Szerkesztő:Kreamar/Hozadéki adó
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A hozadéki adók az adók egyik csoportját képezik.
A hozadék fogalma
[szerkesztés](közgazdaságtan) Valamely gazdasági tevékenység, folyamat, művelet eredménye; hozam. (Nyers hozadék).
(pénzügy) Ennek pénzben kifejezett, rendszerint az adókivetés céljából megállapított nagyságú összege. (Tiszta hozadék). A földből, a házból eredő hozadékokat adó alá vonják. hozadéki; hozadékos. [1]
Jellemzői
[szerkesztés]Helyes adóztatás mellett az állandó adók kivetésének alapja csakis a tiszta jövedelem lehet. Ennek adóját az állam vagy az egyes jövedelemforrásoknál külön-külön szedi, tekintet nélkül arra, van-e az adósnak még más jövedelemforrásból származó és mekkora jövedelme, vagy pedig az egyes jövedelmi forrásokból származó tiszta jövedelmek összegét összevontan, a jövedelmek élvezőjénél adóztatja meg. Ez utóbbi a személyes jellegű jövedelemadó, mely az adózó (és a háztartásához tartozó családtagok) összes jövedelmét a felhasználással kapcsolatban adóztatja meg; az egyes jövedelemforrásokból eredő jövedelmek külön-külön történő megadóztatása pedig, azok megszerzésével kapcsolatosan, alkotja a hozadéki adókrendszerét. Elméletileg a személyes jövedelemadó, mint egyetlen adó (impot unique), volna a kívánatosabb, gyakorlati okokból azonban a látszólag egyszerű adóztatás éppen nehézségénél fogva nem volna megvalósítható. Éppen ezért az államok helyesebbnek találták a kétféle adórendszer egymást kiegészítő alkalmazását, amint hazánkban is az egyes jövedelemforrások tiszta jövedelmét terhelő hozadéki adó mellett az adózó összes jövedelmét terhelő jövedelemadót is szedi az állam. A hozadéki adók - természetüknek megfelelően - csupán a termelési költségek levonását engedik meg és létminimumot sem ismerve, állandó adókulcs mellett terhelik a jövedelmet, kivéve az alkalmazottak kereseti adóját, mely sok tekintetben jövedelemadót helyettesít és a társulati adót, mely bizonyos esetekben az adóterhet a társulati tőkék rentabilitása szerint fokozza. Mai adórendszerünk már csak négyféle hozadéki adót ismer ezen a néven : a földadót, házadót, általános kereseti adót (az alkalmazottak kereseti adójával) és a társulati adót (a tantiom-adóval). Régebbi hozadéki adóink többi neme a most említett négyféle hozadéki adó valamelyikébe olvadt be, vagy pedig az illetékek közé került. [2]
A hozadéki adó az ingatlan vagy ingó vagyon, avagy haszonhajtó foglalkozás jövedelme alapján kivetett adó. A hozadéki adók közé tartoznak a földadó, házadó, tőkekamat- és járadékadó és a kereseti (ipar) adó. Az egyenes adórendszerekben megkülönböztetikajövedelemadótól, mely utóbbi az adózó személyes viszonyaira és főleg adófizetési képességére nagy figyelemmel van, míg a hozadéki az adótárgyból származó jövedelmet az adóalany személyi körülményeinek alaposabb kutatásá nélkül teszi adókötelessé és az adóalany fizetési képességét, eladósodását, gyermekeinek számát stb. teljesen figyelmen kívül hagyja, csak alig veszi tekintetbe. [3]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-a-magyar-nyelv-ertelmezo-szotara-1BE8B/h-2E554/hozadek-3108B/
- ↑ Tolnai
- ↑ Révai Nagy Lexikona 1914
Források
[szerkesztés]- Tolnai Új Világlexikona 7. Hit-Jós (Budapest, 1927) 58. old.
- Révai Nagy Lexikona, 10. kötet: Hérold-Jób (1914) 318- 3019. old.