Szerkesztő:Kreamar/Hitelrontás
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz elsősorban magyarországi nézőpontból tárgyalja a témát, és nem nyújt kellő nemzetközi kitekintést. Kérünk, segíts bővíteni a cikket, vagy jelezd észrevételeidet a vitalapján. |
A hitelrontás vétségét a becsület védelméről szóló 1914. évi XLI. törvénycikk 24. § vezette be Magyarországon. [1]
Ezek szerint
„Vétséget követ el, aki akár valótlan tény állításával vagy hiresztelésével, akár pedig valamely tényre közvetlenül utaló valótlan kifejezés használatával valakinek hitelét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti.
Ez a rendelkezés felkérés alapján bizalmasan adott, az üzleti forgalomban szokásos tudósításra csak akkor vonatkozik, ha ezt az arra felkért jobb tudomása ellenére adta.[2]”
A hitekrontás mint tisztességtelen versenycselekmény
[szerkesztés]Az 1923. évi V. törvénycikk 3. pontja hírnévrontás és hitelrontás cím alatt úgy rendelkezik, hogy
- verseny céljára
- nem szabad oly valótlan tényt állítani vagy híresztelni,
- valamely tényre közvetlenül utaló oly valótlan kifejezést használni,
- vagy az üzleti tisztességbe ütköző más oly cselekményt elkövetni,
- amely valamely versenyvállalat hitelét vagy jóhírnevét veszélyezteti vagy hitelképességét csökkenti.[3]
A hitelrontás a tisztességtelen verseny körébe tartozó cselekedet. A versenytörvény (1923:V. tc. 13. §.) szerint a versenytárs üzletével, foglalkozásával kapcsolatban nem szabad olyasmit állítani, ami, ha nem is érinti közvetlenül az illető személy becsületét, általában az üzleti forgalomban elfoglalt pozícióját aláássa. Mihelyt a híresztelés alkalmas arra, hogy a versenytárs vagyoni teljesítő képességébe vetett bizalmat megingassa, átlépte a tisztesség és az üzleti jóhiszeműség korlátáit. Az 1933:XVII.tc. 20. §-a szerint a hírnévrontó vétséget követ el és 3 évig terjedhető fogházzal büntetendő.[4]
Az 1970-es években
[szerkesztés]„A hírnév- és hitelrontás (13. §) a versenyvállalat hitelét, vagy jóhírnevét veszélyeztető, vagy hitelképességét csökkentő cselekményekben nyilvánul meg. Ilyenek: verseny céljára olyan valótlan tény állítása, vagy híresztelése, valamely tényre közvetlenül utaló valótlan kifejezés használata, vagy az üzleti tisztességbe ütköző más olyan cselekmény elkövetése, amely a fenti eredménnyel jár. [6]”
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://nmhh.hu/dokumentum/192052/MK27web.pdf
- ↑ 1914. évi XLI. törvénycikk 24. §
- ↑ 1923. évi V. törvénycikk 13. §
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Lexikon_UjIdokLexikona_13-14/?query=btk%20hitelront%C3%A1s&pg=72&layout=s 3167. old.
- ↑ https://nkerepo.uni-nke.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/15915/web_PDF_Sic_itur_ad_astra_BB70.pdf;jsessionid=C7B64F657FAC6353C92CD0E68E082D29?sequence=1
- ↑ Állam- és jogtudomány, 1979 (22. évfolyam, 1-4. szám)1979 / 3. szám 507. old. Vörös Imre cikke
Forrás
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- 1914. évi XLI. törvénycikk indokolása a becsület védelméről
- 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról
- Szegő Izsó: A tisztességtelen verseny. Az 1923. évi V. és az 1933. évi XVII. t.-C. magyarázata (Budapest, 1936)
- Jogállam, 1929 (28. évfolyam, 3. szám) Az 1928. év büntető igazságszolgáltatása