Szerkesztő:JSoos/Szerkesztés

A fütyülős üveg egy alul hasas, vállal összeszűkülő, testéhez képest másfélszer-kétszer hosszabb (de lehet akár négyszer hoszabb) nyakú üvegkorsó (karaf). Ismert füles vagy fül nélküli változata is, űrtartalma általában 0,1 - 1 liter.

A jellegzetes, "fütyülős" palackforma a XVIII-XIX. században a kocsmákban vált divatossá, kezdetben bort kínáltak benne, később praktikus okok miatt lett keresett: az ivóalkalmatosság stabil, ami a kocsmák világában nem volt elhanyagolható szempont, és a szűk szájrészben összegyűlt illatok koncentráltabban árulkodtak az ital minőségéről.

Elsősorban a Tiszántúlon, Észak-Magyarországon és Erdélyben használták.

A Dél-Alföldön, Bácskában (a mai Vajdaságban is) inkább a fityók tájszót használják az ilyen üvegre.

Később már a fütyülős üvegbe palackozták az italt, és az űrtartalma is megnőtt, akár 2 literig is. A 20. század második felében a magyar likőripari vállalatok fütyülős üvegbe palackozták a nyugati exportra is gyártott, úgynevezett Fütyülős barackpálinkát, amely fahordóban érlelt, valódi barackpárlat volt.^[1]

A 2000-es évek elején a Zwack Unicum Nyrt. egy 25% barackpárlatból, aromából és finomszeszből álló barack ízű szeszes italt, a Fütyülős Barackot dobta piacra fütyülős üvegben.^[2] További hasonló termékek is forgalomba kerültek fütyülős palackban a termékcsalád tagjaként, majd később ágyas vegyespálinkák, ezután pedig tiszta szilva- körte- és almapálinka is.

Az elnevezés eredete

Többféle magyarázata is van, honnan ered a „fütyülős” név:

Sokan azzal magyarázzák, hogy a dugó kirántásakor füttyre hasonló hang hallatszik, ahogy a nyakba beáramlik a leveg. Ez viszont csak hosszú, jó minőségő parafadugó esetén igaz, amely kihúzásakor az üvegben vákuum keletkezik. Az 1750-es évektől már tömegesen gyártottak ilyen dugókat, így ez nem lehetetlen, azonban

https://magyarbrands.hu/magyar-markak/magyar-markak-adatlapjai/futyulos/ http://mek.niif.hu/07900/07994/07994.pdf 71. o., 131. oldal: 34. kép https://i.pinimg.com/736x/0e/3c/f8/0e3cf8ea6e678f849cd90ce85d63ca51.jpg https://hu.museum-digital.org/object/90118

A „fütty” szó eredete

A német der Pfiff (fütty), die Pfeife (pipa) és a pfeifen (fütyülni, pipázni) szavak (és azok másodlagos értelme) tükörfordításaként került be a magyar nyelvbe. A kis mennyiségű ital maga is megkapta a fütty nevet (pl.: a kisfröccs, 2 dl sör ~pikoló, ezek „egy füttyre” megihatók. A hosszú, karcsú söröspohár neve: „pipa”.

Jegyzetek

↑ szerk.: dr. Sólyom Lajos: Likőripari Kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, 190. o. (1978). ISBN 963-203-411-X
↑ Benke Zsófia Genovéva: Vedd magad komolyan! A Fütyülős újjászületése (magyar nyelven) (PDF). elib.kkf.hu. [2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)

Források

Sárosi Gyula: Egy kis kocsmatörténet http://www.hok.szote.u-szeged.hu/pulzus/2005_03.pdf^{[halott link]}
hutai üveg
Dénes Andor: Életem krónikája https://web.archive.org/web/20160304234446/http://bdsz.hu/wp-content/uploads/2012/01/Almanach_2004.pdf
Kertész István: A kutya, Nyugat 1913/15

[1] szerk.: dr. Sólyom Lajos: Likőripari Kézikönyv. Mezőgazdasági Kiadó, 190. o. (1978). ISBN 963-203-411-X

[szakdolg-2] Benke Zsófia Genovéva: Vedd magad komolyan! A Fütyülős újjászületése (magyar nyelven) (PDF). elib.kkf.hu. [2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 30.)

[1]

[2]