Szerkesztő:Kreamar/Veszettek (mozgalom)
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Veszettek (franciául:Enragés) a nagy francia forradalom idején a jakobinus sans-culotte-ok radikális mozgalma volt, amelynek tagjai a terror hívei voltak. Vezetőjük Jacques Roux volt. A tulajdon korlátozásában is ők mentek a legmesszebbre. 1794 tavaszán belső tisztogatás indult a jakobinus táboron belül. 1794. február 10-én halálra ítélték Jacques Roux-t, a Veszettek vezetőjét, aki börtönében öngyilkosságot követett el. Miután hatalmára veszélyessé váltak, a mozgalom tagjait Robespierre - a mérsékeltekkel szövetkezve - vérpadra küldte.
The Enragés (French pronunciation: [ɑ̃ʁɑʒe]; transl. "enraged ones"), commonly known as the Ultra-radicals (French: Ultra-radicaux), were a small number of firebrands known for defending the lower class and expressing the demands of the radical sans-culottes during the French Revolution. [Enragés - Wikipedia https://en.wikipedia.org › wiki]
Az Enragék (francia kiejtése: [ɑ̃ʁɑʒe]; fordítás: "feldühödöttek"), közismert nevén az ultra-radikálisok (franciául: Ultra-radicaux), egy kis számú tűzharc volt, akik az alsóbb osztály védelméről és a követelések kifejezéséről ismertek. a radikális sans-culottes a francia forradalom idején. [Google-fordítás]
Történetük
[szerkesztés]Jacques Roux
[szerkesztés]Roux a sans-culotte-ok balszárnyának, a veszettek („enragés”) csoportjának alapítója és vezetője volt. Ez az 1792-ben létrehozott radikális társaság a társadalmi egyenlőség eszméjéből kiindulva a tömegek anyagi nyomorának megszüntetését követelte. E cél elérését a spekulánsok, az üzérek üldözésével, a tőzsde bezárásával, a földek kisajátításával és egy kényszergazdaság bevezetésével kívánta elérni. Úgy gondolták, hogy a nép gazdasági egyenlősége által legyőzhető a városi szegénység. Roux 1793 májusában részt vett a sans-culotte-ok felkelésében. Radikalizmusa miatt azonban szembekerült Maximilien de Robespierre-rel, aki őt 1793. szeptember 5-én bujtogatás vádjával letartóztatta. Miután halálra ítélték, nem várta be az ítélet végrehajtását, hanem inkább öngyilkosságot követett el. [Wikipédia:Jacques Roux]
Jean-Paul Marat egyik utolsó neves cselekedete a Jacques Roux elleni támadás volt; újságja hasábjain 1793. július 4-én, ám mire Roux válasza kikerült a nyomdából, Marat már nem élt. [Magyar Wikipédia: Marat szócikk]
Jacques Hébert
[szerkesztés]. A jakobinus hatalomátvétel után (1793. jún.) Hébert addig soha nem látott erővel látott neki annak a propagandának, amit a párizsi munkásréteg körében szervezett, és tudatos gazdaságpolitika mellett a terror fokozására szólította fel a jakobinus vezetésű Konventet. Miután 1793 végére az általa irányított „veszettek” csoportja ténylegesen a jakobinusok radikális baloldalává vált (Marat nyomdokaiba lépve) és komoly erőt jelentett a sans-culotte-ok rokonszenve miatt, Robespierre, Saint-Just és Couthon (akiket ekkoriban triumvirátusként emlegettek) 1794. március 14-én őt, valamint 17 társát letartóztatta. A vádlottakat a tárgyalás után, 1794. március 24-én kivétel nélkül kivégezték. Ez volt a jakobinusok belső leszámolásának első fordulója, melyet április 5-én Danton, Desmoulins és elvbarátai kivégzése követett.
Márciusban Robespierre nyaktiló alá küldte azokat a veszetteket is (Jacques Hébert), akik a terrort öncélúan folytatták volna.
Robespierre és a jakobinus diktatúra bukása
[szerkesztés]Robespierre a saját hatalmának megszilárdítása érdekében 1794 áprilisban már azokkal az ellenfeleivel is leszámolt, akik már inkább valamiféle konszolidációt akartak (Georges Jacques Danton és Camille Desmoulins). Ezzel viszont Robespierre is elszigetelődött azoktól a sans culotte-októl, akik hatalma bázisát képezték. Nemsokára Robespierre és támogatóinak hatalma is megdőlt: a Konvent 1794. július 27-én (thermidor 9.) megbuktatta és hamarosan kivégeztette őket („thermidori fordulat”). [Magyar Wikipédia:Francia forradalom]
Jegyzetek
[szerkesztés]Képgaléria
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Élet és Irodalom, 2006. janár-június (50. évfolyam, 1-26. szám) 2006-04-21 / 16. szám / Vásárhelyi Mária: Veszettek. „A(z ellen)forradalom felfalja saját gyermekeit” (3. oldal)
- Élet és Irodalom, 2006. janár-június (50. évfolyam, 1-26. szám)2006-04-28 / 17. szám / Hahner Péter: Forradalom, forr a dalom… • reflexió | Agora • Vásárhelyi Mária: Veszettek. ÉS, 16. szám (15. oldal)
- A veszettek kiáltványa. In Hahner Péter (szerk.): A nagy francia forradalom dokumentumai. 326–331., 327.