Szerkesztő:KAIRSESV/Macedón nyelvtan
Nyelvtan
[szerkesztés]Névszók
[szerkesztés]A macedón névszóragozás megkülönböztet három nemet (hímnem, nőnem és semleges nem) és két számot (egyes szám és többes szám). A nyelvtani esetek közül csak a vokatívusz őrződött meg a szavak egy speciális csoportjánál, a megszólítható élőlényeknél és a megszemélyesített élettelen dolgoknál és elvont fogalmaknál.
| hímnem | nőnem | semleges nem | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| főnév | melléknév | főnév | melléknév | főnév | melléknév | |||||
| -C | -C | -V | -C | -i | -a | -C | -a | -V | -o | |
| назив (naziv) ’név’ |
град (grad) ’város’ |
колега (kolega) ’kolléga’ |
нов (nov) ’új’ |
градски (gradszki) ’városi’ |
жена (zsena) ’nő’ |
женственост (zsensztvenoszt) ’nőiesség’ |
нова (nova) ’új’ |
место (meszto) 'hely' |
ново (novo) ’új’ | |
| egyes szám | ||||||||||
| határozatlan | назив (naziv) | град (grad) |
колега (kolega) | нов (nov) |
градски (gradszki) | жена (zsena) | женственост (zsensztvenoszt) | нова (nova) |
место (meszto) | ново (novo) |
| határozott, általános | називот (nazivot) | градот (gradot) | колегата (kolegata) | новиот (noviot) | градскиот (gradszkiot) | жената (zsenata) | женственоста (zsensztvenoszta) | новата (novata) | местото (mesztoto) | новото (novoto) |
| határozott, közeli | називов (nazivov) | градов (gradov) | колегава (kolegava) | новиов (noviov) | градскиов (gradszkiov) | женава (zsenava) | — | новава (novava) | местово (mesztovo) | новово (novovo) |
| határozott, távoli | називон (nazivon) | градон (gradon) | колегана (kolegana) | новион (novion) | градскион (gradszkion) | женана (zsenana) | — | нована (novana) | местоно (mesztono) | новоно (novono) |
| többes szám | ||||||||||
| határozatlan | називи (nazivi) | градови (gradovi) | колеги (kolegi) | нови (novi) |
градски (gradszki) | жени (zseni) |
— | нови (novi) |
места (meszta) | нови (novi) |
| határozott, általános | називите (nazivite) | градовите (gradovite) | колегите (kolegite) | новите (novite) | градските (gradszkite) | жените (zsenite) | — | новите (novite) | местата (mesztata) | новите (novite) |
| határozott, közeli | назививе (nazivive) | градовиве (gradovive) | колегиве (kolegive) | новиве (novive) | градскиве (gradszkive) | жениве (zsenive) | — | новиве (novive) | местава (mesztava) | новиве (novive) |
| határozott, távoli | називине (nazivine) | градовине (gradovine) | колегине (kolegine) | новине (novine) | градскине (gradszkine) | женине (zsenine) | — | новине (novine) | местана (mesztana) | новине (novine) |
| hímnem | nőnem | semleges nem | ||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| főnév | melléknév | főnév | melléknév | főnév | melléknév | |
| egyes szám | ||||||
| határozott, általános | -ot/-ta | -ot | -ta | -ta | -to | -to |
| határozott, közeli | -ov/-va | -ov | -va | -va | -vo | -vo |
| határozott, távoli | -on/-na | -on | -na | -na | -no | -no |
| többes szám | ||||||
| határozott, általános | -te | -te | -te | -te | -ta | -te |
| határozott, közeli | -ve | -ve | -ve | -ve | -va | -ve |
| határozott, távoli | -ne | -ne | -ne | -ne | -na | -ne |
Mutató névmások
| ez | az | amaz | |
|---|---|---|---|
| hímnem | овој | тој | оној |
| nőnem | оваа | таа | онаа |
| semleges nem | ова | тоа | она |
| többes szám | овие | тие | они |
Igék
[szerkesztés]Szintetikus alakok
[szerkesztés]| típus | jelen | imp. | ao. |
|---|---|---|---|
| 1. | -a | -a | -a |
| 2. | -i | -e | -i |
| 3. | -e | -e | -a |
Az igék szótári formája a jelen idő egyes szám harmadik személyű alakja. Ez az alak megegyezik a jelen idejű tővel. A tő mindig magánhangzóra végződik, -a-ra, -i-re vagy -e-re, ezen végződések alapján az igék három igetípust alkotnak. Az igető a ragozás során megváltozhat, méghozzá az igeidő szerint:
– az -a-végűek imperfektumban és aoristosban is változatlanok maradnak,
– az -i-végűek az imperfektumban -e-re változnak, aoristosban -i-k maradnak,
– az -e-végűek az imperfektumban nem változnak, aoristosban -a-vá módosulnak.
| jelen | imp. | ao. | |
|---|---|---|---|
| E/1 | -am | -v | -v |
| E/2 | -s | -se | -ø |
| E/3 | -ø | -se | -ø |
| T/1 | -me | -vme | -vme |
| T/2 | -te | -vte | -vte |
| T/3 | -at | -a | -a |
A jelen időben, az imperfektumban és az aoristosban az igéknek teljes paradigmájuk van két számban és három-három személyben.
A jelen időben egyes szám első személyben az ige végződése -am, amely előtt mindhráom igetípusban kiesik a tő magánhangzója. Az egyes szám második személy -s-je, valamint a többes szám második és harmadik személy -me és -te végződése szebályosan illeszkedik a tőhöz. Az egyes szám harmadik személy jelöletlen. A többes szám harmadik személy -at végződése az -a végűekhez úgy kapcsolódik, hogy az a megnyúlik, amit írásban két egymás mellett álló aa-va jelölnek. Az -i és az -e végűeknél a tővégi magánhangzó kiesik.
Az imperfektumban minden végződés jelölt, és mindegyik szabályosan kapcsolódik, a tővégi magánhangzó sehol sem esik ki, még a többes szám harmadik személyű alaknál sem, amely az -a magánhangzó, az -a-végűeknél írásban itt is két aa kerül egymás mellé.
Az aoristosban az egyes szám második és harmadik személy jelöletlen, ezért ezek egybeesnek. A többes szám hamradik személy -a-ja előtt az -a és az -e végű igék -a-ja is. Az -i végűeknél az -i és az -a közé egy -j- hang toldódik be, a többes szám hamradik személy alakja tehát tulajdonképpen -ja.
Az imperfektum és az aoristos igei végződései az egyes szám második és harmadik személy kivételével megegyeznek, ezek az alakok azonban csak az -a végű igéknél esnek egybe, mivel az -i és az -e végűeknél ebben az két időben a tővégi magánhangzók különböznek.
A macedón igék szintetikus alakjait a következő táblázat foglalja össze:
| igetípusok: | a ~ a ~ a | i ~ e ~ i | e ~ e ~ a | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| szótári alak: | чита (csita) ’olvas’ | воочи (voocsi) ’néz’ | пише (pise) ’ír’ | ||||||
| idő: | jelen idő | imperfektum | aoristos | jelen idő | imperfektum | aoristos | jelen idő | imperfektum | aoristos |
| tövek: | чита- (csita-) |
чита- (csita-) |
чита- (csita-) |
воочи- (voocsi-) |
вооче- (voocse-) |
воочи- (voocsi-) |
пише- (pise-) |
пише- (pise-) |
пишa- (pisa-) |
| E/1 | читам (csitam) |
читав (csitav) |
читав (csitav) |
воочам (voocsam) |
воочев (voocsev) |
воочив (voocsiv) |
пишам (pisam) |
пишев (pisev) |
пишав (pisav) |
| E/2 | читаш (csitas) |
читаше (csitase) |
чита (csita) |
воочиш (voocsis) |
воочеше (voocsese |
воочи (voocsi) |
пишеш (pises) |
пишеше (pisese) |
пиша (pisa) |
| E/3 | чита (csita) |
читаше (csitase) |
чита (csita) |
воочи (voocsi) |
воочеше (voocsese) |
воочи (voocsi) |
пише (pise) |
пишеше (pisese) |
пиша (pisa) |
| T/1 | читаме (csitame) |
читавме (csitavme) |
читавме (csitavme) |
воочиме (voocsime) |
воочевме (voocsevme) |
воочивме (voocsivme) |
пишеме (piseme) |
пишевме (pisevme) |
пишавме (pisavme) |
| T/2 | читате (csitate) |
читавте (csitavte) |
читавте (csitavte) |
воочите (voocsite) |
воочевте (voocsevte) |
воочивте (voocsivte) |
пишете (pisete) |
пишевте (pisevte) |
пишавте (pisavte) |
| T/3 | читаат (csitaat) |
читаа (csitaa) |
читаа (csitaa) |
воочат (voocsat) |
воочеа (voocsea) |
воочија (voocsija) |
пишат (pisat) |
пишеа (pisea) |
пишаа (pisaa) |
Analitikus alakok
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Fodor István főszerk. 1999. A világ nyelvei. Budapest. Akadémiai Kiadó. ISBN 9630575973
- Macedonian
- The Development of Slavic Numeral Agreement
- Number