Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kultkl1/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ideológia

[szerkesztés]

Áttekintés

[szerkesztés]

Kezdetben a tálibok az afgánok jóindulatát élvezték, akik belefáradtak a korrupt hadurak brutalitásába és szüntelen harcaiba.[1] Azonban a támogatásuk nem volt egyetemes az országban, főként a nem-pastuk nem szimpatizáltak a talibánnal .

A tálibok túlságosan szigorú és régimódi ideológiáját úgy jellemezték, mint a sária egy újkeletű, Pastu törzsi jegyekkel kevert formáját[2], vagy mint egy radikális iszlám értelmezésű Pashtunwalit, melyet a JUI (Jamiat Ulema-e-Islam - deobandi iszlamista politikai párt) és alegységei részesítettek előnyben; melyekhez a harcos iszlám, illetve Oszama Bin Laden dzsihádizmusa is keveredett.[3] Az ideológia kezdőpontja a leváltott anti-szovjet mudzsahid uralkodók iszlamizmusa volt. Ezek az uralkodók misztikus szufik, hagyományőrzők, illetve a Muszlim Testvériség által inspirált radikális iszlamisták voltak.[4]

A tálib rezsim sajátos sária-értelmezése miatt olyan korábban engedélyezett dolgok váltak tiltottá, mint például a disznóhús- és alkoholfogyasztás, különböző technológiai cikkek használata, művészeti ágak, mint a festészet vagy a fényképészet, illetve nők számára a sportolás.[5] A férfiak számára kötelezővé tették a szakáll és turbán viselését.[6] Az ideológia ellenzői szerint a legtöbb afgán korábban az iszlám egy kevésbé szigorú és tolakodó formáját követte. A tálibok nem töröltek el minden eddig népszerű gyakorlatot, illetve nem pusztították el a szufi síremlékeket.[7] Gyakran alkalmaztak pre-iszlám pastu törzsi jegyeket bizonyos szociális kérdésekben való döntéshozatalokban, amelyek gyakran ellentmondtak a Korán tanításainak.[8][9]

A tálibokat anti-nacionalistaként és pastu nacionalistaként is jellemzik. Ahmed Rashid újságíró szerint, az uralmuk első néhány évében Deobandi és anti-nacionalista irányelveket követtek, elítélve a törzsi és feudális elemeket, a törzsi és feudális vezetőket el is távolították vezető pozícióikból.[10] Ali A. Jalali és Lester Grau szerint a tálibok a pastuk jelentős támogatását élvezték, akik azt remélték, hogy a mozgalom által visszaszerezhetik nemzeti dominanciájukat. Még nyugati pastu értelmiségiek is, akik alapvetően nem értettek egyet a tálibok eszméivel, támogatták a mozgalmat pusztán etnikai okokból.[11]

A tálibok a síitákat nem ismerik el muzulmánoknak. Afganisztánban a síita közösséget főként a hazara etnikai csoport teszi ki, akik a lakosság közel 10%-át alkotják.[12]

A tálibok a főbb városokban, mint Herat, Kabul és Kandahar szigorúan érvényesítették elveiket. A vidéki településeken csekély befolyásuk volt, így az ideológiájukat nem tudták olyan erőteljesen érvényesíteni.[13]

Bámijáni Buddhák

[szerkesztés]

1999-ben Omar Mullah kibocsátott egy rendeletet a bámijáni Buddha-szobrok védelmében. Ezt a két 6. századi monumentális szobrot egy Afganisztán középső részén fekvő sziklaszirtbe vájták. Mivel Afganisztánben nem élnek buddhisták, így a bálványimádás veszélye nem merült fel, azonban 2001 márciusában Omar Mullah tálibjai elpusztították a műemléket az új rendeletre hivatkozva, miszerint "minden szobrot el kell pusztítani Afganisztánban".[14]

Az ideológia magyarázata

[szerkesztés]

Ahmed Rashid szerint a szovjet pusztítás, és a megszállás alatti nehézségek befolyásolták a tálib ideológiát.[15] A menekült fiatalok, akik egy teljesen férfiközpontű társadalomban nőttek fel, nem értettek sem a tudományokhoz, sem a földműveléshez, illetve nem voltak tisztában azzal, hogy melyik törzshöz vagy klánhoz tartoznak.[15] Egy ilyen környezetben a háború munkát jelentett, a béke munkanélküliséget, a nők feletti dominancia pedig pusztán a férfiasságuk kifejezése volt. A vezetők számára a merev fundamentalizmus nem csupán elvi kérdés volt, politikai túlélésük múlott rajta. Rashidnak tálib vezetők többször is kifejtették, hogy "ha több szabadságot adnának a nőknek, vagy megengednék, hogy iskolába járjanak azzal elvesztenék a köznép támogatását."[16]

Az ideológia bírálata

[szerkesztés]

A tálibokat bírálják az ellenszegülőkkel szembeni túlzottan szigorú fellépésük miatt. A muzulmánok nagy része szerint a tálib szabályoknak nincs köze a Koránhoz vagy a sáriához. Omar Mullah Amir al-Mu'minin megszólítását iskolázottságának, törzsi hovatartozásának vagy a próféta családjához tartozásának hiányában bírálják. A cím elnyeréséhez hagyományosan szükség van az ország összes ulemájának a támogatására, és Omar-t csupán körülbelül 1,200 pastu tálib-szimpatizáns mullah fogadta el Amir-nak. [17]

Mások azért bírálják a tálibokat, mert a ópiumszállítmányokra 20% adót vetettek ki, ami hagyományosan 2.5%-a az adófizetők bevételének (vagy vagyonának).[17]

Nemzetközi kapcsolatok

[szerkesztés]

A tálib rezsimet, avagy az "Afganisztáni Iszlám Emirátus"-t hivatalosan mindössze három állam ismerte el: Az Egyesült Arab Emírségek, Pakisztán és Szaúd-Arábia, ezek mindegyike jelentős támogatást nyújtott számára. Más nemzetek, köztük az Egyesült Nemzetek Szövetsége elismerte az Afganisztáni Iszlám Emirátus kormányát.

Al-Qaeda

[szerkesztés]
Pakistani journalist Hamid Mir interviewing al-Qaeda leader Osama bin Laden in Afghanistan, November 2001.

Bin Laden 1996-ban Szudánból hivatlanul Afganisztánba költözött. Omar Mullahot irritálta, hogy háborút illetve fatwákat hirdetett ki harmadik országok állampolgáraival szemben.[18]. Időval a kapcsolat a két csoport között javulni kezdett, olyannyira, hogy Omar Mullah visszautasította a Szaúd-Arábia által nyújtott védelmet, ezzel megsértve a Szaúdi minisztert és megszegve korábban tett ígéretét, miszerint bin Ladent kiadja a szaúdiaknak.[19]

Bin Ladennek sikerült létrehoznia egy katonai szövetséget a tálibok és az al-Qaeda között. 1997 és 2001 között az al-Qaeda által kiképzett 055-ös brigád egyesült a tálib katonasággal. A Mazar-e-Sharif-i mészárlásban több száz bin Laden által küldött afgán arab harcos támogatta a tálibokat.[20] A 055-ös Brigádnak nevezett csapat volt a felelős más civilek elleni mészárlásokért Afganisztán más részein is.[21] 1996 és 2001 között Osama Bin Laden és Ayman al-Zawahiri szervezete egy a tálib államon belüli virtuális állammá vált.

A tálib-al-Qaeda kapcsolatokat tovább erősítette bin Laden egyik fia és Omar lányának állítólagos házassága. Afganisztánban való tartózkodása során bin Laden valószínűsíthetően anyagilag támogatta a tálibokat.[22][23]

Az 1998-as amerikai nagykövetségek elleni bombázások után Afrikában bin Ladent és több al-Qaeda tagot beidéztek az amerikai büntetőbíróságra.[24] A tálibok többször is visszautasították Amerika kiadatási parancsát bin Laden eltűnésére vagy a bizonyítékok hiányára hivatkozva. [25][26][27]

Bin Laden ellen műholdas telefon rekordok és tárgyalótermi vallomások is rendelkezésre álltak bizonyítékként.[28][29] Viszonzásképpen bin Laden a tálibokat, mint az "egyetlen létező iszlám kormányt" dícsérte és Omar Mullahot ünnepelte a bálványok, mint a Bámijáni Buddhák megsemmisítéséért.[30]

2008 végén a tálibok minden al-Qaedához fűződő szálat el akartak vágni.[31]

2011-ben Alex Strick van Linschoten és Felix Kuehn, a New Yorki Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Központjának munkatársai azt állították, hogy a két csoport már a szeptember 11.-i merényletek előtt sem állt jó kapcsolatban egymással, folyamatosan összeütközésbe kerültek egymással a különbözőségeik miatt.[32]

2012 júliusában egy vezető beosztású tálib parancsnok úgy fogalmazott, hogy a tálibok szerint az al-Qaeda pestis, amelyet az egek küldtek, és néhányan úgy vélik, hogy az al-Qaeda tagjai amerikai kémek. Kezdetben a tálibok naívan és a politikát figyelmen kívül hagyva meghívták az al-Qaeda-t az otthonaikba, de ők visszaéltek a vendégszeretettel. Továbbá kifejtette, hogy a tálibok 70%-a nem ért egyet az al-Qaeda-val, ezzel feltárva a két csoport közötti megromlott viszonyt. [33][34]

  1. ↑ Encyclopedia of Islam and the Muslim world / editor in chief, Richard C. Martin, Macmillan Reference USA : Thomson/Gale, c2004
  2. ↑ Encyclopedia of Islam and the Muslim World, (2004).
  3. ↑ Rashid 2000, pp. 132, 139.
  4. ↑ Rashid 2000, p. 87.
  5. ↑ Waldman, Amy
  6. ↑ US Country Report on Human Rights Practices – Afghanistan 2001. State.gov, 2002. március 4. (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  7. ↑ Roy, Olivier, Globalized Islam, Columbia University Press, 2004, p. 239.
  8. ↑ Peoples and Ethnic Groups – Pashtunwali: The Code. uwf.edu
  9. ↑ http://www.lubnaa.com/article.php?id=301
  10. ↑ Rashid 2000, p. 92.
  11. ↑ Foreign Military Studies Office, "Whither the Taliban?" by Mr. Ali A. Jalali and Mr. Lester W. Grau. Fas.org. (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  12. ↑ "IV. Incitement of violence against Hazaras by governor Niazi", Human Rights Watch Report, `Afghanistan, the massacre in Mazar-e-Sharif`, November 1998., Human Rights Watch, <http://www.hrw.org/reports98/afghan/Afrepor0-03.htm#P186_38364>. Hozzáférés ideje: 2011-12-01
  13. ↑ Griffiths 227.
  14. ↑ Luke Harding. „How the Buddha got his wounds”, The Guardian, 2001. március 3. (Hozzáférés: 2010. augusztus 27.) 
  15. ↑ a b Rashid 2000, p. 32.
  16. ↑ Rashid 2000, p. 111.
  17. ↑ a b Rashid 2000, pp. 41–42.
  18. ↑ Wright 2006, pp. 246–247, 287–288.
  19. ↑ Wright 2006, pp. 288–289.
  20. ↑ Rashid 2000, p. 139.
  21. ↑ „Afghanistan resistance leader feared dead in blast”, Ahmed Rashid in the Telegraph, 2001. szeptember 11. 
  22. ↑ International Terrorism And the Case Of Usama bin Laden, Lebanese Army Website a Wayback Machine-ben (2007. március 11.), archived from the original on 11 March 2011.
  23. ↑ However, Lawrence Wright claims bin Laden was almost completely broke at this time, cut off from his family income, and fleeced by the Sudanese.Wright 2006, pp. 222–223.
  24. ↑ Indictments (PDF). (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  25. ↑ „Taliban confirms bin Laden is missing”, CNN, 1999. február 14.. [2008. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  26. ↑ „Taliban Won't Turn Over Bin Laden”, CBS News, 2001. szeptember 21. (Hozzáférés: 2007. július 7.) 
  27. ↑ „Osama bin Laden 'innocent'”, BBC News, 1998. november 21. (Hozzáférés: 2011. november 17.) 
  28. ↑ „Embassy bombing defendant linked to bin Laden”, CNN, 2001. február 14.. [2006. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  29. ↑ Cooperative Research records of evidence against bin Laden. Cooperativeresearch.org. [2012. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 2.)
  30. ↑ Bin Laden, Messages to the World, (2006), p.143, from Interview published in Al-Quds Al-Arabi in London, Nov. 12, 2001 (originally published in Pakistani daily, Ausaf, Nov. 7), shortly before the Northern Alliance entry into Kabul.
  31. ↑ „Sources: Taliban split with al Qaeda, seek peace”, CNN. [2004. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva] 
  32. ↑ Brinkerhoff, Noel: Surprise! Taliban and Al-Qaeda are Worlds Apart. Allgov.com, 2011. február 9. (Hozzáférés: 2011. december 1.)
  33. ↑ Taliban Commander Says Taliban Cannot Win Afghan War: Report - ABC News. Abcnews.go.com, 2012. május 2. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
  34. ↑ Preview: Michael Semple interviews a senior member of the Taliban. New Statesman, 2012. július 11. (Hozzáférés: 2014. augusztus 18.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Kultkl1/próbalap&oldid=16584694”