaksztán sem, de joguk van a csatlakozáshoz.

A folyamat továbbfejlesztéséhez a következő szervezetek fognak hozzájárulni (angol rövidítések): ESIB, EUA, EURASHE, EI, ENQA, UNICE, az Európai Tanács, az Európai Bizottság, UNESCO, ENIC, NARIC és EURODOC.

(Bővebben az angol en:Bologna process cikkben)

Ennek az egyezménynek köszönhetően ma már magyar egyetemek is kínálnak kurzusokat a BSc (Bachelor of Science, vagyis nem hivatalos néven a Tudomány Baccaleureusa) az MSc (Master of Science, nem-hivatalos néven a Tudomány Mastere) és DSc (Doctor of Science, nem-hivatalos néven a Tudomány Doktora) címek elérésére (Lásd a magyar egyetemi prospektusokat)

Lásd még

A mérnöki pálya legmagasabb vívmányai a huszadik században mérnöki ágakra részletezve (angolul) *Greatest Achievements<bk> Meglepően a listában a vegyészmérnöki vívmányok között csak annak a Kőolatechnológia és Petrokémiai technológia ága érdemel megjegyzést.

Kapcsolódó listák (angolul)

• en:List of aerospace engineers (Repülő- és rakéta-/űhajómérnökök)
• en:List of electrical engineers (Villamossági mérnökök)
• en:List of genetic engineers (Genetikus mérnökök)
• en:List of chemical engineers (Vegyészmérnökök)
• en:List of mechanical engineers (Gépészmérnökök)
• en:List of civil engineers (Kulturmérnökök)
• en:List of industrial engineers (Iparmérnökök)
• en:List of materials engineers (Anyagtani mérnökök)
• en:List of structural engineers (Szerkezettani mérnökök)
• en:List of systems engineers (számológép systems mérnökök)
• en:List of environmental engineers (Környezetvédelmi mérnökök)