Szerkesztő:Kreamar/Törvénykezés

Fogalma

„A törvénykezés a bíróságok hatáskörébe tartozó peres és nem peres eljárás. Azoknak a szabályoknak összességét, melyek a törvénykezés rendjét meghatározzák, törvénykezés rendtartásnak nevezik, szemben a perrendtartással,mely csak a perre vonatkozó szabályokat foglalja össze. A törvénykezés egyszerűsítésealatt az eljárás gyorsabbá és olcsóbbá tétele céljából alkotott szabályokat értik. A bíróságok működésének ideje a törvénykezési idő,az az idő pedig, mely alatt a bíróság működése, a halasztást nem tűrő ügyek elintézésének kivételével, szünetel, a törvénykezési szünet (Magyarországon július és augusztus hónapokban). A jogkereső közönség részéről teljesítendő szolgáltatás a törvénykezéssi illeték,ezt bélyegben róják le. ”

„Törvénynapok, hajdan így nevezték azokat a bírói gyűléseket, melyek az év meghatározott napjain v.szakában tartottak, ilyenek voltak Szt. István törvényei értelmében a székesfehérvári T., melyeken a király maga szolgáltatott igazságot. Mai értelemben T. azok a napok, amelyeken a felek a bíróság előtt ügyük tárgyalása végett idézés nélkül is megjelenhetnek; a T. jegyzékét a járásbírósági eljárásban előre közzé kell tenni (1911 .1. t. c. 146. §.); a T.-on a hatáskörrel v. illetékességgel egyébként nem bíró járásbíróság is eljárhat (1933:XXXIV. t. e. 11. §.). Másrészt törvénynap az a nap, amelyen bíróság (járásbíróság v. törvényszék) tagja a bíróság székhelyén kívül megjelenik az illető hely és környéke ügyeinek elintézése végett (1912 :LIV. t. c. 87. §., 1930 :XXXIV. t. c. 109. $.). ”

Elhatárolások

Nem azonos a jogrenddel. (lásd: A Szovjetunió jogrendje vitalapja, PeyerK megjegyzése

Nem azonos a törvényhozással.