Szerkesztő:Katona Gabóca/piszkozat

A világ születése és vége (egy gyeremek szemében)

A világ, mint tudjuk az unalmas földrajz órákról, a "nagy bummal" kezdődött. Ez annyit jelent, hogy egy szubatomi részecske nagyságú, emberi ésszel fel nem fogható sűrűségű és tömegű pontból a másodperc töredéke alatt keletkezett minden. Fura mi? Mire is értem azt, hogy minden? Ez tényleg igy van... még a tér és az idő sem létezett, létezhetett. Ezt a jelenséget a későbbiekben, mivel a tér és az idő nagyon közel vannak egymáshoz, téridőnek vagy "tudományosabban" téridő kontínuumnak fogom nevezni. Na szóval, ez a pont elkezdett tágulni iszonyatos sebességgel. Egy idő után, amikor a tágulás lelassult és a hőmérséklet is megengedte, megjelentek az első egyszerűbb atomok, név szerint a hidrogén és a hélium...stb. Később a csillagok megjelenésével létrejöttek az első szupernovák, azaz a világegyetem olvasztótégelyei. Mért is nevezem őket így? Mikor az óriáscsillagok meghalnak, a hő és a nyomás hatására új elemek jöttek létre (megjegyzem ezek nagyon szép jelenségek). Mi is ezekből az elemekből vagyunk. Na, eljutottunk ahhoz az időhöz, ahol élünk. Ettől fogva szárnyaljon a képzeletünk és képzeljük el, hogy ez az egész mindenség hogy végzi? Sok teória van... Ám a közelmúltban rájöttek a tudósok, hogy ez a tágulás, amiről az előbb beszéltünk, nem állt meg, sőt még gyorsul is. Ez ahhoz vezet, hogy a világ a legegyszerűbben fogalmazva, mint egy léggömb szétpukkad, és megszünnek az atomok közötti kötések. Nyugalom, ezt nem fogjuk már megélni mi emberek, garantálhatom. Előbb fog a nap végezni velünk és minden élőlénnyel a naprendszerünkben... sajnos. Ez volt az én előadásom gyerekeknek...

Megjegyzés: Jó világvégét mindenkinek : )