Szerkesztő:Harp/Fizika

Mező vagy tér?

Dávid Gyula

Dávid Gyula a mező mellett foglal állást. Dávid Gyula leveléből, MCsE, Csilla lista kiemelve a lényeget:

(...) félrevezetőnek, megtévesztőnek tartom azt, hogy két nagyon kulonbozo fogalomra ugyanazt a szot hasznaljuk, mikozben lenne tisztesseges magyar kifejezes a ket fogalom vilagos elvalasztasara. A „ter” geometriai fogalom, a fizikaban valamikepp (termeszetesen erosen egyszerusitve) a jelensegek „tartalyaul”, hattereul szolgal. (Ettol meg lehet sokfele, euklideszi, hiperbolikus, gorbult, akar meg 26 dimenzios komplex Calabi-Yau sokasag is.) Ezzel szemben a mezo (pl az elektromagneses vagy a Higgs-mezo) az anyag egy fajtaja! Van neki energiaja, impulzusa, perdulete, Maxwell es Einstein szerint meg nyomasa, mi tobb homerseklete is, ezeket kepes atadni mas anyagfajtaknak stb.) Tehat egeszen mas fogalom, mint a geometriai ter. Ez legvilagosabban „az egesz teret betolto elektromagneses ter” kifejezesen latszik. Nyilvan a geometriai teret kitolto anyagrol, tehat mezorol van szo.

(...)

En inkabb azt tartom fontosnak, hogy a tudomanyos szovegek szerzoi (ezaltal olvasoi is) vilagosan ertsek az egyes fogalmak jelenteset, a koztuk levo kulonbsegeket, es ezt a megertest - ha lehet (es esetunkben lehet) - vilagos nyelvi eszkozok is segitsek.

Hidas Pali

User_vita:Hidaspal#Pár gondolat bánt engemet

>>A tér magyarban bevett, angolban nincs. A nyelv nem logikus, nehéz és nem is kell mindig a szokásokat kiirtani. Az "E" pl. "electric field" változóként is, magyarul viszont az "elektromos mező" nekem itt kicsit ügyetlen, olyan kisiskolás. Magyarul "elektromos térerősséget" kell mondani, márpedig ha van térerősség, akkor tér is van. Beszélhetünk ugyan az "elektromos mező erősségéről", de itt kezdenek olyan tiszteletkörök bekerülni a szóhasználatba, amibe én biztos nem fogok belemenni soha. Amúgy mindenkinek megvan a heppje, nyilván Dávid Gyuszinak is. A "lendület" pl. olyan szó, amit kínomban párszor kommentálva leírtam, de ott is az impulzus az egyedül használt kifejezés. Volt még "lendülés" is az erő helyett tankönyben, de ez az, ami tényéeg arra jó, hogy a szakember ne értse. Szerintem tudomásul kell venni, hogy minden tudományágnak megvannak a szakkifejezései, amit lassacskán magyarítanak a művelői, de kívülről halott ötlet belegyorsítani, mert akkor csak elválik a szóhasználat és mégis csak az a fontos, hogy a tudomány művelői értsék, miről van szó. Egyébként a mágneses tér és az elektromos tér a köznyelvben olyan elterjedt, hogy kiirtani nem lehet. Egy enciklopédiának a tartalomra kell koncentrálnia, olyan nyelvet használva, amit megért mindenki. Általában nagyon idegesít, ha időt kell vesztegetni erre.<<

Kell-e mozgási tömeg?

Hraskó: tömeg-energia ekvivalencia, mozgási tömeg

Hraskó Péter előadása Mozgási tömeg és ΔE=Δm c2: gondoljuk át mégegyszer Debrecen, ATOMKI, 2006. február 14.

Hraskó szerint A mozgási tömeg-et felesleges bevezetni, csak kavarodást okoz. A tömeget csak a gyorsítható testekre alkalmazhatom (Newton II. törv.). A látszólag más tömeg az idődilatáció és távolságkontrakció következménye.

• • Nem használja Einstein és Landauék sem.
• A tömeges foton az általános relativitáselméletben hibás eredményekhez vezet: fényelhajlás, gravitációs vöröseltolódás Minden másképp van?
• A ΔE=Δm⋅c² képletet csak a belső energiával rendelkező testekre alkalmazhatom, E a belső energia. Nem a tömeg-energia ekvivalencia van benne.

A jelenelvők közül többen kiálltak amellett, hogy a mozgási tömeg hasznos fogalom. A kölcsönhatást, tömeget sebességváltozásokkal bevezető fogalomrendszerbe természetesen adódik. (Dede-Demény: Kísérleti fizika jegyzet)

Hraskó szerint a Michelson-Morley kísérletet felesleges a relativitáselmélet bevezetéseként kihangsúlyozni, mert az elmélet önmagában is megáll, következményei igazolják Einstein kezdeti feltevésének (c mindenhol, minden irányban állandó) helyességét.

Einsteint megkérdezte Polányi kérésére Balázs Nándor, hogy hallott-e a Michelson-Morley kísérletről 1905 előtt, és hogy volt-e szerepe a spec. rel-ben: Hallott róla Lorentz cikkében, de nem volt szerepe. A mozgási és nyugalmi indukció különbsége zavarta, a Maxwell-egyenleteket akarta invariánssá tenni. Elfogadhatatlan volt számára, ha c-nél gyorsabban megyek, nem láthatom magam a tükörben. (Minden másképpen van? 3.)

A Fizikai Szemle 2006/2. számában van erről cikke.