Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Kreamar/Alapbűncselekmény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Alapbűncselekményről bizonyos bűnkapcsolati alakzatok esetén beszélhetünk. [1] Alapbűncselekményről kizárólag egy másik személy által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában beszélhetünk. Ugyanaz a személy nem követheti el az alapbűncselekményt és a másik bűncselekményt is. Az alapbűncselekmény megléte előfeltétele a kapcsolatos bűncselekmény minősítésének.

A részesek

[szerkesztés]

„A részesek a felbujtó és a bűnsegéd. Mindkét részesi alakzat feltételez egy tettesi alapbűncselekményt, e nélkül felbujtásról vagy bűnsegélyről nem beszélhetünk. Ha a tettes nem büntethető, mert büntethetőséget kizáró ok áll fenn, akkor – alapbűncselekmény hiányában – a részest sem büntetjük. (A felbujtó azonban ilyen esetekben lehet közvetett tettes.) Ha a tettes büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, az a részesekre nem hat ki, ilyenkor őket a saját bűnösségük szerint büntetjük meg. A részesek mindegyikét jellemzi, hogy valamilyen részesi tevékenységet fejtenek ki, amely okozati kapcsolatban áll a tettesi cselekménnyel vagy a tettes által megvalósított bűncselekménnyel. A részes tevékenysége azonban soha nem valósíthat meg törvényi tényállási elemet. A részesi tevékenység további jellemzője a szándékosság, amely két vonatkozásban áll fenn: szándékosnak kell lennie a tettesi alapbűncselekménynek és a részesi tevékenységnek is. A törvény szerint a részesek ugyanúgy büntetendők, mint a tettesek, a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. [2]

Orgazdaság

[szerkesztés]

A bűnpártolás

[szerkesztés]

Bűnpártolás alapbűncsekekmény nélkül nem létezhet. Elkövetője tettesként bárki lehet, kivéve az alapcselekmény elkövetőjét. A bűnpártolás megállapításának nem előfeltéteke, hogy az alapbűncselekmény elkövetője büntethető legyen (lehet pl. gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy). [3]

A bűnhalmazat

[szerkesztés]

Eljárás a kommunizmus bűneinek tagadása miatt Biszku Bélával szemben

[szerkesztés]

Alkotmánybírósági döntés 2013. június 20. Indítvány elutasítása

Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát.[4] A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk 269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.[5]

2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.[6] Rábai Krisztina bírónő szerint a Btk. 269/C. §-a sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.[7] A bírónő kérdésként tette fel azt is, hogy

a történelmi események megítélését lehet-e büntetőjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbűncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelősségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye. Ki jogosult annak kimondására, hogy ezek a cselekmények népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek minősültek-e tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem született olyan precedens értékű jogerős bírói ítélet, amely – az 1956-os megtorlásokkal kapcsolatban – ennek tényét megállapította volna

– Dr. Rábai Krisztina bírónőnek az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványából, 2011. február 24.[8]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Bűnpártolás

További információk

[szerkesztés]