Szerkesztő:Kreamar/Alapbűncselekmény
 |
Ez nem Wikipédia-szócikk. Ne vedd figyelembe, és ne javítsd!
Ez az oldal a Wikipédia egy szerkesztői munkalapja. Az itt olvasható információk még tévesek, ellenőrizetlenek, rendezetlenek, hézagosak lehetnek, ezért ne támaszkodj rájuk. Ha keresőoldalon át jutottál el ide, akkor kérünk, hogy térj oda vissza, és nézz meg más találatot, vagy használd a Wikipédia keresőjét, és keress egy másik cikket, amely érdekelhet. |
Alapbűncselekményről bizonyos bűnkapcsolati alakzatok esetén beszélhetünk. [1] Alapbűncselekményről kizárólag egy másik személy által elkövetett bűncselekmény vonatkozásában beszélhetünk. Ugyanaz a személy nem követheti el az alapbűncselekményt és a másik bűncselekményt is. Az alapbűncselekmény megléte előfeltétele a kapcsolatos bűncselekmény minősítésének.
A részesek
[szerkesztés]„A részesek a felbujtó és a bűnsegéd. Mindkét részesi alakzat feltételez egy tettesi alapbűncselekményt, e nélkül felbujtásról vagy bűnsegélyről nem beszélhetünk. Ha a tettes nem büntethető, mert büntethetőséget kizáró ok áll fenn, akkor – alapbűncselekmény hiányában – a részest sem büntetjük. (A felbujtó azonban ilyen esetekben lehet közvetett tettes.) Ha a tettes büntethetőséget megszüntető ok miatt nem büntethető, az a részesekre nem hat ki, ilyenkor őket a saját bűnösségük szerint büntetjük meg. A részesek mindegyikét jellemzi, hogy valamilyen részesi tevékenységet fejtenek ki, amely okozati kapcsolatban áll a tettesi cselekménnyel vagy a tettes által megvalósított bűncselekménnyel. A részes tevékenysége azonban soha nem valósíthat meg törvényi tényállási elemet. A részesi tevékenység további jellemzője a szándékosság, amely két vonatkozásban áll fenn: szándékosnak kell lennie a tettesi alapbűncselekménynek és a részesi tevékenységnek is. A törvény szerint a részesek ugyanúgy büntetendők, mint a tettesek, a részesekre is a tettesekre megállapított büntetési tételt kell alkalmazni. [2]”
Orgazdaság
[szerkesztés]A bűnpártolás
[szerkesztés]
Bűnpártolás alapbűncsekekmény nélkül nem létezhet. Elkövetője tettesként bárki lehet, kivéve az alapcselekmény elkövetőjét. A bűnpártolás megállapításának nem előfeltéteke, hogy az alapbűncselekmény elkövetője büntethető legyen (lehet pl. gyermekkorú vagy kóros elmeállapotú személy). [3]
A bűnhalmazat
[szerkesztés]Eljárás a kommunizmus bűneinek tagadása miatt Biszku Bélával szemben
[szerkesztés]Alkotmánybírósági döntés 2013. június 20. Indítvány elutasítása
Biszku Béla 2010. augusztus 4-én a Duna Televízió „Közbeszéd” című műsorának vendége volt, ahol a riporter többek között az 1956-ot követő perekre vonatkozóan tett fel neki kérdéseket. Az interjúban elhangzottak miatt, 2010. augusztus 6-án Szilágyi György, a Jobbik politikusa feljelentette Biszku Bélát.[4] A feljelentés alapján az ügyészség 2011. január 27-én vádat emelt Biszku Bélával szemben a nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt (Btk 269./C. §). A vádirat szerint Biszku Béla a riporter által feltett kérdésekre „olyan válaszokat adott, amelyből úgy tűnt, hogy jelentéktelennek tartja ezeket a bűnöket”.[5]
2011. február 24-én az ügyben eljáró bíró felfüggesztette az eljárást és a jogszabály vélt alkotmányellenessége miatt az Alkotmánybírósághoz fordult.[6] Rábai Krisztina bírónő szerint a Btk. 269/C. §-a sérti a jogbiztonságot és a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogot.[7] A bírónő kérdésként tette fel azt is, hogy
„a történelmi események megítélését lehet-e büntetőjog eszközeivel üldözni olyan esetekben, amikor az alapbűncselekmények elkövetése miatt nem indult eljárás, felelősségre vonásnak esetlegesen csak a nemzetközi jog szabályai alapján lehetne helye. Ki jogosult annak kimondására, hogy ezek a cselekmények népirtásnak, emberiség elleni bűncselekménynek minősültek-e tekintettel arra, hogy Magyarországon még nem született olyan precedens értékű jogerős bírói ítélet, amely – az 1956-os megtorlásokkal kapcsolatban – ennek tényét megállapította volna”
– Dr. Rábai Krisztina bírónőnek az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványából, 2011. február 24.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/20024/1/Molnar_2020_08_10_monografia.pdf
- ↑ https://birosag.hu/sites/default/files/static/e-learning/btk/buntetojog1.1/lecke2_lap1.html
- ↑ Kereszty Béla stb.: A magyar büntetőjog különös része. 392. old.
- ↑ Feljelentette Biszku Bélát egy jobbikos képviselő, http://www.origo.hu/itthon/20100806-feljelentette-biszku-belat-a-jobbikos-szilagyi-gyorgy-kepviselo.html
- ↑ [ http://www.origo.hu/itthon/20110127-vadat-emeltek-biszku-bela-ellen-a-kommunista-bunok-tagadasa-miatt.html]
- ↑ Lásd a Budai Központi Kerületi Bíróság közleményét: http://www.dev.birosag.webgrafika.hu/sites/default/files/Sajtoszoba/Kozlemenyek/110224_Biszku_Bela_Alkotmanybirosag.pdf[halott link]
- ↑ Az Alkotmánybíróság a 422/B/2011. számon iktatta az ügyet. Lásd az indítvány szövegét: http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79
- ↑ Dr. Rábai Krisztina bírónő Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványa, 2011. február 24. http://www.mediafire.com/?rncch9ccrnj1k79