Szerkesztő:Kreamar/Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium (rövidítése: ÉVM) a Magyar Népköztársaság egyik megszűnt minisztériuma volt.
Története
[szerkesztés]Az építési ügyekkel foglalkozó különböző minisztériumok gyakori létrehozása és megszüntetése zavarokat okozott az építésügyi igazgatásban a második világháború utáni időszakban. 1946 és 1948 között Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium átfogó építésügyi feladatkörrel működött. Ennek a megszüntetése után 1949-től létrehozták az Építésügyi Minisztériumot (ÉM), ami lényegében építőipari minisztériumként működött. A változást a második világháború után államosított építőipari vállalatok közvetett felügyeleti feladatainak ellátása okozta.
Ekkor a településpolitika, a településfejlesztés és rendezés irányítását az Országos Tervhivatal vette át, és megszüntették a hatósági feladatok egy részével foglalkozó építésügyi főigazgatóságokat. 1948-ban felszámolták a nagy múltú és színvonalas szakmai tevékenységéről ismert Fővárosi Közmunkák Tanácsát. Egyre gyakoribbá vált a szabályozatlan és engedély nélküli építés. A szervezetlenség csak fokozódott a közületi építésengedélyezések könnyítésére 1950. évben kiadott kormányrendelet megjelenésekor. 1953-ban létrehozták a nagyberuházások gyors megvalósításának elősegítése céljából újabb központi építésügyi szervet — az „Országos Építésügyi Hivatal”-t is létrehozták, kezdetben főleg hatósági, később tervezési feladatkörrel. 1954-ben megalakult a „Város- és Községgazdálkodási Minisztérium" (VKGM). Ezt követően nagyobb hangsúlyt kapott a városrendezési és építéshatósági munka, erősödött a járási és megyei építésügyi szakigazgatási szervek szerepe. (Város és községgazdálkodási osztályok.) Mivel 1957-ben a VKGM megszűnt, az építésügyi igazgatásban ismét visszalépés következett be. Ekkor újra és formailag az ÉM vette át ezeket a feladatokat. Bár a járásoknál és megyéknél működő szakigazgatási szervek munkája lassú fejlődésnek indult, mégis az 1954 és 1964 közötti időszakban - elsősorban a megosztott és nem is túlzottan következetes főhatósági irányítás miatt - a szervezetlenség és a zűrzavar fokozódott. Az ÉM 1967-től Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumként (ÉVM) működött. Az 1960-as évek második felétől az 1980-as évek elejéig egymást érték az építésügyi igazgatási átszervezések - ezek közös vonása, hogy a feltételeket csak részben biztosították. A fejlődés ezért ebben az időszakban hullámzó volt. [1]
Utóda a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium lett. (1988)
Miniszterek
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Városépítés (21. évfolyam, 1985 / 1-2. szám / László László: Építésügyi igazgatásról a fejlődés tükrében 49. old.
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Bálint Imre (építész) A Magyar Népköztársaság minisztériumainak listája Perczel Károly