Szerkesztő:Jzana/hőátbocsátás
A hőátbocsátás összetett termikus transzportfolyamat[1], amelyet több egymáshoz kapcsolódó esemény megnevezésére használunk.
Elnevezése
[szerkesztés]A termikus folyamatoknak nincs hivatalos magyar megnevezése. Az IUPAC (Green Book); az ISO31-4, illetve a BIPM SI kézikönyv e témakörben csupán néhány angol nyelvű kifejezést tartalmaz.
heat flux | hőáram | Φ, P | W |
heat flux density | hőáramsűrűség | Jq | W m-2 |
thermal conductance | hővezető képesség | G | W K-1 |
thermal conductivity | hővezetési együttható | W m-1 K-1 | |
thermal resistance | termikus ellenállás | R | K W-1 |
coefficient of heat tansfer | hőátbocsátási együttható | h, k, K, | W m2 K-1 |
thermal diffusivity | hőmérséklet vezetési együttható | m2 s-1 |
A hővezető képesség és a termikus ellenállás egymásnak reciproka. A betűjelük az elektromos megfelelőjükre utal.
A hőátbocsátás folyamata
[szerkesztés]A legegyszerűbb modell egy fal.[2] E modell szerint a hő áramlása a következő lépéseken át zajlik
- Meleg közeg. Kiterjedése meghatározatlan, ezért állapotát egyetlen hőmérséklet jellemzi.
- Termikus határréteg. A meleg közeg érintkezik a határoló felülettel, ezért ott a hőmérsékletnek helytől függő változását exponenciális függvénnyel célszerű közelíteni. A régebbi számításoknál ezt hőátadásnak nevezték, és általánosságban betűvel jelölték
- Fal, amelynek két határfelülete párhuzamos síklapként értelmezhető, anyaga homogén. A meleg határfelülettől a hideg htárfelületig a hőmérséklet lineárisan változik a hővezetés törvényei szerint.
- Termikus határréteg. A hideg közeg irányában a hőmérsékletet éppúgy exponenciális függvénnyel érdemes közelíteni, mint a meleg oldali határréteg esetében.
- Hideg közeg. Nincs meghatározható kiterjedése, ezért egyetlen hőmérséklettel jellemezzük.
A hőátadás
[szerkesztés]A határrétegben zajló termikus transzport többféle lehet. Igen alacsony hőáramnál lehet akár hővezetés. Szokványos esetekben természetes áramlás jön létre.[3] A szerkezeti kialakítás esetenként lehetővé teszi ennek erősítését, például hőcserélők esetén bordázat segítségével. A hőátdás folyamata erősíthető kényszeráramlás útján (például ventillátoros megoldással).
Többrétegű fal
[szerkesztés]Az átlagos falazat legalább három rétegű: külső vakolat, téglafal, majd belső vakolat, de állhat több rétegből.[4] Ezek belsejében hővezetés történik, a hőmérséklet a hely függvényében a termikus vezetőképességtől függően különböző meredekségű lineáris függvénnyel írható le. Hőcserélők esetén a festés, vagy mechanikai megerősítés hőszigetelő hatása hozzáadódik a szerkezet saját hőszigetelő képességéhez.
Épületek hőveszteségének mértéke
[szerkesztés]Az energiagazdálkodási tanúsítvány bevezetésekor a hőátbocsátás helyébe lépett a hőveszteség fogalma; az U-érték. Ennek eredeti megfogalmazása a termikus ellenállások reciprok értékének az összege (tehát a termikus vezetőképességek összege). Az építőipari számításoknál ezt táblázatokból kell kiolvasni. Nem szabvány, hanem törvényi megfogalmazás a forrása.
heat transfer coefficients or thermal transmittances
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Szentgyörgyi, Sándor, Parti Mihály. Molnár Károly. Transzportfolyamatok. Budapest: Tankönyvkiadó Vállalat, 459. o.. 9631792331 (1986. január 4.)
- ↑ Mihejev, Mihail Alekszandrovics. A hőátadás gyakorlati számításának alapjai. Budapest: Tankönyvkiadó, 363. o.. 963-18-3004-7 (1990. január 4.)
- ↑ Szabó, Zoltán, Hidegkuti Gyula, Csury István. Éllmiszeripari műveletek és gépek. Budapest: Mezőgazdasági Kiadó, 602. o.. 9632324226 (1987. január 4.)
- ↑ Műszaki alapok 6. Hőátbocsátás. Szegedi Tudományegyeetem, 2017. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)