Szerkesztő:HalbritterAndrásAlbert/piszkozat

Az iskolakert gyermekek rendszeres, aktív, értelmező jellegű kerti tevékenységének helyszíne. Általában iskolák, óvodák udvarán alakítanak ki iskolakertet, de annak tekintik a virágládában, ablakpárkányon, balkonládában művelt kertet is, ha arra a fenti meghatározás érvényes. Régebben a tankert, gyakorlókert elnevezést is használták.

Az újraéledő iskolakert

"A természettel való helyes bánásmódot gyakorolni kell! Ez az iskolakertek legfontosabb új feladata" - Gerhard Winkel.

Ahol és amikor az élelem kevés lehet (a múltban; a szegénység kapcsán a jelenben, az energiahordozók megfogyatkozása nyomán a jövőben), a gyermekek iskolakerti oktatása egyértelműen szolgálta és szolgálja az élelemhez való hozzáférésüket, az ahhoz szükséges igényeket, készségeket, szakmai tudást. De az iskolakertek a világ azon részén is reneszánszukat élik, ahol a társadalomnak csak néhány százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, és látja el élelmiszerrel a többit. A jóléti társadalmakban elsősorban az egészséges táplálék iránti igény felkeltése a cél. Máshol a diákok speciális fejlesztési igénye. Szinte mindenhol megjelenik a fenntarthatóságra nevelés: az iskolakert nemcsak segít megismertetni a természetet, hanem felelős, gondozói magatartás kialakítását is szolgálja. Az iskolai oktatás-nevelés új módszereinek keresése is gyakran az iskolakertbe vezeti az új kihívásokra választ kereső pedagógust. Mint a kreativitás fejlesztésének egyik eszköze, szimbolikusan is teremtett világ: ezért ahányféle közreműködőt, annyiféle iskolakertet is találhatunk. Önmagán túlmutató, hogy az iskolások haszonnövényeket termesztenek: ezen ősi, alapvető emberi tevékenység beavat a világ rendjébe, tevékenykedtet, problémamegoldásra és munkára nevel, fejleszti az együttműködést, a közösségeket. Napi tapasztalata a pedagógusoknak: segít a tanulásban. Konfuciusz szavaival: „Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem”.