Szerkesztő:Karesz2/munka2

A nyelvtörvény (szlovák) egy 1995-ben elfogadott és 2009-ben jelentősen módosított törvény a nyelvhasználatról Szlovákiában. A jelenlegi állapot egy 2009-es parlamenti szavazással jött létre és 2009 szeptember 1. óta hatályos.

Felvidéki magyarság

  50-100%

  10-50%

  0-10%

A 2009-es módosítás széles körű kritikát és tiltakozást váltott ki az lakosság 10%-át kitevő felvidéki magyarok, továbba a Magyar Kormány, civil szervezetek és a magyar lakosság körében a magyarok elleni diszkrimináció és anyanyelvük a magyar nyelv használatának korlátozása miatt. A tiltakozási hullámot kiváltó törvény kulcskérdés a feszült magyar-szlovák kapcsolatok kérdéskörében, melyek a törvény hatására sokéves mélypontra jutottak. .

A törvény kinyilvánítja a szlovák nyelv elsőbbségét bármilyen más nyelvvel szemben és azt állítja, hogy a szlovák nyelv "a Szlovák Köztársaság szuverenitásának megnyilvánulása" . A törvény számos olyan helyzetet, köznapi szituációkat részletez, amely során a népesség (pl orvosok)) kötelezve van a szlovák nyelv használatára mind írásban és szóban.

A 2009-es módosítás 100-tól 5000 euró-ig terjedő büntetéseket foganatosít azok számára akik más nyelvet és nem szlovákot használnak a törvény által meghatározott helyzetekben.

Nyelvtörvény története

1990

Az első nyelvhasználattal foglalkozó törvényt 1990-ben hozták létre, Csehszlovákiában ez csak ott engedélyezte a magyar nyelv használatát ahol a magyarok aránya a népességben a 10%-ot meghaladta.

1995

Mikor Szlovákia függetlenné vált Csehszlovákiától 1993-ban a Szlovák Nemzeti Párt és a hozzá tartozó Matica Slovenska olyan törvények elfogadását szorgalmazta amik "megvédelmeznék" a szlovák nyelvet. A nyelvtörvény módosítása ("kivételek nélküli nyelvtörvény" különböző büntetési tételeket írt elő más nyelvek például a magyar használatáért a hivatalos kommunikációban a kisebbség részarányától függetlenül. Így a törvény a magyar többségű településeken is büntetni rendelte a magyar nyelv használatát. Ezt az elnyomó jellegű törvényt még a szlovák alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta és később megsemmisítette.

1999

Ahhoz, hogy Szlovákia folytathassa a tárgyalásokat az EU-hoz való csatlakozáshoz el kellett fogadnia a kisebbségek nyelvhasználatához való jogokat. Ez egy 1999-es törvényben történt meg ami a kisebbségi nyelv használatát nyilvános helyeken (pl kórházakban) ott engedélyezte ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20%-ot.

2009

A 2009-ben a szlovák parlament elfogadta az úgynevezett államnyelv törvényt, mely szerint a szóbeli és írásbeli kommunikáció esetén használt nyelv a legtöbb nyilvános helyzetben és helyeken, az állami hivatalok és intézményekben csak szlovák lehet. Más nyelv például a magyar használata a leírt feltételek mellett a törvény következtében pénz büntetést eredményez, minimum 100, maximum 5000 eurót. A The Economist című tekintélyes lap egy cikkében foglalkozott a nyelvtörvénnyel, e szerint a törvénnyel "Szlovákia kriminalizálja a magyar nyelvet" , ami az anyanyelve a szlovák állampolgárok 10,7%-nak, ennek használata bizonyos helyzetekben büntetést von maga után. Knut Vollebæk az EBESZ kisebbségügyi biztosa számos ponton kritizálta a nyelvtörvényt, azonban utóbb Szlovákia számára megfogalmazott ajánlásait titokban és nem nyilvánosan tette. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) arra kérte a szlovák kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a Vollebæk-el folytatott kommunikációt annak teljességében , hogy a biztos véleményét és állásfoglalásait ne lehessen meghamisítani vagy eltorzítani. Korábban számos alkalommal a szlovák kormány a biztos véleményét úgy próbálta prezentálni, mintha minden rendben lenne a törvénnyel. Magyarország kifejezésre juttatta, hogy aggódik, a törvény magyarokkal szembeni diszkriminatív volta miatt.
Az augusztus 31-én lepleztek le egy szobrot Szlovákiában ami egy országos demonstráció alkalmával az ott élő magyarok tiltakozását szimbolizálta a nyelvtörvény ellen. A gyászszobor leleplezése során tartott beszédekben elhangzott, hogy "A felvidéki magyarságot gúzsba akarják kötni, el akarják némítani, és ezt nem engedhetjük! Ez a szobor üzenete" Bajnai Gordon, a magyar miniszterelnök szerint "Nagyon káros, amikor egyes, megélhetési nacionalizmust folytató szélsőséges szlovák politikusok a kisebbségi ügyét használják arra, hogy elfedjenek valós problémákat". Szeptember elején a nyelvtörvényre felhívták a Fehér Ház figyelmét. Koszorus Ferenc egy amerikai magyar szervezet vezetője "elfogadhatatlan és diszkriminatív"-nak nevezte a törvényt az amerikai kormányzat vezető külpolitikai döntéshozóval történt találkozóján. A magyar külügyminiszter Balázs Péter a szlovákiai gyakorlatot a kegyetlen Ceauşescu diktatúra nyelvpolitikájához hasonlította.

Fogadtatás

A törvény széles körben kritikát kapott a magyarok elleni diszkrimináció miatt, valamint hogy ellentétes az Európai demokrácia szellemével. Azt is felvetették, hogy a törvény potenciálisan sérthet különböző megállapodásokat, szerződéseket.

Lásd még

• Magyar-szlovák kapcsolatok
• Felvidéki magyarok