Szerkesztő:Kreamar/Hatótávolság

A hatótávolság (angol nyelven range; egy adott tárgy (pl. lövedék, repülőgép) által megtett út, kilométerben.

A hatósugár fogalma

A hatósugár a műszaki nyelvben az a távolság, amelyen belül vmely erő, gép, készülék hatása még minden irányban érvényesül.

Példák: A rádió nagyadójának hatósugara; a kvarclámpa hatósugara; az (olaj)kutak hatósugara: az a távolság, amelyen belül a kutak egymás termelési tényezőit befolyásolják; (repülés) a repülőgép hatósugara: az a távolság, amelyet a r. a magával vitt üzemanyag felhasználásával átlagos repülési sebesség és átlagos légköri viszonyok esetén leszállás nélkül meg tud tenni.

Gyantusz megjegyzése vitalapon

ˇ"polgári repülőgépek esetén a hatótávolság (range) a fontos paraméter, ugyanis ezek A-ból B-be repülnek kifogyasztott tankkal, B-ben rendszerint a következő járatra felkészítendő kap kerót (tehát a minél több utas/áru szállítása minél messzebbre és gyorsabban, minél kevesebb kerozinhasználattal az elv). Persze ez kissé bonyolultabb, mert nem biztos, hogy lesz ideje tankolni az adott járatnak (további spórolás), vagy B-ben épp drágább a keró mint kéne stb. Szóval a járatszervezés... :) Katonai repülőgépek esetében viszont csak áttelepüléskor szokás a teljes tankot kirepülni (azaz a hatótávolság „szerint”, ez a ferry range, amolyan „áttelepülési” hatótávolság: teljes kerójavadalmazás póttartályokkal minimális egyéb függesztménnyel). Ezért a hatósugár általában fele a hatótávolságnak. „Általában”, mert vadászéknál a célterület felett még be van számítva egy bizonyos légiharc-idő/őrjárat is, amit bírnia kell a gépnek. Azaz a hatósugarát úgy határozzák meg egy vadászgépnek, hogy mi az a legnagyobb repült távolság amit megtéve még xy perc manőverező légi harcot megvívva még haza is tud repülni. Tehát hatósugár < hatótáv/2, hiszen a hatósugarat elérve még vagy harcol, vagy őrjáratban van és bingo fuel-nél hazaindul (ez úgy rémlik minimális kerótartalékkal való hazaérést jelent, a low fuel pedig a száraz tankkal hazaérés neve). Nyílván támadórep.gépeknél ez nem áll, az B–C-be elrepül, eldobja az „áldást” és pucol haza (tehát itt jó közelítéssel hatósugár = hatótáv/2). felderítőknél, tankereknél dettó. Tehát polgári légiszállításnál a hatótávolság a lényeges kritérium. Ebbe még egyébként belevesznek xy „keringési időt” is (nem tudom a pontos nevét), mikor a B-be elért gép még képes a reptér felett kerengeni a várakozási légtérben. A reptéri közelkörzet gyakran a legkevesebb kerótartalékkal rendelkezőket engedi leszállni leghamarább (közelkörzeti bejelentkezéskor ezt mindíg közlik, meg adja a telemetria is). De ezt a kerótartalékot nemzetközi egyezmény szavatolja, amit vagy betart a légitársaság, vagy nem. Tehát az összes polgári gépnél ez „elvileg” bele van kalkulálva a hatótávolságba. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy típusnak van egy maximális leszállótömeg (MLW) meghatározva, amit még kibír a futómű és a fékrendszer (továbbá az éppen kiválasztott futópálya biztonsági úthossza). Amelyik ezt túllépi, annak a várakozásiban kell fogyasztania/leeresztenie az üzemanyagát (környezetvédők eltúlzott „örömére”. Azaz MTOW mindíg > kell legyen mint MLW (kényszerleszállásnál ez külön probléma; pl. felszállás közben madár az egyik hajtóműbe, ami leáll => „necces” az azonnali leszállás). A hatósugár gyakran combat radius-ként emlegetett az angolban, láthatóan katonai fogalom." -- Gyantusz vita 2009. augusztus 6., 00:19 (CEST)

• Tűzérség
• Autó által megtett út egyetlen feltöltéssel/tankolással