Szerkesztő:Jonatan6699/próbalap
A makói zsidóság a vészkorszakban
[szerkesztés]Makó zsidó közösségeit a holokauszt idején érték a legnagyobb veszteségek. A zsidótörvények korlátozásai miatt fokozatosan kiszorították őket a gazdasági és társadalmi élet számos területéről, majd a Magyarország német megszállása után kiadott rendeletek további radikális korlátozásokat hoztak. Sárga csillag viselésére kötelezték őket, vagyonukat összeírták, üzleteiket, üzemeiket kisajátították.[1] Bécsy Bertalan polgármester saját hatáskörben tovább szigorított helyzetükön. 1944. május 20-tól a makói zsidóknak az úgynevezett "Történelmi gettóba" kellett költözniük. A gettót 1944. június 16-án számolták föl, ekkor 1606 személyt deportáltak Szegedre. A szegedi gyűjtőtáborból 1944. június 25-28. között részben Auschwitz-Birkenauba, részben ausztriai munkatáborokba szállították őket. A vészkorszak makói áldozatainak száma körülbelül 1150-1200 fő volt.[2][3]
Csanád vármegye és Makó zsidósága
[szerkesztés][szerkesztés] A
A zsidótörvények időszaka
[szerkesztés][szerkesztés] A
A német megszállástól a gettó kijelöléséig
[szerkesztés][szerkesztés] A
A gettó időszaka
[szerkesztés][szerkesztés] A
A deportálás
[szerkesztés][szerkesztés] A
A szegedi gyűjtőtáborban
[szerkesztés][szerkesztés] A
Auschwitz vagy Ausztria
[szerkesztés][szerkesztés] A
A holokauszt makói áldozatai
[szerkesztés][szerkesztés] A
Források
[szerkesztés][szerkesztés]
- ↑ Randolph L. Braham: A népirtás politikája. A holocaust Magyarországon. I-II. köt. Belvárosi Könyvkiadó. Budapest, 1997.
- ↑ Urbancsok Zsolt: Makói zsidóság a vészkorszakban. In: Makói holokauszt emlékkönyv. Szegedi Zsidó Hitközség. Makó, 2004.
- ↑ Molnár Judit: Zsidósors 1944-ben az V. (szegedi) csendőrkerületben. Cserépfalvi, Budapest, 1995.