Szerkesztő:Kinga2244

1. A vizsgált jelenségek elemzése

Kuatatásom legalapvetőbb okát képezi az, hogy szerettem volna egy átfogó képet kapni arról, hogy milyen sajátosságok jellemzik a netes beszélgetéseket. Az adatgyűjtést magam is interneten keresztül végeztem. Az adatközlők neten keresztül küldték el csetbeszélgetéseiket. Ezen beszélők többsége Facebookon szokott csetelni, de előfordultak olyan esetek is, amikor az adatközlők a skype-ot használták. A csetbeszélők különböző korosztályúak, a legfiatalabb 10, a legidősebb pedig 40 éves. Korosztály szerinti megoszlásuk a következő:

10 és 20 év közötti korosztály: 11 internetes beszélő

20 és 30 év közötti korosztály: 56 internetes beszélő

30 és 40 év közötti korosztály: 13 internetes beszélő

Olyan adatközlők beszélgetéseire alapozom a dolgozatomban összefoglaltakat, akik naponta kommunikálnak interneten ismerőseikkel, barátaikkal, rokonaikkal, vagy esetenként ismeretlen emberekkel. Többségük magyar anyanyelvű, de akad pár olyan egyén is köztük, akik román anyanyelvűek, de magyar nyelven is beszélnek. Az internetbeszélők nagy része a szülőfalumhoz (Erdőszentgyörgy) közeli településeken lakik. Ezt a vidéket (Kisküküllő menti település) túlnyomórészt magyarok lakják, nagyon ritkán fordulnak elő itt román anyanyelvű beszélők, de ha mégis akad erre néhány példa, az esetek többségében ők is magyar nyelven beszélnek.

Nemcsak Maros megyei beszélgetéseket vizsgáltam, hanem Szilágy, Kolozs és Hargita megyei beszélők internetes beszélgetéseit is. Olyan specifikus esetekkel is találkoztam, amelyek kifejezetten az adott régióra jellemzőek.

2.1.                   A rövidítések formái a vizsgált korpuszban

Szóbelseji mássalhangzó kihagyással történő rövidítés

A netes beszélők körében leginkább elterjedt rövidítési alakok a következők:, naon ’nagyon’, meik ’melyik’, meiken, ’melyiken’, mien ’milyen’, miet ’milyet’, valameik ’valamelyik’, meek ’megyek’, meünk ’megyünk’, vaok ’vagyok’, vaunk ’vagyunk’, ien ’ilyen’, ieneket ’ilyeneket’, oan ’olyan’, oanhoz ’olyanhoz’,  honap ’holnap’, vaon ’vajon’, küdeni ’küldeni’, pakook ’pakolok’. Ezen rövidítési formák gyakran fellelhetőek a csetbeszélgetésekben. Az imént megjelenített példák a netes beszélgetések alapigényét- gyorsaságra való törekvést- fejezik ki úgy, hogy a rövidített szóalakok nem nehezítik a megértést. Nem kerülheti el a figyelmünket az a tény, hogy ezekben az esetekben jórészt a két karakterből álló mássalhangzók esnek ki (például: gy, ly), valószínűleg elsősorban amiatt, mert ezen betűk lenyomása több erőfeszítést igényel, mint egy karakter leütése. Továbbá az is lényeges, hogy a kihagyott betűk, vagy betűcsoportok többnyire a szó közepén lelhetőek fel. Ez biztosítja a beszélők számára a könnyebb megértést.Erre a rövidítési típusra több példa is akad, melyek azt szemléltetik, hogy egyes netes beszélők úgy írják le az adott szavakat, ahogy kiejteni szokták. Ezt nem feltétlenül azért teszik, mert nincsenek tisztában a helyesírási szabályzattal, ellenkezőleg, sok esetben tudatosan használják így a szóalakokat, a kellemesebb hangulat megteremtésének érdekében. Az ilyen rövidítési formákkal a beszélők humort és pajkosságot csempésznek a mondanivalójukba. Például: mett, met’ mert’, me, mér ’miért’, miko ’mikor’, há ’hát’, hátmé ’ hát miért’, aze ’azért’, mia ’ mi van’, hanyko (hányko) ’hánykor’, minha ’mintha’, vona ’volna’, hadel ’hagyd el’, hadlam (hadlám) ’hadd lám’. Észrevehető, hogy egyes helyeken tudatosan írják helytelenül az adott szavakat, ezzel is ellenszegülve a helyesírási normáknak. A legtöbb netes beszélgetésben megfigyelhető, hogy az adatközlők eléggé önkényesen bánnak a helyesírás egységes szabályaival (SZŐCS 2012).

Szócsonkítás

Az egyik leggyakrabban és legsokoldalúbban használt rövidítés a szócsonkítás. A következő adatokkal találkoztam az adatgyűjtés során: akk ’akkor’, ekk ’ekkor’, eskü ’esküszöm’, max ’maximum’, okt/szept ’október/ szeptember’, besz ’beszélünk’, húg ’húgom’ (A következő kontextusban: Bejött a húg. ’Bejött a húgom.’, szeva ’szevasz’, cupp ’cuppant/ puszil’, me ’mert’, am ’amúgy’, etv ’étvágyat’ (Jo etv! ’Jó étvágyat!’), há ’hát’, csi ’csinál’ (Mit csi? ’Mit csinálsz?’), gratula, gratu, grat ’gratulálok’, figy ’figyelj’, tal, tali ’találkozunk’, dum ’dumálunk/ beszélgetünk, dumcs ’dumcsizik/ beszélget’, pusz ’puszillak’. Előfordulnak olyan esetek is, amikor a beszélőnek fontos elintéznivalója akad, és meg kell szakítsa a beszélgetést egy kis időre társával. Az ilyen helyzetekben a pill (A pillanat/egy pillanat kifejezésből származik.) rövidítést szokták alkalmazni. Ebben az esetben különösen fontos szerepe van annak, hogy az adott beszélő kellőképpen gyors legyen. Ez a rövidített forma egyszerre több mindenre utal (A gazdaságosságra való törekvés igényét is kielégíti): elsősorban arra, hogy a beszélgetés most valamilyen oknál fogva meg fog szakadni, másodszor arra, hogy a beszélgetés amiatt fog megszakadni, mert az adott beszélő félnek valamilyen dolga akadt, továbbá azt is sugallja, hogy csak egy kis időre lesz felfüggesztve a társalgás. (A legtöbb csonkított rövid forma nem hordoz ennyi jelentést.)

Rövidítés kezdőbetűvel

Ahogy arra maga a csoport neve is utal, ez a fajta rövidítés abban nyilvánul meg, hogy a netes beszélők a szavak helyett az adott szavak kezdőbetűit tüntetik fel a kontextusban. Az ilyen rövidítési formák a leggyakrabban használt szavak esetében fordulnak inkább elő, például: h ’hogy/hol’, v ’vagy/van/volt’, cs ’csá (szia) vagy csinál’, n ’nem’. Szintén nagyon gyakran használt az m karakter alkalmazása a beszélgetések során, mely érdekessége az előző példákkal szemben, hogy több szót is jelölhet: ’mert’, ’mint’, ’mit’. Ebben az esetben teljes mértékben a szövegkörnyezetből derül ki az, hogy az adott karakter tulajdonképpen melyik szót jelképezi.

Betű helyettesítése számmal

Ez az egyik leggyakrabban használt rövidítési forma, szinte minden beszélő netes beszélgetéseiben fellelhető valamilyen formában. Két csoportra osztható:

Az első csoportot azon szavak képezik, amelyek valamilyen számnevet vagy határozatlan névelőt helyettesítenek magával a számjegy megjelenítésével. Például: 1tol ’egytől’, 1lakasba ’egy lakásba’, 1osztalyba ’egy osztályban’, 2 km ert ’két kilómétert’, 3faluba ’három faluban’, 3.at ’harmadikat’. A csetnyelvet alkalmazók többsége ilyen esetekben nem alkalmazza a helyesírás szabályait, ők ugyanis ilyenkor szinte kivétel nélkül minden alkalommal a számjegyes jelöléssel élnek.

A második csoportban megjelenő számjegyek egy összetett vagy képzett szóra utalnak. Például:  m1 ’mindegy’, 1ut/1mast/1masnak ’együtt/egymást/egymásnak’ 1szerű ’egyszerű’, 1ik ’egyik’, 1általán ’egyáltalán’, 1felől ’egyfelől’, 2séges ’kétséges’, mind2’mindkettő’, 6ás ’hatás’, 6almas ’hatalmas’, vár6ó ’várható’, megold6ó ’megoldható’, 66ós ’hathatós’, 7vegen ’hétvégén’. Ezek a számjegyek egy adott szóelemre (nem számjegyekre) utalnak. A felsorolt adatok hasonló módszerrel lettek megalkotva, figyelemreméltó viszont az, hogy amíg a mind2 esetében csak a számjeggyel jelölt rész rövidül, addig a m1 helyzetében a számjegy előtt álló előtag (mind) is egy betűre redukálódik.  Ezeket a példákat a következőképpen lehetne csoportosítani:

1. számjegyet helyettesít az adott szám: 5/c (öt perc);

2. szabad morfémát helyettesít az adott szém: m1 ’mindegy’, 1ut/1mast/1masnak ’együtt/egymást/egymásnak’ 1szerű ’egyszerű’, 1ik ’egyik’, 1általán ’egyáltalán’, 1felől ’egyfelől’, 6ás ’hatás’ 6almas ’hatalmas’, 7vegen ’hétvégén’;

3. kötött morfémát helyettesít az adott szám: vár6ó ’várható’, megold6ó ’megoldható’, 66ós ’hathatós’.

Fontosnak tartom kitérni arra, hogy az ilyen jellegű rövidítések is a beszélők által gyakran használt szavakban jelennek meg inkább. Sok csetbeszélgetés a következő mondattal zárul: Jo8! ’Jó éjt!’. A mondat érdekességét nem csupán a 8-as számjeggyel képzett rövidített forma kölcsönzi, hanem a számjegy által jelölt szó hangalakja is, az adott szóban a számjegy angol elnevezése eight olyan hangzású, mint a magyar éjt szavunk. A beszélő tetszését fejezi ki az adott forma használatával.

Betűhelyettesítés számítógépes szimbólummal

Az adott rövidítési formára kevés példákat találtam, melyeket viszont a beszélők elég gyakran használnak, a + ’meg/és’, & ’és’. Az adatközlők csak és kizárólag kötőszóként alkalmazzák a pluszjelet beszélgetéseik során, ám a Szőcs Tünde-Arabella által írta szakdolgozatban (SZŐCS 2012) a + helyenként a meg igekötő szerepét váltja fel.  Ami viszont elégé érdekesnek bizonyult számomra az, hogy néhány adatközlő az ’a’ karaktert @ szimbólummal helyettesíti. Továbbá szintén nagyon használatos a szeretet kifejezésére alkalmazandó szimbólum: <3.

Egyszerű és összetett szavak rövidülése, illetve szóösszerántással történő rövidülés

Ezzel a rövidítési formával is a vizsgált adattárban szám szerint 50 beszélő él. Ebben az esetben is elsődleges szempontnak bizonyul a gyorsaság és az egyértelmű kifejezésmód, pont emiatt lényeges az, hogy a beszélők olyan betűcsoportokat hagynak ki a szavakból, melyek nem gátolják a partner számára a szó megértését. Például:

Egyszerű szavak rövidülése: sztem ’szerintem’, szal ’szóval’, összt ’összeset’, , , vna ’volna’, vis ’vagyis’, tnap ’tegnap’.

Összetett szavak rövidülése:

repjegy ’repülőjegy’, telszam ’telefonszám’, profkep ’profilkép’, reftemplom ’református templom’, szgépen ’számítógépen’, bnőm ’barátnőm’.

Szóösszerántás: micsi ’mit csinálsz’, nemtom ’nem tudom’.

Az adatközlők egy, kettő, de esetenként akár három szótagot is elhagynak egy szóból, figyelembe véve azt, hogy a kihagyott részlett ne okozzon különösebb megértésbeli problémát beszélőtársuknak.

Egyes ilyen rövidítések annyira beleágyazódnak a köztudatba, hogy az adatközlőknek már kicsit sem okoz nehézséget az adott forma értelmezése, így például egy szót elkezdenek használni különböző ragozott formában is, például: a sztem esetében, több beszélgetésben is találkoztam ezen szó egyes szám második személyű formájával: szted ’szerinted’.

Az sz karakter x-el való helyettesítése

Ebben az esetben is arra lehetünk figyelmesek, hogy a leggyakoribb szavak használatának esetében a beszélők gyakran váltják fel x karakterre a szóban szereplő sz betűt. Az adatközlők többsége egy szótagú szó esetében használja ezt a helyettesítési formát olykor a szó kezdőbetűjeként, máskor viszont a szó utolsó betűjeként. De ez sem egységes, mert mások a több szótagú szavakban szereplő sz betűt is x-re váltják olykor.

Erre példaként szolgálnak a következő szavak: lex ’lesz’, lexek ’leszek’, xia ’szia’, alxik ’alszik’, xeri (szeri)’szeretlek’, exek ’eszek’, éxer ’ékszer’, bex ’beszélünk’, emléxel ’emlékszel’, soxor ’sokszor’, fexik ’fekszik’. Kezdetben valószínűleg az x karakter a ksz betűkapcsolatot helyettesítette (fexik, soxor), később pedig már az sz helyettesítőjeként is funkcionált (lex, xia). Az első példák esetében a rövidítés kimerül abban, hogy a szóban szereplő sz betűt leváltják x betűre, ám a későbbi példák esetben még ez a lerövidített forma is rövidül, a netes beszélők ugyanis nem írják ki a teljes szót, annak csupán az első szótagját (bex ’beszélünk’) ezzel is időt takarítva meg.

Általánosabb rövidítési formák

Mivel a csetnyelv a beszélt nyelvhez áll közelebb, a beszélők igyekeznek gyorsan és tömören kifejezni mondanivalójukat. Gondolom ezért alakultak ki a sokunk által már beszédben is használt rövidítések, az ilyenek, hogy: szabi ’szabadság’, bico ’bicikli’, bentli ’bentlakás’, info ’informatika’, tali ’találkozó’, bari ’barát’, progi ’program’, csali ’család’, csopi ’csoport’, sali ’saláta’, tesi’ testvér’, keri ’keresztanya’, vaki ’vakáció’. A legtöbb ilyen esetben a szavak rövidített formája -i kicsinyítő képzővel jelenik meg. Véleményem szerint ez már egy kedveskedő magatartásformára is utal némiképp. Csíkszeredai netes beszélők esetében lettem figyelmes a következőre: a laptop kifejezés helyett lepti-t használtak. Ebben az esetben igen jól érzékelhető, hogy némi pajkosság is megjelenik az adott kifejezésben.

Előfordulnak olyan esetek is, amikor a beszélők egyszerűen csak lehagyják a szó végét, és az adott csonka szóhoz illesztenek hozzá egy ragot, például: billentyűt (billentyűzetet) (ez akár, szótévesztés is lehet), csopba (’csoportba’), Kolozson (Kolozsváron), rop dogam ( röpdolgozatom), normik (normálisak), Nemetoba (Németországba) - a legutóbbi példa esetével talán többször is találkozhatunk internetes beszélgetéseink során, hisz gyakran előfordul az, hogy az ország szót -o betűvel helyettesítik. (De még ebben az esetben is pont szokta követni az o-t, ez jelzi, a rövidített formát, például: Németo. ). Már az imént felhozott példák alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy nem igazán tudunk éles határvonalat húzni bizonyos rövidítési kategóriák között.

Előfordulnak olyan rövidítési formák is, ahol csupán csak egy betű marad ki az adott szóból. Erre példák: pakook ’pakolok’, mnt ’mint’, naon ’nagyon’ - ez már egy másik kategória kapcsán is előfordult-, ien ’ilyen’, oan ’olyan’, csk ’csak’, nm ’nem’, mért ’miért’, vled ’veled’, nkem ’nekem’. Az imént felsorolt példák között is különbségeket vélünk felfedezni. Míg egyes rövidített formák esetében a magánhangzók hiányoznak (mnt, nm, csk, vled, nkem), addig más esetekben szóbelseji mássalhangzók maradnak ki (pakook, naon, ien, oan). Az sem a véletlenen alapul, hogy egyes szavakban a mássalhangzók, más szavakban meg pont a magánhangzók maradnak ki. Mindkét esetben lényeges, hogy a megmaradt betűkből ki lehessen következtetni az éppen aktuális szót.