Szerkesztő:Liska/próbalap
| Kvadratikus szavazás |
A kvadratikus szavazás (Quadratic voting; rövidítve QV) egy olyan kollektív döntéshozatali eljárás, amelyben a szavazók kifejezhetik, hogy mennyire fontos nekik a kérdés, nem pedig csak azt, hogy támogatják-e vagy sem.[1][2] [3] Alkotói, Steven P. Lalley [4] és Eric Glen Weyl [5] szerint a kvadratikus szavazás a lehető legjobban követi a szavazó-csoport preferenciáit, bár a kvadratikus szavazás más támogatói szerint ez csak megközelítőleg igaz.[6]
A koncepció
[szerkesztés]A kvadratikus szavazás a piaci elveken alapszik. A szavazónak „szavazati kredit” áll rendelkezésére, amellyel több szavazás eredményét befolyásolhatják. A kreditjeikért szavazatokat vásárolhatnak a fontosnak vélt szavazásokhoz, vagy akár mindegyikhez, de több szavazat egyre több kreditet igényel. Egy szavazat egy kreditbe kerül, kettő szavazat négy, három szavazat kilenc, és így tovább négyzetesen (kvadratikusan) emelkedik a költség.
| Szavazatok száma | Kredit költség |
|---|---|
| 1 | 1 |
| 2 | 4 |
| 3 | 9 |
| 4 | 16 |
| 5 | 25 |
| n |
Például egy szavazó, akinek 16 szavazati kredit áll rendelkezésére négy szavazáshoz, és számára mindegyik egyformán fontos, akkor mindegyikre 2-2 szavazatot vásárolhat, de dönthet úgy is, hogy csak az egyik szavazást akarja befolyásolni és arra 4 szavazatot vásárol. Bárhogy másként is eloszthatja kreditjeit, vagy akár meg is tarthat belőle valamennyit, és majd valamelyik jövőbeli szavazásra fogja elhasználni.
Alkalmazás
[szerkesztés]A kvadratikus szavazást a Colorado Képviselőház (USA) választmánya már alkalmazta 2019 tavaszán. A törvényhozók a következő két évre vonatkozó jogalkotási prioritásaik eldöntésére használták, 107 lehetséges törvényjavaslat közül választva. [7] A választmány mind a 41 tagja 100-100 virtuális tokent kapott, amelyek lehetővé tették számukra, hogy akár 9 szavazatot tegyenek egy javaslatra (mivel 81 virtuális token képviselt 9 szavazatot egy törvényjavaslatért) és 3 szavazatot egy másik törvényjavaslatra, vagy 5 szavazatot (azaz 25 virtuális zsetont) 4 különböző javaslatra. Végül a győztes a szenátus 85. számú törvényjavaslata lett, az egyenlő munkáért egyenlő díjazásról szóló törvény, összesen 60 szavazattal. A kvadratikus szavazási rendszeren keresztül sokkal könnyebb volt észlelni a vélemények eltérését, mivel a szavazatok száma drasztikusan változott az egyes törvényjavaslatok között.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Lalley, Steven, E. Glen Weyl (2017. december 24.). „Quadratic Voting: How Mechanism Design Can Radicalize Democracy” (angol nyelven), Rochester, NY. DOI:10.2139/ssrn.2003531.
- ↑ Lee, Sherman: Quadratic Voting: A New Way to Govern Blockchains for Enterprises. Forbes , 2018. május 30. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ Volpicelli, Gian: This economist wants to abolish private property using blockchain. Wired , 2018. június 14. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ Steven Lalley - Statistics Faculty. galton.uchicago.edu . (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Glen Weyl (amerikai angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. július 5.)
- ↑ Posner, Eric, E. Glen Weyl. Radical Markets: uprooting capitalism and democracy for a just society (angol nyelven) (2018). ISBN 9780691177502. OCLC 1030268293
- ↑ Coy, Peter. „A New Way of Voting That Makes Zealotry Expensive”, Bloomberg Businessweek, 2019. május 1. (Hozzáférés: 2019. július 5.) (angol nyelvű)
Források
[szerkesztés]https://en.wikipedia.org/wiki/Quadratic_voting [[Kategória:Szavazás]] [[Kategória:Demokrácia]]