Szerkesztő:Kreamar/Lakás

A lakás...

Fogalma

• Egy család vagy egy személy otthonául szolgáló helyiségcsoport.

• Egy személy vagy család otthonául való használatra alkalmas, egy vagy több (egymással összefüggő) szobából és rendszerint mellékhelyiségekből álló lakóhely.

• Az a hely, ahol valaki hosszabb időre megszáll, vagy ahol valaki hosszabb-rövidebb ideig és szükségből lakik.

Egy lakás helyiségei

Általában

• előtér,
• lakóhelyiség,
• főzőhelyiség,
• tisztálkodóhelyiség,
• WC,
• élelmiszertároló-helyiség.

Kiegészítő helyiségek

• pince,
• padlás,
• garázs,
• hobbiszoba,
• barkácsműhely.

Külső térkapcsolatok

• erkély,
• loggia,
• terasz,
• nyitott vagy zárt veranda.

Többlakásos épületben kiegészítő mellékhelyiségek

• lépcsőház,
• felvonóakna,
• gyermekkocsi- és kerékpártároló,
• központi fűtés kazánjának a helyisége.

Kapcsolódó fogalmak

• lakásterület,

Története

Lakások az őskorban

Legrégebbiek régészeti szempontból a barlanglakások, melyek már a paleolit korban előfordulnak; ezek maradványai az északamerikai pueblo-indiánok magas sziklákba vájt lakásai. Nálunk a legújabb időkből is ismerünk ilyeneket, minek voltak pl. a gellérthegyi és budafoki barlanglakások. Néprajzi szempontból azonban még a barlanglakásoknál is régebbieknek, a legősibb lakásnak tekinthetők a faágak közt készített fészeklakások, melyekről a kínai ősmondák is tudnak. A neolit-korból valók a cölöplakások (cölöpépítmények) és a földbe vájt putrik, amilyenek nálunk még ma is előfordulnak.

Munkásházak

Munkásházak.Szociálpolitikai, közegészségügyi és erkölcsi okokból az állam, a városok és nagyobb ipari v. gazdasági üzemek a munkások számára olcsó és jó lakások építésére törekszenek (1.Lakáskérdés).Legolcsóbb, de legkevésbbé célszerű a több emeletes kislakásos bérkaszárnya; legdrágább, de legtökéletesebb az olyan lakás, mely külön egy család számára kis kerttel kiegészítve készül. Hasonló értékűek az egybeépített kétlakásos M. Vannak egymással összefüggő udvari, közös kerttel bíró, 4—6 család számára készült zártsorú emeletes v. földszintes bérházak. Fontos, hogy a munkáscsalád olcsó, egészséges, az ipartelephez közel eső lakást kapjon. Nagyobb telepeken tekintetbe veendő még az iskola, kisdedóvó, templom, játszótér, népház, fürdő, piac, közlekedési eszközök, célszerű közegészségügyi berendezések, mint vízvezeték, csatornázás stb. Nem mellőzhetők a művészi szempontok sem, melyek szerint a telep általános elrendezése és egyes részletek megoldást nyernek. Mintaszerűek az angol és német M., amelyek többnyire kertvárosok módjára épülnek. Legkevésbbé megfelelők az egy szobából és konyhából álló lakások. Többszobás elrendezésnél ezek méretei kisebbre, 16—20 m2-re vehetők; a szoba magassága átlag 3 m. Kivitel és anyag tekintetében a mi éghajlatunk alatt a magasabb építési költségek mellett is gazdaságosabbnak bizonyultak a tömör téglafalú házak tűzbiztos födémekkel. A M. létesítésében Magyarországon úttörő volt a magyar államvasutak igazgatósága, amely a vidéken és Budapesten nagyobb munkásháztelepeket alapított. A főváros határában nagyszabású az a telep, amelyet az 1908- XXIX. t.-c. alapján az állam Kispest mellett 12 milliós költséggel 1908—1914. létesített s amelyet a kezdeményező Wekerle Sándor akkori pénzügyminiszter érdemének elismeréséül Wekerle-telepnek neveztek el (l. Wekerletelep).A fővárosban az ezredéves ünnep után az építkezésben beállott nagy visszaesés valósággal lakásínséget szült és tág teret nyitott különösen amunkásokat sújtó lakásuzsorának. Ennek elhárítása végett Bárczy István polgármester kezdeményezésére 1907.afőváros a M. építését is fölvette programmjába; családi háztelepek mellett a nőtlen munkások részére külön ú. n. legényszállót is építettek. A munkáscsaládházak beépítetlen területe általában 40—48 m2, sarok- házaké 60 m2, kis alapterületek mellett padlásszoba is alkalmazható. Az egyes lakásokhoz legalább 100 m2 területű konyhakert járuljon. Az ipari M.-on kívül újabban a mezőgazdasági munkásoklakásviszonyainak rendezése is gondoskodás tárgya. A gazdasági munkásházak létesítésére a földmívelésügyi kormány már 1902-től fogva fordított bizonyos költséget, amely 1906. már 300,000 K.-ra emelkedett. Az 1907. XLVI. t.-c. alapján ez az összeg a munkásházak építésére fölvett kölcsönök után járó kamatra lévén fordítható, egyszerre 15,000 munkásház építése vált lehetővé. A munkásháztelepek létesítésénél az a község részesül előnyben, amely ingyen telket ad. Legalább 10 házat kell építeni. A munkás rendes üzetés mellett a telket és házat 30 év után tulajdonául megszerezheti. A házak 20 évig adómentesek, az ingatlanok a törlesztésig végrehajtás alá nem vonhatók, de meg sem terhelhetők, el- vagy bérbe nem adhatók. Az államsegély alapján 39 törvényhatóság és község 13.426.000 K kölcsön felvételét határozta el, amelyből 11.716 munkásház felépítése van biztosítva. 1911 végéig fölépült 4612, további 1513 ház építése biztosítva van. A föl nem használt állami hiteleket azOrsz. gazd. munkásházépítési alapjavára fordítják.

Fajtái

dodo.hu

• loftlakás (ipari épületből átalakított lakás)
• stúdió
• garzonlakás (egyszobás, legfeljebb 40 m² alapterületű, főzőfülkével, WC-vel és mosdó- vagy zuhanyzóhelyiséggel ellátott lakás).

Tulajdonviszonyok szerint

• állami bérlakás, pl. francia HLM
• tanácsi lakás
• önkormányzati bérlakás
• magántulajdonú lakás, öröklakás
• szövetkezeti lakás
• szolgálati lakás
• társasházi lakás

A szükséglakás

A szükséglakás komfortfokozatba nem sorolható olyan helyiség (helyiségcsoport), amelynek (vagy amelyben legalább egy helyiségnek) alapterülete a 6 négyzetmétert meghaladja, külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült ezzel egyenértékű fal, ablaka vagy üvegezett ajtaja van, továbbá fűthető és WC (árnyékszék) használata, valamint a vízvétel lehetősége biztosított.

Források

• Magyar nagylexikon 11. kötet, 740 - 741. old.