Szerkesztő:Kreamar/Törvénycikk
 |
Ez a szerkesztői lap most épül, még dolgoznak az első verzión! |
A törvénycikk a ma törvénynek nevezett jogforrás régies, elavult neve. Hasonló, de nem azonos fogalom a ma főleg a nemzetközi egyezményekben, valamint Magyarország alaptörvényében a jogszabályok tagolásánál alkalmazott cikk szó.
A szó eredete
[szerkesztés]A latin eredetű artikulus szóból származik, amelynek jelentése jogi értelmezésben cikkely, szakasz volt.
„HELYESEN Cikk — cikkely
A címül írt két alak közül a cikkely a régebbi, belőle rövidült a nyelvújítás korában a cikk. A német eredetű cikkely legkorábbi jelentése 'beszéd, társalgás vagy írott szöveg kisebb szakasza, öszszefüggő része; törvénycikk, bekezdés' volt, s a nyelvújítás korára már összesen tíz jelentését tartotta számon a nyelvtudomány, sőt a XIX. század végére kialakult a tizenegyedik jelentése is : 'ing vállrésze'. Ma már a cikkely elavulóban van, inkább csak 'törvénycikk, paragrafus' jelentésben fordul elő néha-néha, de ilyen esetekben is a rövidebb törvénycikk gyakoribb. A cikk forma megőrizte a cikkelytől örökölt jelentések gazdagságát, hisz jelentései ma is eléggé szerteágazók: árucikk, újságcikk, szöveg rövid szakasza, törvénycikk, nemzetközi szerződések több pontból álló része, gerezd, szelet (egy cikk alma, dinnye, narancs stb.). [1]”
A szakasz valamely törvénycikk, szabályzat stb. szövegében elkülönülő és rendszerint több paragrafust és bekezdést kitevő rész (? önellentmondás); paragrafus.[2]
Cikkely - nemzetközi szerződés vagy törvény alapegysége (régies), modern megfelelője a szakasz vagy a paragrafus [3]
Története
[szerkesztés]A feudális törvényalkotás dekrétumainak belső tagolása volt az artikulus; az első magyar királyok dekrétumaiban a „fejezetnek” felelt meg (→törvénycikk). A →Corpus Iuris Hungarici beosztásában az →Aranybullától kezdődően oszlanak a dekrétumok artikulusokra. Ez a beosztás - és főként a cikkelyek címekkel való ellátása a megelőző időkre nézve - a 16. század végéről származik; az artikulusok beosztása a 18. század végi szövegkiadásban vált szokásossá. [4]
"A régi törvények beosztásáról megjegyzendő, hogy Szt. István, Szt. László és Kálmán törvényei fejezetekre (capita), a többiek pedig czikkelyekre (articuli) vannak tagolva. Csakhogy e tagolás (az 1498. évi decretumot kivéve) a törvények eredeti példányaiban a XV. század vége előtt elő nem fordul és rendszeresen csak 1554 óta jött gyakorlatba. A czikkelyek czímfeliratai (rubricae) pedig eredetileg hiányozván, önkényesen írattak és csak 1596-tól kezdve hitelesek. A czikkelyeket szakaszokra (§§) 1803 óta szokták felosztani. " [5]
Szegedi János, nagyszombati egyetemi tanár a Corpus Iuris Hungarici hivatalos kiadását szerkesztetté és bevezette ebben azt az újítást, hogy a törvények cikkelyeit - utólag - szakaszokra (paragrafusokra) osztotta, ezáltal jelentősen megkönnyítette a kötet kezelhetőségét.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ (Hargita: 1988. december 16., Komoróczy György)
- ↑ vesd össze: A magyar nyelv értelmező szótára 6. Sz-Ty (Budapest, 1962) 36. old.)
- ↑ https://hu.wikipedia.org/wiki/Cikk_(egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap)
- ↑ http://lexikon.katolikus.hu/A/artikulus.html
- ↑ Márkus Dezső: https://adt.arcanum.com/hu/view/Eltekonyvek_Ba_423_2/?query=cikkely&pg=688&layout=s Magyar Jogi Lexikon öt kötetben. II. kötet. Biró-Dézsma - Magyar Jogi Lexikon 2. (Budapest, 1899) 685. old.
- ↑ vesd össze: https://dtt.ogyk.hu/hu/gyujtemenyismertetok/jogforrasok/torvenytar/item/406-corpus-juris-hungarici