Szerkesztő:Kreamar/Hatótávolság
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
A hatótávolság (angol nyelven range; egy adott tárgy (pl. lövedék, repülőgép) által megtett út, kilométerben.
A hatósugár fogalma
[szerkesztés]A hatósugár a műszaki nyelvben az a távolság, amelyen belül vmely erő, gép, készülék hatása még minden irányban érvényesül. [1]
Példák: A rádió nagyadójának hatósugara; a kvarclámpa hatósugara; az (olaj)kutak hatósugara: az a távolság, amelyen belül a kutak egymás termelési tényezőit befolyásolják; (repülés) a repülőgép hatósugara: az a távolság, amelyet a r. a magával vitt üzemanyag felhasználásával átlagos repülési sebesség és átlagos légköri viszonyok esetén leszállás nélkül meg tud tenni.
Gyantusz megjegyzése vitalapon
[szerkesztés]ˇ"polgári repülőgépek esetén a hatótávolság (range) a fontos paraméter, ugyanis ezek A-ból B-be repülnek kifogyasztott tankkal, B-ben rendszerint a következő járatra felkészítendő kap kerót (tehát a minél több utas/áru szállítása minél messzebbre és gyorsabban, minél kevesebb kerozinhasználattal az elv). Persze ez kissé bonyolultabb, mert nem biztos, hogy lesz ideje tankolni az adott járatnak (további spórolás), vagy B-ben épp drágább a keró mint kéne stb. Szóval a járatszervezés... :) Katonai repülőgépek esetében viszont csak áttelepüléskor szokás a teljes tankot kirepülni (azaz a hatótávolság „szerint”, ez a ferry range, amolyan „áttelepülési” hatótávolság: teljes kerójavadalmazás póttartályokkal minimális egyéb függesztménnyel). Ezért a hatósugár általában fele a hatótávolságnak. „Általában”, mert vadászéknál a célterület felett még be van számítva egy bizonyos légiharc-idő/őrjárat is, amit bírnia kell a gépnek. Azaz a hatósugarát úgy határozzák meg egy vadászgépnek, hogy mi az a legnagyobb repült távolság amit megtéve még xy perc manőverező légi harcot megvívva még haza is tud repülni. Tehát hatósugár < hatótáv/2, hiszen a hatósugarat elérve még vagy harcol, vagy őrjáratban van és bingo fuel-nél hazaindul (ez úgy rémlik minimális kerótartalékkal való hazaérést jelent, a low fuel pedig a száraz tankkal hazaérés neve). Nyílván támadórep.gépeknél ez nem áll, az B–C-be elrepül, eldobja az „áldást” és pucol haza (tehát itt jó közelítéssel hatósugár = hatótáv/2). felderítőknél, tankereknél dettó. Tehát polgári légiszállításnál a hatótávolság a lényeges kritérium. Ebbe még egyébként belevesznek xy „keringési időt” is (nem tudom a pontos nevét), mikor a B-be elért gép még képes a reptér felett kerengeni a várakozási légtérben. A reptéri közelkörzet gyakran a legkevesebb kerótartalékkal rendelkezőket engedi leszállni leghamarább (közelkörzeti bejelentkezéskor ezt mindíg közlik, meg adja a telemetria is). De ezt a kerótartalékot nemzetközi egyezmény szavatolja, amit vagy betart a légitársaság, vagy nem. Tehát az összes polgári gépnél ez „elvileg” bele van kalkulálva a hatótávolságba. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy típusnak van egy maximális leszállótömeg (MLW) meghatározva, amit még kibír a futómű és a fékrendszer (továbbá az éppen kiválasztott futópálya biztonsági úthossza). Amelyik ezt túllépi, annak a várakozásiban kell fogyasztania/leeresztenie az üzemanyagát (környezetvédők eltúlzott „örömére”. Azaz MTOW mindíg > kell legyen mint MLW (kényszerleszállásnál ez külön probléma; pl. felszállás közben madár az egyik hajtóműbe, ami leáll => „necces” az azonnali leszállás). A hatósugár gyakran combat radius-ként emlegetett az angolban, láthatóan katonai fogalom." -- Gyantusz vita 2009. augusztus 6., 00:19 (CEST)
- Tűzérség
- Autó által megtett út egyetlen feltöltéssel/tankolással